Az EP felfüggesztheti KG Béla mentelmi jogát
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Sajtóértesülés: Orbán Viktor Floridába repül, ott lesz Donald Trump elnöki partiján
- A legszebb karácsonyi vásárok Európában vannak
- Velence után újabb város vezeti be a belépőjegyet a rengeteg turista miatt
- Meghalt Trevor Sorbie sztárfodrász
- A legnagyobb kérdés, megtámadják-e katonai erővel Tajvant
- A középiskola mosdójában találtak holtan egy 15 éves lányt Skóciában
- Orbán Viktor által irányított nőgyűlölőnek nevezték, most magyarázatot követelnek tőle
- Elon Musk a német kormányválságról: Olaf Scholz egy bolond
- „Senki sincs biztonságban” – Vlagyimir Putyin serege célba vett egy nagykövetet
- 105 éves korában meghalt June Spencer, a BBC sorozatának sztárja
Az EP elnöke a mai ülésen bejelentette, hogy a magyar hatóságok kérték Kovács Béla jobbikos EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Kovács ügye májusban pattant ki: a képviselő a gyanú szerint Moszkvának kémkedett Brüsszelben, illetve éveken át segített orosz pénzeket a Jobbik környezetébe juttatni, és elsősorban ennek köszönhette példátlanul gyors előmenetelét a jobboldali radikális pártban.
A plenáris-bejelentést követően az EP jogi ügyekkel foglalkozó bizottsághoz kerül a kérdés. Ők leghamarabb július 7-én, a Jogi Bizottság első ülésén tárgyalhatják. Ha ekkor nem foglalkoznak a kérdéssel – amire van esély, tekintve, hogy ezen az ülésen választ magának a bizottság elnököt, és fogadja el a munkarendjét – akkor csak szeptemberben kerülhet napirendre Kovács Béla ügye.
Mi fog történni Kováccsal?
A bizottság zárt ülésen meghallgatja Kovács Bélát, és kijelöl egy jelentéstevőt, aki az érintettel, illetve a hatóságokkal együttműködve lefolytatja a vizsgálatot. Ez akár több hónapot is igénybe vehet.
A jelentéstevő az összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a mentelmi jog felfüggesztésére, vagy fenntartására, amiről a bizottság szavaz. A jelentéstevő elsősorban azt vizsgálja, hogy a megfelelő hatóság terjesztette-e be a kérést, illetve, hogy a kérés nem politikai természetű-e. A bizottsági szavazást követően az ügy az EP plenaries ülése elé kerül, amely szintén szavaz arról, hogy felfüggeszti, vagy fenntartja a képviselő mentelmi jogát.
Eddig három magyar ügy volt
Magyarországról eddig háromszor kérték a hatóságok EP-képviselők mentelmi jogának felfüggesztését Morvai Krisztina, Deutsch Tamás és Hankiss Ágnes ügyében.
Morvai mentelmi jogát egy a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt rágalmazás miatt folyó eljárásban kérte a bíróság még 2010-ben, és az EP jóváhagyta a felfüggesztést. Ugyanebben az évben szintén rágalmazás miatt kérték Deutsch Tamás mentelmi jogának felfüggesztését, ám ezt az EP nem hagyta jóvá. Hankiss Ágnes mentelmi jogának felfüggesztését pedig 2011-ben, egy kegyeletsértés miatt indított bírósági eljárás kapcsán függesztette fel az EP.
Magyarországról egyébként viszonylag kevés ilyen kérelem érkezik. Ebben a műfajban az abszolút favoritnak az olaszok számítanak, őket nagyjából holtversenyben követik a németek és a franciák, majd a lengyelek, és az osztrákok következnek. Akit további részletek érdekelnek, itt böngésszen.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon