Önnek vannak titkai?

Mi ez az egész felhajtás?

Ahogy böngészgetünk az interneten, használjuk az okostelefonunkat, a GPS-ünket vagy az internetkapcsolattal rendelkező háztartási eszközeinket, óhatatlanul nyomokat hagyunk magunk után, amiket az internetes vállalatok előszeretettel gyűjtenek be. Ezek az adatok minden eddiginél pontosabb képet adnak arról például, hogy mi érdekel minket, hogyan használjuk a megvásárolt termékeket, hogyan építjük emberi kapcsolatainkat, kivel találkozunk, hova járunk dolgozni vagy szórakozni. Ez az információ aranyat ér a gazdasági szereplők számára, hiszen aki igazán okosan használja az adatokat, az jobb termékeket fejleszthet versenytársainál, célzottabban reklámozhatja és értékesítheti ezeket a fogyasztónak, és végső soron több profitot termelhet. Ezt nevezzük adatalapú gazdaságnak.

Ez jól hangzik. Mi vele a baj?

Szakértők szerint az adatalapú gazdaságé a jövő, mert minden korábbinál hatékonyabb lesz a termelés és az értékesítés, miközben azt is lehetővé teszi, hogy a kínált termékeket és szolgáltatásokat az egyéni igényekhez igazítsák. Ehhez azonban elképesztő mennyiségű adatot kell összegyűjteni és elemezni, és a folyamat során az egyén magánszférája lényegesen beszűkül.

Fotó: Stefan Wermuth

A CBS 60 perc című műsorában elég jól összefoglalták, hogy hol tart most az adatelemzéssel foglalkozó iparág az Egyesült Államokban. A személyes adatokból épített profilokat vehetünk például túlsúlyos, HIV-fertőzött vagy diabétesszel küzdő emberekről. Kiválaszthatóak az emberek szexuális vagy politikai irányultságuk, keresetük, fogyasztási szokásaik, és még vagy ezer kategória alapján. Ha valakiben felmerülne, hogy mindez hogyan lehetséges, csak gondolja végig, mi mindent írt már be a böngészője keresőablakába, milyen oldalakat látogatott meg a számítógépéről, mit lájkolt a Facebookon, vagy írt le az emailezésében. Ezeket az adatokat előbb-utóbb, valamilyen formában használni fogják.

A Nagy Testvér és a rokonai

A személyes adatokra nemcsak a cégek, de a titkosszolgálatok és a bűnüldöző szervek is kíváncsiak, amelyek a terrorizmus és a súlyos bűncselekmények üldözéséhez figyelik az internetes forgalmat. Az Edward Snowden, kiugrott amerikai nemzetbiztonsági ügynök által nyilvánosságra hozott iratok szerint viszont elképesztő méreteket ölt a kémkedés. Az adatgyűjtés tömegesen, magánszemélyek ellen és korábban elképzelhetetlen mélységben zajlik. Ebben a műfajban is az amerikaiak járnak az élen, de a Snowden által nyilvánosságra hozott iratok szerint több európai ország titkosszolgálata is ugyanezen a nyomon halad. A nemzetbiztonsági vagy bűnüldözési céllal működtetett állami megfigyelőprogramok persze nem működhetnének ennyire hatékonyan, ha az évtizedek óta adatgyűjtésben utazó kereskedelmi cégek nem működnének velük együtt, vagy legalábbis az állami szerveknek ne lenne valamilyen hozzáférése az ő adatbázisaikhoz.

Mit tehet az EU?

Az Európai Unióban jóval szigorúbb szabályok vonatkoznak a személyes adatok kereskedelmi célú gyűjtésére és felhasználására, mint az Egyesült Államokban, és ezt elvileg az Európában működő amerikai internetes óriásoknak is tiszteletben kell tartaniuk. Azért csak elvileg, mert a szabályozás legnagyobb hiányossága, hogy nem ad hatékonyan eszközöket a szabályok betartatására. Az EU-ban az eddigi legnagyobb, 150 ezer eurós bírságot a francia adatvédelmi hatóság vetette ki a Google-re, mert az tömegesen megsértette az európai és francia adatvédelmi szabályokat. Az összeg nem különösebben rengette meg a céget, amelynek árbevétele tavaly 60 milliárd dollár volt.

Az Európai Parlament által most elfogadott szöveg jelentősen megemelné a kiszabható bírság mértékét: a cég éves árbevételének akár 5 százalékára. Az EU szerint a jelentős büntetés lehetősége adatvédelmi politikájuk átgondolására késztetné a cégeket, többek között például arra, hogy érthető módon magyarázzák el az embereknek, hogy mi történhet adataikkal, és adjanak lehetőséget arra, hogy aki ebből nem kér, az megőrizhesse magánszféráját.

A jogszabályt az Európai Parlament után még a Tanácsnak is el kell fogadnia, ám erre már csak a májusi EP-választások után kerülhet sor, így a rendelet leghamarabb 2015-ben léphet életbe.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!