Küzdelem az EU parancsnoki székéért

2014.04.29. 12:11
Első alkalommal vitáztak az európai bizottsági elnökjelöltek gazdaságról, munkahelyekről, a fiatalok és az EU jövőjéről. A cél, a választók elérése, nem igazán sikerült, de a vita ettől még kifejezetten érdekes volt. Összefoglaljuk a lényeget.

A májusi európai parlamenti választás egyik nagy tétje, hogy a győztes európai pártszövetség (vagy amelyik többséget tud teremteni az új EP-ben) jelöltje lehet az Európai Bizottság elnöke. Így a választók közvetlenül is befolyásolhatják, hogy ki üljön az EU legfontosabb pozíciójában. Azt, hogy a jelöltek milyen irányba vezetnék az Európai Uniót tegnap este tudhatta meg néhány tízezer néző, akik megnézték az Euronewson az elnökjelöltek vitáját.

presidential debate euronews
Fotó: Euronews

Négy jelölt, a néppárti, luxembourgi Jean-Claude Juncker , a szocialista, német Martin Schulz , a liberális, belga Guy Verhofstadt, és a zöld, szintén német Ska Keller szállt ringbe tegnap este. A vita angolul zajlott, viszont az Euronewson bárki követhette a beszélgetést a nyolcvanas évekből ismert hangalámondásos szinkronnal az európai hírtévé tizenhárom nyelvén, így tavaly óta magyarul is.

Gazdaság és munkahelyek

A jelöltek elsőként gazdasági kérdésekről és arról vitatkoztak, hogyan lehetne több és jobb minőségű munkahelyet teremteni az EU országaiban.

A néppárti Jean-Claude Juncker, aki éveken át a válságkezelésben kulcsszerepet játszó Eurócsoport elnöke volt, arról beszélt, hogy az elmúlt öt évben elkerülhetetlenek voltak a megszorítások, de most eljött a növekedésösztönző lépések ideje. A szocialista Schulz szerint viszont a gazdasági válság miatt egy teljes generáció kénytelen lemondani az életcéljairól, mert a pénzügyi világ vezetői felelőtlenül irányították a gazdaságot. Verhofstadt szerint a gazdaság helyretétele során a munkahelyteremtést kell szem előtt tartani. A gazdasági fellendüléshez szerinte szorosabb európai együttműködés szükséges. Európának védenie kell a polgári szabadságjogokat, köztük a magánélethez fűződő jogot,  fűzött be egy gyors utalást a közelmúlt megfigyelési botrányaira a liberális elnökjelölt. Ska Keller szerint a májusi EP választáson az emberek arról dönthetnek, hogy a régi Európai Uniót szeretnék, vagy egy új, nyitottabb, barátságosabb, jövő-orientáltabb és demokratikusabb EU-t, amit szerinte a Zöldek képviselnek. A három öreg uniós róka mellett kifejezetten üdítően hatott a Daniel-Cohn Bendit nyugdíjba vonulása nyomán a zöldek arcává vált Keller aki a vita végén a legnagyobb tapsot kapta.

Minden negyedik fiatal munkanélküli

Martin Schulz szerint a fiatalokat ma sok esetben kihasználják a cégek, például amikor ingyen dolgoztatják őket gyakornokként. Szerinte a munkanélküliség csökkentéséhez a kis- és középvállalatokat kell erősíteni. Ehhez európai szintű hitelezési programot kell indítani, amely kedvezményes hitelt nyújt azoknak a vállalatoknak, amelyek fiatalokat foglalkoztatnak.

Verhofstadt szerint a minőségi munkahelyekhez minőségi gazdasági növekedés kell. Ehhez Európának szorosabban kell integrálódnia, például a gazdaság, a bankrendszer, az energiapolitika, vagy a digitális piac esetében. Ska Keller szerint amíg nem ruházunk be a jövőbe, addig nem tudunk kilábalni a válságból. A Zöldek az oktatásba, az egészségügybe, és a klímaváltozás elleni fellépésbe tolnának több pénzt, szerintük ezeken a területeken minőségi munkahelyeket lehetne teremteni. Juncker ebben a témában is magyarázkodásra kényszerült, Keller ugyanis azzal támadta, hogy az eurócsoport vezetőjeként megszorításokat erőltetett az európai országokra. Juncker szerint nem erőltették a megszorításokat, de rendbe kellett tenni a közkiadásokat a válság után. A következő öt évben a digitális gazdaság fejlesztését, a belső uniós piac kiteljesítését nevezte a növekedés fő motorjának. Juncker fellépne a szociális dömping ellen is, ami a nyugat-európai országokban a minimálbér alatt, vagy a minimálbérért dolgoztatott kelet-európai munkavállalók beáramlásával egyenlő. A néppárti Juncker furcsa mód azt az alapvetően szocialista ötletet is támogatta, hogy legyen minimálbér mind a 28 uniós tagállamban.

Lesz folytatás

Akit érdekel a másfél órás, kifejezetten informatív, sőt néha fordulatos és élénk vita, az itt megnézheti az egészet magyarul.

Magyarországon egyre kevésbé van kultúrája a politikai vitának. A legutóbbi országgyűlési választáson például nem is volt olyan beszélgetés, amelyen az összes miniszterelnök-jelölt részt vett volna. Pedig a politikai vita még mindig a legjobb eszköz arra, hogy demokráciákban tájékozódjunk arról, mi vár rá, ha valamelyik jelölt, vagy párt hatalomra kerül.

Ha valaki lemaradt a tegnap esti közvetítésről, de érdekli az EU jövőjéről folytatott diskurzus annak nem kell sokáig várnia, ugyanis ma este Brüsszelben vitázik a fenti négy jelölt. Sőt az EB elnöki székért a magyar politikai gárda helyett is vitáznak a jelöltek, május 8-án az ZDF/ORF német-osztrák tévék vitája lesz Berlinből sugározva, hogy aztán a RAI olasz adó Firenzéből másnap közvetítse az összes jelölt vitáját. Végül május 15-én az European Broadcasting Union (EBU) sugároz vitát, majd másnap a ARD német tévéadó Schulz és Juncker közti szópárbajt adja.

Az EUrologus pedig arra kiváncsi, hogy a tegnapi, a mai és az EBU által rendezett viták közül - melyeket minden uniós köztévé ingyen átvehet - melyiket tűzi műsorára a MTVA a kiegyensúlyozott európai politikai tájékozódás jegyében.