Megalakult az új Európai Parlament, megint Martin Schulz az elnök

További Eurologus cikkek

A májusi európai parlamenti választások után ma alakult újra az Európai Parlament. Az EP elnökévé újra a német szociáldemokrata Martin Schulzot választották, az intézmény egyik alelnöke a fideszes Pelczné Gáll Ildikó lett.

A nagy konszenzusgyár

A 751 tagú Európai Parlament a világ legnagyobb demokratikusan választott képviselő testülete.
Az intézményben egyik frakciónak sincs többsége, még a 217 fős néppárti frakció is messze elmarad az abszolút többséghez szükséges 386 helytől.
A két legnagyobb frakció, a Néppárt és a szocialisták együtt viszont már kényelmes többséget élveznek.
Főleg akkor, ha még a sokáig a mérleg nyelvét játszó, ám a mostani ciklusban negyedik helyre szorult liberálisok is csatlakoznak hozzájuk.
Éppen ezért az EP működését a politikai verseny mellett a konszenzuskeresés jellemzi, és az intézményben a német Bundestaghoz hasonlóan nagykoalíció szavazatai alapján fogadják el a törvényeket..

A világ legnagyobb demokratikusan választott intézményében kígyózó sorokban állnak a képviselők, akik rendhagyó módon papír-alapon szavaznak az intézmény elnökéről és alelnökeiről. A szavazatok számolgatása órákig tartott, de senki nem rágta le a körmeit az izgalomtól. Bár négy jelölt is indult a választáson, biztosan lehetett tudni, hogy az EP jelenlegi elnöke, a német szociáldemokrata Martin Schulz lesz a befutó. A spanyol anti-kapitalista Pablo Iglesias, a brit tory Sajjad Karim, az Orbán Viktort rendszeresen bíráló osztrák zöld Ulrike Lunacek csak színesítették a mezőnyt.

A nyitó ülés egyébként kisebb közjátékkal indult. A hagyományokhoz híven az ülés elején eljátszották az európai himnuszt (Beethoven Örömódája), amit a szélsőjobboldali képviselők úgy fogadtak, hogy hátat felálltak és hátat fordítottak az elnöki pulpitusnak.

A szabad választás nem magától értetődő

Ritka, hogy az EP újraválasztja korábbi elnökét, Schulz helyzete azonban különleges volt. A német politikus az európai baloldali pártok bizottsági elnökjelöltje volt a májusi választáson, ám akkor az Európai Néppárt viszonylag simán megszerezte a szavazatok többségét. Így az ő jelöltjükből, a luxemburgi Jean-Claude Junckerből lett bizottsági elnökjelölt, Schulz pedig hoppon maradt. Miután az európai vezetők világossá tették, hogy Schulz egyetlen másik európai vezetői pozícióra sem esélyes a szociáldemokraták európai nagyágyújának maradt az EP-elnökség.

Az 59 éves német Martin Schulz csaknem 20 éve tagja az Európai Parlamentnek. Korábban az EP Emberi Jogi Albizottságát vezette, 2009-ben a szocialista frakció vezetőjévé, 2012-ben az EP elnökévé választották. Schulz igazi politikai self-made man. Munkáscsaládból származik, legmagasabb végzettsége a középiskolai érettségi, de ellenfelei is elismerik intelligenciáját és kiemelkedő szónoki képességeit.

Kortesbeszédében Schulz azt emelte ki, hogy a demokráciát, a szabad választásokat nem szabad adottságnak vennünk, az európaiaknak azt ki kellett vívniuk, és napról napra meg kell védeniük. Beszélt a pártok és nemzetek közötti együttműködés szükségességéről, illetve arról, hogy az Európai Parlament végre többi uniós intézménnyel azonos politikai súlyt képvisel. Schulz egyébként 409 szavazattal lett EP elnök.

Az öt éves európai parlamenti időszak felénél az összes parlamenti tisztséget újraválasztják, ezért Schulz megbízatása is csak két és fél évre szól. 2017-ben egy néppárti politikus fogja átvenni tőle az intézmény vezetését a pártok között született politikai alku értelmében.

Schulz az Orbán Viktor vezette magyar kormányt számos alkalommal bírálta, például a 2010-ben elfogadott médiatörvények, vagy a 2011-ben végrehajtott alkotmánymódosítás módszere, valamint az új alaptörvény egyes tartalmi elemei miatt. Orbán európai parlamenti szereplései alkalmával a magyarok elleni támadásként jellemezte az Európai Parlament politikáját, mivel az intézmény összesen három állásfoglalásban és egy jóval részletesebb parlamenti jelentésben bírálta kormánya intézkedéseit.

Magyarok vezető pozíciókban

Az Európai Parlament egyik alelnöke a tizennégyből magyar lett, a fideszes Pelczné Gál Ildikó személyében. A két legnagyobb frakció vezetésében is lesz magyar. A Néppárti Frakció Szájer Józsefet választotta első alelnökének, a korábbi öt éves időszakhoz hasonlóan ő felel majd a frakció jogalkotási munkájának koordinálásáért. Niedermüller Péter DK-s képviselőt pedig a szociáldemokraták választották meg kincstárnoknak, azaz a frakció gazdálkodását ellenőrző elnökségi tagnak. A pozíció egyébként érdekes módon az elmúlt hét és fél évben magyar képviselők között öröklődött, először Kósáné Kovács Magda, majd Herczog Edit töltötte be.