A válság igazi vesztesei az emberi jogok Európában

Távolról sem csak a görög közalkalmazottak és a spanyol ifjúság szenvedte meg az európai gazdaság visszaesését és az erre válaszul bevezetett megszorító intézkedéseket - derül ki a Európa Tanács emberi jogi biztosának, Nils Muižnieks-nek a jelentéséből. Az 47 tagországot számláló európai emberi jogi szervezet jelentése szerint a trojkának becézett Európia Bizottság - Európai Központi Bank - Nemzetközi Valutaalap tárgyalódelegáció, mely a csődközelbe jutott államoknak adott hitelprogramokról döntött, vastagon tett a döntései emberi jogokra gyakorolt hatására. A ET jelentése alapján ez különösen igaz a szociális és gazdasági jogokra, az alapvető emberi jogokra, de jelentősen rontott az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés és az esélyegyenlőség terén.

Kormányellenes tüntetőt fognak le a rendőrök Madridban

Fotó: Pedro Armestre / AFP

Muižnieks szerint külön elítélendő, hogy a nemzetközi hitelezők hallani sem akartak arról, hogy bármilyen emberi jogi megfontolást beleszőjenek a hitelmegállapodásokba. A jelentés szerint a hitelek visszafizetésének biztosítékaként olyan „terheket” vállaltak magukra a bajba jutott kormányok, melyek eleve megakadályozták őket abban, hogy megóvják a szociális rendszert, az oktatást és az egészségügyet védő szabályokat foganatosítsanak.

Muižnieks szerint az EU-nak már csak az Európai Emberi Jogok Nyilatkozata miatt is kötelessége lenne, hogy a csődbe jutó államok esetében a hitelprogramok feltételei között szerepeltesse az emberi jogokat védő szempontokat. Mivel ez nem történt meg az Európa Tanács dokumentuma szerint különösen rosszul érintik a hitelekért cserébe bevezetett megszorítások a programországokban a gyerekeket és fiatalokat.

A válság nyomán ugyanis a legkönnyebb volt a legkisebb ellenállást tanúsító csoportok, így a családosok, szegények és hátrányos helyzetű csoportok szociális juttatásait, oktatási hozzájárulásait és egyéb támogatásokat megvágni. A jelentés arra is kitér, hogy jelentősen nőtt azon gyerekek száma, akik azért nem fejezik be tanulmányaikat, mert kénytelenek munkát vállalni, hogy családjaikat segíteni tudják. Ezzel azonban hosszú távon nem csak saját karrierjüket és előrejutásukat kockáztatják, de az európai munkaerőpiacot is versenyhátrányba hozzák. Ráadásul az eddigieknél jobban fenyegeti őket emiatt a foglalkoztatási bizonytalanság és a gyermekmunka réme.

Eközben az alapjogok érvényesítésével kapcsolatos jelentéstervezetet fogadott el Strasbourgban az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE). A Louis Michel, belga liberális EP-képviselő által készített, Alapjogok az EU-ban 2012-ben című jelentéstervezethez nagyon sok módosító indítvány nyújtottak be, és a hétfő esti LIBE-ülésen ezekről szavaztak.

Athéni utcakép

Fotó: Aris Messinis / AFP

Ebben majdnem minden társadalmi csoportra és jogaik védelmére kitérnek, külön megemlítik a hajléktalanokat is, akiknek kriminalizálását elítéli a szöveg anélkül, hogy Magyarországot megnevezné. A tervezet egyébként a Tavares-jelentés elemeit is átmenti: szorgalmazza az EU-t olyan mechanizmus kialakítására, amelynek a célja, hogy kötelező legyen a tagállamok számára a koppenhágai kritériumok betartása a csatlakozás után is. Ez lenne az úgynevezett koppenhágai mechanizmus, melyhez szankciók is társulnának, mint például az uniós források felfüggesztése. Az EP plenáris ülése valószínűleg február végén szavaz a jelentéstervezetről.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!