Obama: Készek vagyunk enyhíteni az EU energiafüggőségét

2014.03.26. 16:30
Felgyorsíthatja a cseppfolyós amerikai gáz importját Európába a tervezett amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodás tető alá hozása – mondta az EU–USA-csúcs után Brüsszelben Barack Obama.

Az Egyesült Államok elnöke szerint országa legfontosabb és legszilárdabb partnere az Európai Unió, s ennek bizonyítéka, hogy a két térség közötti kapcsolatot az utóbbi évek gazdasági és politikai nehézségei sem árnyékolták be. Barack Obama úgy fogalmazott, a kérdés most az, hogyan tehetik még fenntarthatóbbá ezt az értékalapú partnerséget. Az USA elnöke José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével és Herman van Rompuyjal, az Európai Tanács elnökével egyeztetett szerdán napközben Brüsszelben, ahol a stratégiai partnerek részletesen egyeztettek Ukrajna ügyében is. Obama hangsúlyozta, továbbra is van rá mód, hogy a krími helyzetet visszafordítsa Moszkva, s ezzel elkerülje az amúgy tovább szigorodó szankciókat. „Putyin elnök egyértelműen elszámolta magát ha azt gondolta nem zárnak össze az európai szövetségesek amerikai partnerükkel” – fogalmazott az amerikai elnök.

A tárgyalás alatt lévő EU–USA szabadkereskedelmi megállapodás apropóján Obama kiemelte, annak számos aspektusáról egyeztettek, hozzátéve, hogy jóval egyszerűbb lesz a cseppfolyós gázszállítás engedélyezése Amerikából, amennyiben létrejön a megállapodás. Az EU–USA-tárgyalásokat a tavaly kirobbant lehallgatási botrányok és az EP részéről meglévő általános bizalmatlanság is nehezíti. (Uniós részről például a génkezelt terményekre és az antibiotikumokkal kezelt vágóállatokra irányuló amerikai ambíciókat kifogásolják.)

Herman van Rompuy a csúcstalálkozó után úgy fogalmazott, a két gazdasági szuperhatalom ütésállónak bizonyult a válság során is, és az ukrán válság még inkább megmutatta, hogy Washington és Brüsszel képes összehangoltan cselekedni. Hozzátette, hogy a hétfői hágai tárgyalásaik után ma ismét hasznos vitát folytattak arról, hogy készek tovább fokozni a Moszkva elleni szankciókat, amennyiben a Putyin-adminisztráció nem mutatja jelét a feszültség csökkentésének. Komoly derültséget váltott viszont ki – sőt, még Obama is eleresztett egy félmosolyt – a sajtótájékoztatón Van Rompuy azon okfejtése, mely szerint az oroszok elleni szankciók pozitív töltetűek és nem büntető jellegűek.

Pozitív fejleménynek nevezte viszont a tanácselnök, hogy a hollandiai nukleáris csúcstalálkozón először találkozott az ukrán és az orosz külügyminiszter – az EU a tárgyalások folytatását reméli. Egyúttal jelezte, hogy júniusban az unió kész Moldáviával és Grúziával is aláírni az Ukrajnával politikai szinten már a múlt heti EU csúcson aláírt társulási megállapodást.

Van Rompuy azt sem rejtette véka alá, hogy megvitatták Obama elnökkel a Snowden-botrány nyomán nyilvánosságra jutott európai lehallgatási ügyeket, melyek megnyugtató rendezését reméli az unió. Egyúttal üdvözölte a témában bejelentett amerikai kezdeményezéseket, s további EU–USA-együttműködést sürgetett.

Obama és az EU vezetői találkozójuk után ismét megerősítették, hogy a Szocsiba tervezett G8-csúcs helyett a világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő G7 Brüsszelben találkozik júniusban. Obama, aki hat év elnökség után először látogatott Brüsszelbe, a G7-csúccsal három hónap múlva megfejelheti a mostanit egy második vizittel ahelyett, hogy a fekete-tengeri orosz üdülőparadicsom luxusát élvezné jobbra tekintve kilátással a Krím félszigetre.

Az EU–USA-csúcs után szerdán még Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral tárgyal, majd előadást tart a brüsszeli Szépművészeti Múzeumban, mielőtt továbbrepülne Rómába.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!