Katonás rend lesz a civil drónok közt

A drón négy propellere halk zümmögéssel indul, egy lélegzetvételnyi idő elteltével a szerkezet már egy méter magasan lebeg. A rotorok automatikusan ellensúlyozzák az oldalszelet, a giroszkóp stabilan tartja a géptestet. A 20 méterre álló irányító megbillenti okostelefonját, és a drón villámgyorsan elrugaszkodik, egyre emelkedik, míg apró, szabad szemmel alig látható pöttyé nem zsugorodik az égbolton. Újabb mozdulat a mobiltelefonnal, és a cucc zümmögve lódul előre, majd egy hosszú jobbkanyart leírva süllyedni kezd, és lassan visszatér a kiindulóponthoz. A telefon kijelzőjén a drón első kamerája adja a képet, egészen addig, míg a szerkezet az irányító fölé nem ér, aki ekkor átvált az alsó kamerára. A társaság felnéz, klikk, kész a fénykép, mobilinterneten már mehet is a haveroknak.

Nagyjából ezt nyújtják 80 000 forintért árult játékdrónok, amelyet a Magyarországon is minden nehézség nélkül megrendelhetünk. A profi felhasználásra tervezett civil drónok ennél gyorsabban és pontosabban is tudnak manőverezni, nagyobb a hatósugaruk, GPS-en keresztül vezérelhetőek, sőt akár maguktól is képesek repülni. Átmérőjük lehet több méter, de akár néhány centiméter is, annak függvényében, hogy milyen feladatokra szánják őket.

Felhasználásukban rejlő lehetőségek szinte végtelenek, de a drónok nem veszélytelenek. Bezavarhatnak a légi közlekedésbe, új szintre emelhetik a kémkedést, és alkalmasak akár terrorcselekmények elkövetésére is. Az országhatárok semmiféle akadályt nem jelentenek  számukra, pont ezért határozta el az EU, hogy közösségi szinten fogja szabályozni a drónok használatával felmerülő biztonsági és adatvédelmi kérdéseket, valamint azt, hogy a drónok által okozott károkért ki a felelős, és hogyan köthető biztosítás az ilyen károkra.

Az Európai Bizottság egyelőre egy kommünikét adott ki, amelyben a civil felhasználású drónokat Távirányítással vezetett légi jármű rendszereknek (RPAS) kereszteli el. A témáért felelős közlekedési biztos Siim Kallas szerint „a drónok felhasználhatók a közúti és a vasúti hidak sérüléseinek ellenőrzésére, természeti katasztrófák megfigyelésére, valamint a termények nagy pontossággal való permetezésére. Rendkívül sokfélék és különböző méretűek lehetnek. A jövőben akár könyveket is szállíthatnak a kedvenc internetes áruházunkból. De sokaknak – beleértve magamat is – aggályaik vannak az ezen eszközökkel kapcsolatban felvetődő biztonsági és adatvédelmi kérdések miatt.”

Az Európai Bizottság célja, hogy a szabályok tisztázása után „az európai ipar globális vezető szerephez jusson e kialakulóban lévő technológia terén.” Becslések szerint a polgári célokra használt drónok az elkövetkező 10 évben, évi 15 milliárd eurót, vagyis a légi közlekedési piac 10 százalékának megfelelő bevételt fognak termelni.

Egyelőre nincs egyetértés abban, hogy miként lehetne szabályozni a drónok használatát. Az Európai Bizottság most az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséget (EASA) kérte fel, hogy mindenekelőtt a repülésbiztonságot szem előtt tartva írjon szabályokat a távirányítással vezetett légi járművek használatára. A cél az lenne, hogy ezek ugyanolyan biztonságosakká válnak, mint a pilóta által irányított repülők. Emellett Bizottság azt ígéri, hogy a jövőben az adatvédelmi hatóságok is nyomon fogják követni a drónokkal gyűjtött személyes adatok kezelését. A szabályozással párhuzamosan a Bizottság pénzt is oszt a szárnyukat bontogató dróngyárosoknak, az Egységes Európai Égbolt, a Horizont 2020 és a COSME programok keretében. 

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!