Az Orbán-kormány mumusa: az Európai Szocialisták és Demokraták Szövetsége

További Eurologus cikkek

Az Európai Szocialisták és Demokraták Szövetsége (S&D) az EP második legnagyobb politikai frakciója, és ha lehet hinni az előrejelzéseknek, a vasárnapi EP-választás követően is második marad a Néppárt mögött. Az S&D frakcióban egyszerre vannak jelen a keményen balos szocialisták, akik kritizálják a piacgazdaság működését és intézményeit, és a piaci liberalizmus felé hajló szociáldemokraták.

Az európai munkásmozgalom gyermeke

A frakciót 1953-ban alapították még az Európai Parlament elődjének számító Közgyűlésben, és annyira sikeres volt, hogy 1999-ig szinte folyamatosan az Európai Parlament legnagyobb politikai csoportosulásaként működött. A politikai csoportot néhány kivételtől eltekintve szinte kizárólag német és francia politikusok vezették az elmúlt több mint 50 évben. Az egyik kivétel egyébként épp a jelenelgi frakcióvezető, Hannes Swoboda, aki osztrák származású. Az S&D-ben mind a 28 uniós tagállamból ülnek képviselők, Magyarországról négyen, az MSZP színeiben.

Haladni kell a korral

A korábban Európai Szocialista Frakciónak nevezett formáció 2009-ben nagy belső viták után váltott nevet. A közvetlen kiváltó ok az olasz Demokrata Párt csatlakozása volt, amely feltételül tűzte a szocialista mellett a demokrata szó szerepeltetését is a frakció elnevezésében. A névcsere ugyanakkor azt is jelzi, hogy a mérsékelt baloldal európai gyűjtőpártja, hasonlóan egyébként Európa számos baloldali pártjához, maga is ideológiai válsággal küzd. A szocialisták érzik, hogy Európa sok országában hagyományos bázisuk, a munkásosztály elolvadt, a társadalom szegényebb rétegei pedig egyre inkább a radikális baloldali pártok felé fordultak. Ezzel a mérsékelt baloldal hagyományos társadalmi bázisa jelentősen beszűkült, és egyelőre nem sikerült egy mindenhol alkalmazható, bevált receptet találni arra, hogy honnan lehetne hosszabb távon pótolni az elvándorolt szavazókat.

Egységben az erő

A szocialisták korábbi vezetője, a jelenleg EP-elnök Martin Schulz gyakran hangoztatta, hogy az általa vezetett formáció ugyan csak a második legnagyobb, de jóval egységesebb, mint az EPP, ezért aztán nagyobb befolyást tud gyakorolni a döntéshozatalra. Tény, hogy az európai szocik számos szavazás alkalmával képesek voltak összeszárni. Így sikerült például megbuktatni a számos kételyt felvető ACTA-egyezményt, amely az EU és az Egyesült Államok viszonyában szabályozta volna a márkás termékek hamisítása, illetve az illegális tartalmak letöltése elleni küzdelmet, ám kritikusai szerint túl messzire ment az állampolgári jogok korlátozása terén. Volt azonban olyan kulcsfontosságú pillanat is, amikor megbomlott ez az egység: 2004-ben a portugál José Manuel Barroso bizottsági elnöki jelölésekor a spanyol és a portugál szocialisták kerek-perec megmondták az elnökjelölt parlamenti megbuktatására törekvő Martin Schulznak, hogy ők bizony meg fogják szavazni az Ibér-félsziget szülöttét.

Ők támadtak ránk?

Az S&D frakció és egyes politikusainak nevével rendszeresen lehetett találkozni a magyar sajtóban az elmúlt években. Mind Martin Schulz, mind a jelenlegi frakcióvezető Hannes Swoboda többször bírálták az Orbán-kormány intézkedéseit, többek között az új médiatörvény elfogadását, vagy az alkotmányos rendszer nagyszabású átalakítását. Ugyanakkor a csoport a médiaszabadság védelmében más országokban, így Olaszországban, Bulgáriában és Romániában is szót emelt. Az alkotmányos változtatások kapcsán pedig azért nem tudunk más példákat hozni, mert ilyen mértékű alkotmányos átalakítások még egyetlen uniós tagállamban sem történtek.

Elnöki ambíciók

Az S&D célja, hogy tizenöt év másodhegedűs-szerep után végre újra magukhoz ragadják Európa kormányrúdját, és megszerezzék az Európai Bizottság elnöki posztját. Ez nem lesz könnyű feladat. Az Európai Parlament frakciói egy olyan megállapodást kötöttek, hogy az általuk jelölt személyek közül először az kap lehetőséget a parlamenti többség kialakítására, akinek a pártszövetsége a legtöbb EP-képviselőt tudja kiállítani. Ez az előrejelzések szerint az EPP lesz, így a parlamenti frakciók logikája alapján az ő jelöltjük, a luxembourgi Jean-Claude Juncker kísérletezhet először. Az uniós tagállamokat vezető állam- és kormányfők közül azonban már többen jelezték, hogy más jelöltet akarnak, akiről zárt ajtók mögött állapodnának meg, és egy szusszal a többi vezető uniós posztról, így az Európai Tanács állandó elnökéről, a külügy főképviselőről és az Európai Parlament elnökéről is dönthetnének. A baloldali jelöltnek akkor sincsenek túl jó esélyei, ha ebben a körben születik a döntés, az uniós kormányok között ugyanis még egyértelműbb a jobboldali fölény.

Magyar vonatkozások

Az S&D-ben magyar részről az MSZP bír tagsággal, de ha most vasárnap átlépik a bejutási küszöböt, akkor ide szeretne képviselőt ültetni a Demokratikus Koalíció is. Ezt nem feltétlenül nézné jó szemmel az MSZP, legalábbis erre utal Szanyi Tibor EP-listavezető azon megjegyzése, hogy a „felvétel nem automatikus, bizonyos kritériumokat teljesíteni kell majd.” Tudomásunk szerint az S&D több alkalommal megkörnyékezte az Együtt-PM-et is, de a Bajnai Gordon vezette pártszövetség nem kötelezte el magát, és az eséllyel induló Jávor Benedek többször úgy nyilatkozott, hogy az Európai Zöldekhez szeretne csatlakozni. A jelenlegi négy magyar szocialista képviselő közül senki nem fog újrázni. Az MSZP a választási eredmény függvényében 3-5 képviselőt küldhet majd az EP-be. Ha bejut a DK, akkor hozzájuk csatlakozhat Molnár Csaba, a DK színeiben.