A Jobbik radikális hátországa

Az írás a szélsőséges csoportokat figyelő Athena Intézet vendégposztja.

A kampány lendületben van. Nem csak a magyar, az európai is. Amióta az Európai Parlament tagjai közvetlenül választhatók először van esély arra, hogy az európai integráció ellenzői és akadályozói jelentős számú képviselőt küldhetnek az új EP-be. Köztük van a Jobbik is, amely bár az elmúlt hónapokban középre húz, az európai jobboldal számára még mindig szalonképtelen. A következő hetekben az EUrologus az Athena Intézettel közösen vizsgája meg, hogy az európai és a magyar szélsőjobb helyzetét.

 

A kampányszezon kezdete óta rengeteg elemzés és riport jelent meg a Jobbik középre húzásáról. A párt látszólag tényleg váltott, hiszen a 2010-es kampányával ellentétben – amelyben komoly szerep jutott a Jobbik által többé-kevésbé irányított szélsőséges csoportoknak, mint például az Új Magyar Gárdának, illetve a magyar roma közösség elleni propagandának – a jelenlegi kampányban első ránézésre túlsúlyban vannak a pozitív és a fiatalokat megszólító üzenetek. A szélsőséges politikai alakulat új taktikával próbálkozik. A párt szavazóbázisának szélsőséges, 2010 előtt bevonzott kemény magját sikerült úgy-ahogy egyben tartaniuk, azonban a további növekedéshez új szavazókat kell megszólítaniuk.

A keménymag foglyai

Rohamosan közeledik az EP-választás (május 25.) és több nyugat-európai szélsőséges párt, például a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front és az osztrák Szabadságpárt is jelezte, hogy jelenlegi formájában nem kívánnak együttműködni a Jobbikkal az Európai Parlamentben. Ezt felismerve kezdett a párt arculatváltásba.

Ez azonban csak felszíni változást jelent, hiszen a szavazatok 17-18 százalékának megszerezéséhez a már megszólított keménymagot sem veszíthetik el. A szélsőséges szavazóbázis általában azonnal forgácsolódni kezd, amint azt érzékelik, hogy a párt visszavett a radikalizmusból. Ezt igazolja a Jobbikon belül az elmúlt négy évben felbugyogó feszültség a párt radikálisabb képviselői és a vezetőség között. Ennek eredményeképp vált ki például a pártból Lenhardt Balázs, és ugyanezen konfliktus nyomán zárták ki Endrésik Zsoltot és Kisgergely Andrást, akik aztán létrehozták a Magyar Hajnal nevű formációt, amely még a Jobbiktól is jobbra helyezkedik el a politikai palettán.

Óvatos arculatváltás

Vonáék tudják, látszólagos arculatváltásuk nem veszélytelen. Ezért folyamatosan és aktívan ápolják kapcsolataikat a magyar szélsőséges szcéna a párthoz közel álló alakulataival. Ilyen csoport pedig sok van: Új Magyar Gárda, Magyar Nemzeti Gárda, Szebb Jövőért Magyar Önvédelem (leánykori nevén Polgárőr Egyesület), Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Betyársereg, Kárpát Haza Őrei és a többiek.

Az Athena Intézet immár lassan négy éve követi figyelemmel és dokumentálja a Magyarországon működő szélsőséges csoportok tevékenységét, feltárva, hogy a szélsőséges párt hogyan használja fel politikai céljainak előmozdításához ezeket az alakulatokat. Szinte alig van olyan jobbikos kampányesemény, illetve megmozdulás, amelyen ne venne részt valamelyik szélsőséges csoport, a párt romaellenes propaganda-akcióiról már nem is beszélve.

A Jobbik szimbolikus akciókat is végrehajt, gesztusokat tesz a szélsőségesek felé. Mészáros István, az Új Magyar Gárda vezetőjének a párt országos listáján való szerepeltetése tökéletesen példázza, hogy Vonáéknak eszük ágában sincs szakítani a hátországuk kemény magját alkotó szélsőséges szcénával. A volt esztergomi zsinagógába szervezett jobbikos kampányesemény és annak „biztosítása” a Betyársereggel is ezt támasztja alá. A helyszínválasztás, és a „biztosításra” kiválasztott csoport jelzésértékű. Néhány példa, hogy az elmúlt fél évben hány helyen működött együtt a Jobbik valamelyik szélsőséges csoporttal: Bakonycsernye, Püspökladány, Pákozd, Kaba, Budapest, Olaszliszka, Eger, Kaposvár, Nyíregyháza, Marosvásárhely, Soroksár, Németkér, Székesfehérvár, Vámospércs, Sopron, Szentlászló.

A különböző egyenruhás alakulatok pártrendezvényeken való felvonultatása mellett a Jobbik online jelenléte is igen erős a szélsőséges portálokon. A kuruc.info-n hetente átlagosan negyven a Jobbikkal foglalkozó, vagy a pártot megemlítő bejegyzés jelenik meg. A parlamenti ülésszakban minden héten megjelentetik a párt frakciójának felszólalásait, reklámozzák a Jobbik rendezvényeit, lehozzák a vezetőség Facebook-bejegyzéseit és máshol megjelenő interjúit, illetve beszámolnak szinte valamennyi, a Jobbikhoz köthető propaganda megmozdulásról. Az oldal mára a legbefolyásosabb szélsőséges portál lett, amely rendszeresen tematizálja a közbeszédet. Látogatottsága immár évek óta a legolvasottabb hírportálokéval vetekszik és a Jobbik az egyetlen politikai alakulat, amelyet nyíltan támogat. A párt számára felbecsülhetetlen megjelenési felületet jelent.

A Jobbik „középre húzása” csak máz. Az, hogy visszafogja az egyenruhában parádézó szélsőségeseit mindössze politikai opportunizmus. Ha a mosolygós középosztálybeli fiatalokat felvonultató plakátok nem jönnek be, a párt rögtön visszatér a 2010 előtti recepthez. A párt tehát továbbra is fenntart egy roppant kiterjedt, szélsőséges hátországot, amelyet mind erkölcsileg, mind szervezetileg és nem utolsósorban anyagilag is támogat.