Orbán az EU-csúcson: Rezsicsökkentést az iparnak!

2014.03.21. 18:13
Orbán Viktor magyar miniszterelnök szlovák-magyar gázvezetéket ad át jövő héten, március 27-én, Szada mellett a rekettyésben Robert Fico szlovák kormányfővel – erről maga a miniszterelnök beszélt Brüsszelben a kétnapos EU-csúcs után. Orbán a brüsszeli kiruccanást használta arra is, hogy bejelentse, a kormány az iparra is kiterjeszti a rezsicsökkentést.

Az energia nemcsak üzleti, hanem biztonsági szempontokat is jelent, nem csak energiaár van, hanem energiabiztonság is – mondta Orbán Viktor kormányfő a brüsszeli EU-csúcs utáni sajtótájékoztatón. Kivételesen most nem a rezsicsökkentést népszerűsítette (bár azt többször kihangsúlyozta, hogy az európai rendszer nem versenyképes, és a verseny felpörgetésének kulcsa az ár), hanem a felelősségteljes stratégiai gondolkodást. Bejelentette ugyanis, hogy március 27-én adják át az uniós támogatással létrejött Szlovákiát Magyarországgal összekötő földgázvezetéket a „Szada melletti bozótosban” Robert Fico szlovák kormányfővel. Ezt történelmi jelentőségű pillanatnak nevezte Orbán, mert – bár üzletileg kérdéses a projekt, hiszen a norvég gáz drágább az orosznál, – először nyílik fizikai lehetőség arra, hogy ne "orosz molekula" kerüljön a vezetékbe, és rajta keresztül Magyarországra. Ez jól jön majd a bajban. Azért a rezsicsökkentés sem maradt el: Orbán bejelentette, hogy most már az iparra is kiterjesztené azt a kormány. A háztartások és a közintézmények energiaköltségeinek csökkentése után a kormány a gazdaság egyéb szektoraira is ki akarja terjeszteni a rezsicsökkentést.

Orbán Viktor és Szijjártó Péter a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón
Orbán Viktor és Szijjártó Péter a Brüsszelben tartott sajtótájékoztatón
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
Orbán közölte, az EU egyértelmű feltételeket, követeléseket fogalmazott meg Ukrajnával szemben. A kormányfő kitért arra is, hogy Magyarország makulátlan kisebbségvédelmi politikát vár Ukrajnától, nem is írta volna alá a társulási szerződést péntek reggel, ha a nyelvtörvényt tényleg eltörölték volna az ukránok.

Az EU ugyanis pénteken aláírta az ukrán kormányfővel, Arszenyij Jacenyukkal a társulási szerződés egy részét, erről lásd cikkünket itt.

Orbán azt is elárulta, hogy az EU vezetői nem voltak elájulva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) fellépésétől. Az IMF csapata azért ment Ukrajnába, hogy felmérje a gazdasági igényeit, milyen feltételekkel adna hitelt. Az IMF-hitel valójában az egyetlen komolyabb pénz, amit a Nyugat Ukrajnának ajánlani tudott, a nagyobb uniós pénzek is ehhez kapcsolódnának. Orbán elmondása szerint az IMF feltételrendszere meglehetősen technokrata, ami komoly politikai következményekkel járhat. Például, ha a demokrácia első fuvallataként 70 százalékkal megnő a háztartások rezsije.

Paksról egyébként sem Orbán, sem más források szerint nem esett szó. A tagállamok amúgy sem voltak túl lelkesek attól, hogy már most megbeszéljék, hogy mik lehetnek a gazdasági szankciók Oroszországgal szemben. A tagállamok abban reménykednek, hogy soha nem kerül rájuk sor, mert Moszkva megáll a Krím bekebelezésénél.

Az EU-csúcs eredményei:

  • További tizenkét orosz személlyel szemben beutazási tilalom és bankszámla-befagyasztás, az új szankciós listán az orosz törvényhozás vezetői, Putyin tanácsadói, részletes lista itt.
  • EU-s megfigyelői misszió indul Ukrajnába, amennyiben az EBESZ-missziót Moszkva megakadályozza (A Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek Oroszország is tagja).
  • Már júniusban aláírják a társulási szerződést és a szabadkereskedelmi megállapodást Moldovával és Grúziával.
  • Ukrajnával már pénteken aláírták a társulási szerződés egy részét.
  • Az Európai Bizottság kidolgozza széleskörű gazdasági szankciók lehetőségét arra az esetre, ha az orosz csapatok túlmennek a Krímen.