Nem sikerült a többi csúcsvezetőjét megválasztania Európának

További Eurologus cikkek

Megpróbáltak ugyan közös nevezőre jutni a nyári vakáció beütése előtt és Jean-Claude Juncker új EB elnök, valamint Martin Schulz régi-új EP elnök kiválasztása után az állam- és kormányfők - igyekezetük azonban elsőre nem járt sikerrel a további csúcsvezetők megválasztására.

A korábbi várakozásokkal szemben ugyanis nem sikerült egységbe kovácsolódnia az EU vezérkarának, az ősszel mandátuma végéhez érő Cathriene Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő utódját illetően. Hasonlóképpen nincs meg a szintén novemberben második két és fél éves ciklusa után leköszönő Herman van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnökének helyét átvevő politikus. Rompuy még a csúcs-tárgyalások megkezdésének késleltetésének kártyáját is kijátszotta szerda este, hogy időt adjon a “csúcsvezetők csomag” megkötésére az unió vezetőinek, mégsem sikerült konszenzust kialakítaniuk.

Az tanácselnök a csúcs után úgy fogalmazott: szerencsétlen de nem drámai tárgyalásokon vannak túl. Szerinte hiába egyeztetett személyesen és telefonon a júniusi EU-csúcson kapott mandátuma alapján mind a 28 vezetővel az utóbbi heteken: “nem jutottak el még arra a pontra az EU fejei, hogy csomagban tudjanak megállapodni az összes függőben lévő csúcsvezető kérdéséről”.

Az EU vezetői ezért záró dokumentumuk szerint ellentétben a szokásjoggal – amely szerint augusztusban nincsenek uniós értekezletek, miniszteri- vagy csúcs szintű tárgyalások – idén augusztus 30-án ülnek össze Brüsszelben újfent a személyi kérdésekről tárgyalni.

Az uniós vezetők kiválasztásának belső dinamikája szerint ugyanis, ahogy jobbközép Európai Néppárti lett az EB elnöke és “cserébe” az EP vezetője maradhatott a szociáldemokrata Martin Schulz úgy követelnek vezető posztot a 2004 után csatlakozottak például, de az Unióból való kikacsintásuk ellenére a britek is.

Tovább szigorodó orosz szankciókról döntöttek Brüsszelben

Az Oroszországgal szembeni uniós szankciók szigorításáról döntöttek viszont szerdán késő este.

A várakozásoknak megfelelően tovább erősítik Ukrajna területi integritásának megsértése és a demokratikus berendezkedésének aláásása miatt az Oroszországgal szembeni szankciókat - döntöttek a Huszonnyolcak vezetői. Az állam- és kormányfők határozata érelmében olyan cégeket és személyeket céloz majd a szankciók következő július végén életbe lépő köre bankszámláik befagyasztásával, akik és amelyek segítettek Ukrajna szuverenitásának aláásásában.

Emellett az Európai Beruházási Bankot arra kötelezik, hogy függessze fel az Oroszországnak folyósítandó új hiteleket és szólítsa fel az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), hogy vizsgálja meg az új oroszoknak adandó hitelek felfüggesztését is - derül ki a csúcs következtetéseiből. Végül Krím-félsziget elcsatolását és Kelet-Ukrajna destabilizációját véghez vivő személyeket és őket támogató vállalatokat célzó korlátozások lehetőségének megvizsgálására is mandátumot adtak az uniós vezetők.

Cathriene Ashton utódja ki lesz vajon?

A szerda éjjeli tárgyalások “drámája” brüsszeli diplomaták szerint abban állt, hogy a hónap elején az uniós soros elnökségi félévüket megkezdett olaszok túlzottan nyomták jelöltjüket az olasz külügyminisztert, Federica Mogherint.

Ezzel szemben az 2004 után csatlakozott államok csoportja szerint Mogherini túl erélytelen lenne Oroszországgal és nem elég tapasztalt, hogy érdekeiket jól képviselje a jelenlegi feszült EU-orosz légkörben. Emellett a keleti-tagállamok ragaszkodnak hozzá, hogy legalább egy az EU négy csúcs pozíciójából hozzájuk kerüljön.

A litván elnök, Dalia Grybauskaitė egyenesen úgy fogalmazott Mogherini kapcsán, hogy “csakis egy külügyekben jártas, független embert fog támogatni, semmiképpen nem olyat, aki Kreml-pártiságáról ismert.”

Az új tagállamok legerősebbje, Lengyelország a régi motoros, Oxfordban tanult Radoslaw Sikorski külügyminiszter kinevezését pártolja. Mellette komolyan szóba jön még a világbanki múlttal bíró, jelenlegi bolgár uniós biztos, a fejlesztési ügyekért felelős Kristalina Georgieva neve is.

Eurózónán kívülit az Európai Tanács élére?

Hasonlóképpen bizonytalan az Európai Tanács állandó elnöki pozíciójának legesélyesebbjeként emlegetett dán miniszterelnöknek, Helle Thorning-Schmidt helyzete. A csúcsra érkezve ugyan Thorning-Schmidt úgy nyilatkozott, hogy “nem jelölt”, de diplomaták szerint ezt csak otthoni politikai bástyáinak védelmében mondta. A dán miniszterelnököt amúgy a francia vezetés fúrja leginkább, nem tetszik nekik ugyanis, hogy egy eurózónán kívüli ország vezetője lehet a tanács elnöke.

Francois Hollande francia elnök a szakértők folyosói beszélgetései szerint stratégia megfontolásból ellenezte a dán kolléga megválasztását. Ellenben alkuképes ha cserébe franciát ültethet a gazdasági és pénzügyi uniós biztos magas presztízsű székébe. Utóbbi azért különösen fontos a régóta gyengélkedő gazdaságú franciáknak, mert a pénzügyi biztos jogkörébe tartozik a nemzeti költségvetések véleményezése. Nem látnák viszont szívesen a gazdasági biztosi székben a németek, a volt francia pénzügyminiszter Pierre Moscovic-ot, éppen azért mert Párizs továbbra sem tartja az eurózóna hiánycéljait.

Mennyi a női vezető?

Az új finn miniszterelnök, Alexander Stubb példázta talán a legjobban a helyzet összetettségét amikor úgy fogalmazott: “meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a pártok, észak és dél és a nők és a férfiak között. Ahogy ugyanis arról korábban már írtunk, egyrészt uniós törekvés, másrészt Juncker személyes ambíciója is, hogy minél kiegyenlítettebb legyen a nemek aránya az uniós vezetők közt.