Föderális vagy nemzetállami legyen Európa?

2014.06.12. 10:26 Módosítva: 2014-06-12 10:33:31
Erről is szól a bizottsági elnökjelöltről folyó alkudozás.

Múlt hétfőn este a német Legyen Ön is milliomos! vetélkedő élő adásában megpróbáltak telefonos segítséget kérni Angela Merkel német kancellártól. Merkel nem vette fel. Pedig a különkiadásban hírességek játszottak. A kancellárt a német kereszténydemokraták egyik vezető politikusa, Wolfgang Bosbach próbálta elérni, amikor az 500 ezer eurós kérdésnél egy keletnémet porszívó neve merült fel. Az „ossi” Merkel biztos tudja – gondolhatta párttársa, de a főnök nem vette fel a telefont, és nem segített.

Lehet, hogy Jean-Claude Juncker sem kap majd segítséget Merkeltől, ha az Európai Bizottság elnöki székéért folytatott verseny újabb fordulóponthoz ér. Az EP-választásokon győztes politikai erő bizottsági elnökjelöltjét saját párttársai fúrják, és egyre több európai vezető ad hangot fenntartásainak a luxemburgi politikussal kapcsolatban. A múlt héten tartott csúcstalálkozójukon az uniós vezetők nem támogatták a luxembourgi exminiszterelnök jelölését, mert a brit, a holland, a svéd és a magyar miniszterelnök fenntartásokkal élt, és Merkel sem állt ki egyértelműen mellette.

Pénteken viszont a német kancellár – aki nélkül nem születik döntés Európában – már azt mondta, ő olyan szellemben dolgozik az ügyön, hogy Juncker kaphassa meg az elnöki széket. Ebben nyilván az is segített, hogy a legnagyobb példányszámú német lap, a Bild a demokrácia aláásásának nevezte, ha nem Juncker lesz az Európai bizottság elnöke. Mintha pálfordulás történt volna, pedig Merkel elkötelezettsége Juncker mellett továbbra is ingatag.

Demokrácia és reálpolitika

A vita most arról szól, hogy a legerősebb uniós politikai vezetőt az Európai Parlament vagy a tagállamok vezetőit egyesítő Európai Tanács jelölje-e. Az állami vezetők, köztük Orbán Viktor, arra hivatkoznak, hogy az uniós alapszerződés értelmében ez a jog őket illeti meg. Az Európai Parlament szintén a szerződésre hivatkozik, amelynek értelmében az Európai Tanácsnak a választások eredményének figyelembevételével kell jelöltet állítania, akiről aztán az Európai Parlament szavaz.

Létezik azonban ennek a vitának egy, az intézményközi huzavonánál távolabb mutató értelmezése is. A bizottsági elnökjelöltről folyó alkudozásban a föderatív és a nemzetállami EU-víziók csapnak össze. A választások előtt ugyanis az európai pártcsaládok bizottsági elnökjelöltjeit az adott pártcsaládhoz tartozó állami vezetők elfogadták.

Magyar részről például Orbán Viktor támogatta Juncker jelöltségét. A jelöltek Európa-szerte kampányoltak, televíziós vitákon csaptak össze, és alternatív Európa-képet vázoltak fel. Az EP-választások történetében először gondolhatta azt a választó, hogy döntése meghatározza majd, ki vezesse Európát a következő öt évben.

A választók döntöttek, a néppárti jelölt győzött. Az Európai Parlament szerint ha ezt a döntést figyelmen kívül hagyják a tagállami vezetők, és egy új embert húznak elő a kalapból, azzal egyszerűen átvágják a választókat. Az Európai Tanács szerint viszont nem lehet automatikus a jelölés egy olyan választás eredményére hivatkozva, amelyen az európai választóknak kevesebb mint fele vett részt, és a többség döntését a tagállami politikai viszonyok határozták meg.

Irány a föderáció?

A jelölt automatikus elfogadása egészen új helyzetet eredményezne az európai politikában. Az eddig maradékelven kezelt EP-választásoknak hirtelen nagyon komoly tétje lenne, hiszen az itt született eredmény döntene az „európai kormány” vezetőjének személyéről. Az új bizottsági elnök közvetlen választói felhatalmazásra hivatkozhatna, például amikor ellentmond valamelyik tagállami vezetőnek.

Függetlenségét az is növelné, hogy kevésbé kötnék meg a kezét a jelenlegi jelölési folyamattal elkerülhetetlenül együtt járó és a nyilvánosság számára általában megismerhetetlen, zárt ajtók mögött kötött egyezségek. Az Európai Bizottság elnöke sok tekintetben már most is egyenlő partnere az európai országok vezetőinek, de a közvetlen demokratikus felhatalmazás hiányára hivatkozva az utóbbiak eddig lenyomhatták.

A bizottsági elnökjelölt közvetlen választása egyértelműen a föderatív modell felé közelítené az Európai Uniót, míg a jelenlegi gyakorlat folytatása inkább a nemzetállamok szövetsége irányába mutat. Ettől persze még nem lenne föderáció az Európai Unió, de a közvetlenül választott elnök egy fontos eleme lehetne a föderatív európai berendezésnek.

Valószínűleg emiatt mondta David Cameron brit miniszterelnök, hogy ha Juncker lesz a jelölt, akkor nem tudja garantálni, hogy a britek maradnak az unióban. Ugyanezért ellenezheti Junckert Orbán Viktor is, aki többször egyértelművé tette, hogy csak a nemzetállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót tudja elfogadni.

Fogynak a támogatók

Cameron vétója és Merkel pénteki kijelentése után a hétvégén az olasz kormányfő, Matteo Renzi farolt ki óvatosan Juncker mögül, amikor azt mondta, hogy a luxemburgi csak egy a lehetséges elnökök közül. Sajtóhírek szerint a szintén szocialista Francois Hollande francia államfő is ellenzi Juncker jelölését.

A három nagy ország, valamint Magyarország, Svédország és Hollandia ellenkezése együtt már elég lenne Juncker blokkolásához az Európai Tanácsban, amelynek kétharmados többséggel kell jelöltet állítania. Merkel, aki nagy mester taktikázásban valószínűleg erre hivatkozik majd a hazai közvélemény előtt, Brüsszelben pedig azt mondja a többi uniós vezetőnek, hogy a nagykoalíció miatt nem tud egyértelműen kihátrálni a luxemburgi politikus mögül.

De ki előzhet be?

A nagy kérdés az, hogy ha nem Juncker, akkor ki lehetne a kompromisszumos jelölt. Egyelőre csak a finn kormányfő nyomul, de ő nagyon. Jyrki Katainen az Euractiv szerint hajlandó lenne Olli Rehn finn biztost váltani Brüsszelben, aki a tervek szerint felveszi az EP-választásokon nyert mandátumát, és átül az Európai Parlamentbe. Katainen mellett felmerült még a lett Valdis Dombrovskis, valamint két francia jelölt: Michel Barnier belső piaci biztos és Christine Lagarde, az IMF igazgatója.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?