Orbán az oroszlán barlangjában: EU-csúcs Brüsszelben

További Eurologus cikkek

Ezen a csúcson nem születnek döntések. Majd decemberben – vezette fel a csütörtökön kezdődő kétnapos, rendes, októberi EU-csúcsot több európai diplomata is a napokban. Ennek akár örülhetünk is, legalább nem kell maratoni üléseket tartani az euró megmentése érdekében. Az is közrejátszik persze, hogy csak most kezdődtek a hivatalos koalíciós tárgyalások a német választásokon győztes keresztánydemokraták (CDU) és a szocdemek (SPD) között. Így Európa tyúkanyója, Angela Merkel sincs igazán döntési helyzetben.

Digitális EU

Az EU-csúcs vezérfonala a digitális gazdaság lesz, ami abból a felismerésből született, hogy az európai versenyképesség növeléséhez be kell hozni a lemaradást a bitek területén is Amerikával szemben. Az uniós állam-, és kormányfők áttekintik, hogy mibe kellene több pénzt fektetni, de arról nem esik majd szó, hogy ezt honnan teremtik elő. Azon is rágódnak egyet, hogyan lehet 2015-re fogyasztóbarát egységes piacot teremteni a digitális gazdaságban. Ennek lehet része a roaming díjak eltörlése , vagy az új adatvédelmi rendelet elfogadása, bár a csúcs zárónyilatkozatának általunk látott tervezetében egyik témáról sincs konkrétan szó.

Na de mi van a bankunióval?

A valóban fontos kérdések a hivatalos program helyett a csütörtöki vacsora étlapjára szorultak. Ilyen például az uniós tagállamok gazdasági koordinációja, de még inkább Mario Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) elnökének beszámolója arról, hogyan zajlik az eurózóna bankjainak átvilágítása. Az eurózóna jelentősebb bankjai ugyanis 2014-től az EKB felügyelete alá fognak tartozni, a most zajló átvilágításnak pedig az a célja, hogy kiderüljön, ki mennyi behajthatatlan követelést rejteget a könyveiben. A főétel emésztgetését az zavarhatja meg, ha egyes tagállamok felvetik, ki állja majd az EKB által szükségesnek tartott tőkeemelések költségét. Az a tagállam, ahol a bank központja van, vagy esetleg valamilyen közös kassza? Ez természetesen az euró válságának alapkérdéséhez vezet vissza, nevezetesen, hogy miként lehetne valódi gazdasági együttműködést tenni a közös monetáris politika mellé. We are back to square one - lamentált egy tanácsi diplomata arról, hogy ebben a kérdésben nem sokat haladtak a megoldás fele az elmúlt években. A tétlenség okaként a brüsszeli illetékesek általában Angela Merkelt nevezik meg, aki hideglelést kap attól a gondolattól, hogy a német adófizetők pénzét más országok bankjainak megmentésére költse. A koalíciós tárgyalások közepén Merkel minden bizonnyal most is óvatos lesz.

Ukrajna és a menekültek

Pénteken a reggel kerül sorra az Ukrajnával kötendő politikai társulási és szabadkereskedelmi megállapodás, amennyiben úgy ítélik, hogy a bebörtönzött Julia Tyimosenko ügye rendeződik. A kompromisszumis megoldás az lehet, hogy Tyimosenko Németországba utazik gyógykezelésre, és valamilyen részleges kegyelemben részesül.

A lampedusai tragédia miatt szó lesz az európai menedékpolitika (tragikus) helyzetéről, pedig erről aztán igazán senki sem akart beszélni. Az évek óta erősödő menekülthullámra ugyanis megoldást nem tudnak mondani az európai vezetők, a választók körében azonban egyre nagyobb a menekültek és a bevándorlók elutasítottsága. Júniusra ígérik az uniós menekültpolitika felülvizsgálatát.

Orbán Viktor megvédi a rezsicsökkentést!

Bár az enegia még véletlenül sem témája a mostani Európai Tanácsnak, abban biztosak lehetünk, hogy Orbán Viktor kormányfő megvédi a rezsicsökkentést a sötétben settenkedő brüsszeli bürokratáktól. Vagy az európai energiacégektől, és strómajaiktól, sőt, akár az uniós vezetőktől is. Érdekes lesz az is, ahogy Orbán és a horvát miniszterelnök, Zoran Milanovics mit kezdenek egymással az EU-csúcson. Hivatalos kétoldalú találkozó nem lesz, de mivel egy szobában ülnek két napon át, nem is messze egymástól, valószínű, hogy Hernádi Zsolt neve elhangzik majd a csúcsnak helyet adó Justus Lipsius épületben.