Az EP véget vetne a strasbourgi utazócirkusznak

Évi 165-200 millió eurót, illetve egy kisebb erőműnek megfelelő szén-dioxid kibocsátást lehetne megtakarítani azzal, ha megszüntetnék az Európai Parlament kétlakiságát. Jelenleg az EP évente tizenkétszer egy hétre költözik Strasbourgba plenáris üléseket tartani. A képviselők többsége utálja az egészet, és most újabb kísérletet tesz az utazó cirkusz megszüntetésére.

Az Európai Parlament székhelyéről az EU alapszerződése rendelkezik, amely kimondja, hogy az intézmény évente 12 alkalommal Strasbourgban tartja plenáris üléseit. A parlament az összes többi tevékenységét Brüsszelben végzi, a főtitkárság és a fordítószolgálat pedig Luxembourgban van. A három székhelyen végzett munka amellett, hogy drága, feleslegesen megbonyolítja az intézmény működését és EP képviselők életét. Az uniós döntéshozatalban főszerepet játszó másik két uniós szerv, a Bizottság és a Tanács Brüsszelben működik. Szintén ide települt az összes lobbiszervezet, kutatóműhely, civil szervezet, továbbá az unió munkáját követő sajtó. A strasbourgi plenáris ülésezés elszigetelte a parlamentet a másik két intézménytől, ezért az EP mindig is arra törekedett, hogy minél több időt tölthessen Brüsszelben.

Az EP strasbourgi épülete

Fotó: European Parliament

Az EU bővítéseivel ráadásul a parlament létszáma is megnőtt. Az eredeti 78 helyett ma már 766 képviselője van, és ehhez mérten sokszorosára nőtt a parlamenti személyzet létszáma is. Az állandó ingázás költségeit különböző tanulmányok évi 165 és 204 millió euró közé teszik, amihez 11-19 ezer tonna széndioxid kibocsátás is társul. Az utazgatás mellett az EP-nek fenn kell tartania a strasbourgi épületeket is, amelyek az év kb. 300 napján üresen állnak.

A franciák, már megint a franciák

A parlament már több alkalommal kezdeményezte a kétlakiság felszámolását, de ehhez az uniós alapszerződés módosítására lenne szükség. Az alapszerződést a tagállamok egyhangú szavazatával lehet csak módosítani, de a strasbourgi székhely felszámolását célzó kísérleteknek Franciaország eddig következetesen ellenállt. A franciák azzal érvelnek, hogy Strasbourg a német-francia megbékélés, a második világháború lezárásánek szimbolikus helyszíne. De ez az érvelés lassan 70 évvel a második világháború után, és az európai gazdasági helyzetet nézve egyre kevésbé védhető.

Az EP szívesen abbahagyná

A parlament most újabb kísérletet tesz arra, hogy megszüntesse az ingázást. A Gerald Hafner (Európai Zöldek) és Ashley Fox (Konzervatívok és Reformerek) által jegyzett jelentés 22-4 arányban ment át az Alkotmányügyi Bizottságon, és hasonló mértékű támogatást kapott a plenáris ülésen. Hafner az Eurologusnak azt mondta: minden politikai erő egyetért abban, hogy a strasbourgi ülésezést be kell fejezni. Úgy fogalmazott, hogy a szerdai szavazás után a tagállamok nem söpörhetik a szőnyeg alá a kérdést, már csak azért sem, mert a Lisszaboni szerződés elfogadása óta a Parlament kezdeményezheti az alapszerződés módosítását. A döntés továbbra is a tagállamok kezében van, de az EP úgy számol, hogy ha napirendre kerülne a kérdés, az európai közvélemény nyomásán keresztül kikényszerítenék a szerződésmódosítást.

Ha ez sikerülne, akkor valószínűleg ez lenne az első alkalom, hogy egy tagállam a külső közvélemény nyomására, és a strasbourgi székhellyel szimpatizáló hazai közvélemény ellenében hozna meg egy ilyen döntést. Ekkora öngólt persze nem szeretne magának rúgni a francia vezetés. Ezért amíg Franciaország nem kap valamit Strasbourgért cserébe, amit meglobogtathatna a hazai közvélemény előtt, addig nem valószinű, hogy változtatna az álláspontján.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!