Orbánt nem hívták csónakázni
Legfrissebb híreink
- Meglepő látvány fogadta a kaliforniai tanárt: egy medve jelent meg az osztályteremben
- Hét ember került kórházba egy késelő miatt Berlinben
- Most már biztos: távozik a posztjáról Japán vezetője
- Egy amerikai katona bűnösnek vallotta magát, amiért titkokat adott el Kínának
- Lezártak egy német katonai bázist, szabotázs történt
- Gombászó férfira támadt egy medve az erdélyi Hargita megyében
- Véget ért a politikai tűzszünet, ismét kiújulnak a harcok Franciaországban
- Bejelentette a Pentagon: óriási értékben adnak el újabb fegyvereket Izraelnek
- Jegesmedvék marcangoltak szét egy kanadai munkást
- Három hónap után felmondott Harry herceg kabinetfőnöke
Angela Merkel német kancellár tegnap Svédországban egyeztetett Fredrik Reinfeldt svéd, Mark Rutte holland és David Cameron brit miniszterelnökkel az Európai Bizottság új elnökéről. A svéd–holland–brit trió mellett Orbán Viktor magyar miniszterelnök volt a negyedik európai vezető, aki nyilvánosan ellenezte Juncker jelölését, a svéd miniszterelnök azonban őt nem hívta meg a találkozóra.
Bár a megbeszélés hivatalos programjában nem szerepelt a következő bizottsági elnök személyéről folytatott egyeztetés, a résztvevők a találkozó előtt és utána is ezzel kapcsolatban nyilatkoztak.
Merkel célja a találkozóval az volt, hogy meghallgassa az ellentábor érveit, és megismerje az alternatív jelöltekkel kapcsolatos véleményüket. David Cameron a találkozó előtt ismét bírálta az elnök kiválasztásával kapcsolatos eljárást (erről részletesen itt írtunk), és hasonlóan nyilatkozott a svéd és a holland kormányfő is.
A tiltakozók érvelésének lényege, hogy az uniós alapszerződés értelmében a bizottsági elnökjelöltet a 28 uniós tagállam vezetője jelöli, és az Európai Parlament választja meg. Az EP frakciói és az európai politikai pártok azonban a részvétel fokozása érdekében jelölteket állítottak a posztra, és azt ígérték a választóknak, hogy a győztes európai pártszövetség jelöltje vezeti majd az Európai Bizottságot a következő öt évben. Ezzel a húzással azonban kivették volna a jelölés jogát az állam- és kormányfők kezéből. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az EP-választás előtt a jelölteket még az európai vezetők is támogatásukról biztosították, ám május 25. után többen meggondolták magukat.
via: EUobserver
Rovataink a Facebookon