Így fegyelmezné Brüsszel a magyar útra tévedőket

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság (EB) elnöke Viviane Reding, a bizottság alelnöke és Cecilia Malmström belügyi EU-biztos társaságában jelenti ma be, hogyan képzeli Brüsszel az olyan tagállamok megfegyelmezését, ahol a jogállamiság csorbát szenved.

Barroso már régóta beszél arról, hogy kellene valamilyen eszköz az egyszerű, egyes jogszabályokat vizsgáló kötelezettségszegési eljárás és a politikai atombombának tartott szavazatmegvonással járó hetes cikk között. Az EB ugyanis meglehetősen küszködött akkor, amikor a magyar alkotmányozás komplex problémájával találta magát szembe. Az aggályos jogszabályok ellen, ahol volt uniós jogalap, kötelezettségszegési eljárásokat indítottak, amelyek közül az adatvédelmi biztos ügye az Európai Bíróságon van. De nem tudták kezelni azt a rendszerszintű átalakítást, amit a Fidesz hajtott végre. Bár az európai aggályok lényege a magyar demokrácia állapota miatt fogalmazódott meg, a magyar demokrácia megvizsgálására, a problémák rendszerszintű kezelésére nem volt lehetősége a szerződés őrének szerepét betöltő bizottságnak. A hetes cikk beindítása politikailag majdnem lehetetlen, így ezzel az eszközzel inkább nem is számolnak.

José Manuel Barroso

Fotó: Yves Herman

Barroso 2012-es beszédén túl aztán Guido Westerwelle, akkori német külügyminiszter dán, finn és holland kollégájával együtt levélben kérte fel a bizottságot az európai értékek fenntartására, a jogállamiság szavatolására alkalmas eljárás kidolgozására. Erről már tavaly nyáron egyeztettek a tagállamok miniszterei, és akkor is világos volt, a többi tagállam nem lelkesedik azért, hogy egymás hátsó kertjében matassanak.

Viviane Reding tavaly szeptemberben vázolta, hogy komolyabb eszközt, például szankciókat csak szerződésmódosítás után tart megvalósíthatónak. Világossá tette, hogy a magyarokkal folytatott küzdelem lesz az alapja annak az eljárásnak, amiről ma is beszélni fog a bejelentéskor. Felszólítás, levelezés, párbeszéd a tagállammal, végül akár hetes cikk. Azt is ígérte, nem lesz kettős mérce. (A bizottsági közlemény pontos részleteit csak délután ismerjük meg.)

Közben a Tavares-jelentés is javaslatot tett a "koppenhágai dilemma", a csatlakozási feltételeket teljesítő, már tagállamok körüli jogi, politikai aggályok kezelésére. Ez lett volna a bölcsek tanácsa, a koppenhágai bizottság, amely pártatlanul felügyelte volna a jogállamiságot a tagállamokban. Azóta ez visszaköszönt több EP-jelentésben is, amelyek az alapjogok védelmével foglalkoznak. Reding azonban ezt nem emelte át javaslatába.

A mai bejelentésnek jogi következménye nem lesz, inkább csak iránymutatást ad, hogy az EB-nek hogyan kell eljárnia, ha még egyszer szembe találja magát Orbán Viktorral, illetve rendszerszerű demokratikus aggodalmakkal egy tagállam esetében. Reding is úgy értékelte még tavaly, hogy a bizottság sikeresen kezelte a magyar ügyet. Ezért sem gondolja, hogy új intézményekre, eljárásokra van szükség. No meg persze a tagállamok támogatását sem tudná megnyerni ahhoz, hogy dominaként védje az európai értékeket országhatárokra való tekintet nélkül.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!