Juncker nők után kajtat

További Eurologus cikkek

Az Európai Bizottság kinevezett elnökének fő a feje: megígérte, hogy legalább tíz női taggal állítja föl az új biztosi csapatát, de egyelőre csak négynél tart, és majdnem minden ország megnevezte már a hivatalos jelöltjét. Többségében férfiakat.

Jean-Claude Juncker tárgyal, alkudozik, ígér, kér, fenyeget. Mindent elkövet, csak hogy több nőt ültethessen az új Európai Bizottság politikai irányító testületébe, a biztosok kollégiumába. Minden tagállam egy jelöltet állít, így áll össze a huszonnyolc fős gárda. A nemzeti jelöltek kiválasztásába Juncker –hivatalosan –nem szólhat bele, azonban ha nem kellően kiegyensúlyozott összeállítás születik, egyenként kell rábírnia a tagállami kormányokat, hogy mást küldjenek Brüsszelbe.„„

Bivalyerős női lobbi az EU-ban

Nemcsak a saját ígérete kötelezi arra, hogy az előző, Barroso-féle kollégiumnál magasabb legyen a hölgyek aránya az új vezetőségben. Az Európai Parlament szocialista, liberális és zöld frakciói már bejelentették, hogyha a nők nem kapják meg az őket megillető számszerű képviseletet, a Parlament nem fogja áldását adni az új Bizottságra. Ha ez valóban megtörténik, minden kezdődhet előről, hónapokra elhúzódhat az EU “kormányának” felállítása, és ebben az évben már biztosan nem kezdheti meg a munkáját.

Az említett frakcióknak persze azt is meg kell emészteniük, hogy habár fő ellenfelük, a konzervatív Európai Néppárt mindössze 29 százalékos eredményt ért a májusi választáson, mégis a mostani állás szerint a biztosok fele az ő pártcsaládjukból kerül majd ki. Többek között a magyar jelölt, Navracsics Tibor is a Néppárt sorait fogja erősíteni az új Bizottságban.

Bulgária, Olaszország, Csehország és Svédország hozza a női kvótát

Bulgária jelenlegi biztosát, a szintén néppárti Kristalina Georgievát jelöli újra. Eddig a nemzetközi együttműködés, humanitárius segítségnyújtás és válságkezelés volt a feladata. Csehországból a vidékfejlesztési miniszter, a liberális Vera Jourová érkezik. Svédország küldötte a mostani uniós belügyekkel foglalkozó biztos, Cecilia Malmström, szintén a liberálisoktól.

A negyedik hivatalos női jelölt még fejtörés fog okozni az Unió vezetőinek: az olasz szocialista külügyminiszter Federica Mogherini nem kisebb posztra pályázik, mint az EU külügyi képviselőségére. A soros elnökséget viselő olasz kormány erősen lobbizik az érdekében, ellenfelei azonban szemére vetik tapasztalatlanságát, és azt, hogy külügyminiszterként nem lép fel elég erőteljesen Oroszországgal szemben. Különösen a balti államok és Lengyelország ellenzik a kinevezését, utóbbi azért is, mert saját külügyminiszterét, Radosław Sikorskit látná szívesen az EU-s külképviselet irányítójaként.

Egy fontos poszt két nőt ér?

Az augusztus 30-i soron következő csúcstalálkozó fő kérdése éppen ennek a bársonyszéknek a sorsa lesz: Lengyelország, mint a legnépesebb “új” tagállam joggal számít egy fontos pozícióra. Ha viszont egy női biztos kapná a reprezentatív, és hagyományosan a Bizottság és a Tanács második legfontosabb tisztségeként értékelt állást, az megkönnyítené Juncker helyzetét. Ha Mogherinire, vagy esetleg a bolgár Georgievára esne a választás, hivatkozhatna arra, hogy kabinetjében a nők alacsony számát fontos megbízatásokkal ellensúlyozta.

Ez az érvelés akkor lenne kikezdhetetlen, ha Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök helyére is egy hölgy kerülne. A kiszemelt a dán miniszterelnök Helle Thorning-Schmidt, aki, bár többször is azt nyilatkozta, hogy pillanatnyilag nem érdekli az európai karrier, a neve mégis mindig előkerül a brüsszeli beszélgetésekben. Sokak szerint tökéletesen beleillik a képbe: erőskezű politikus hírében áll, határozott, szociáldemokrata, fiatal, és nő.

Hogyan tovább?

A szombati döntésig Juncker fáradhatatlanul dolgozik a többi lehetséges forgatókönyvön. A briteknek például célzásokat tett, hogy ha nem cserélik le mostani jelöltjüket, a Lordok Háza volt elnökét, Jonathan Hillt egy hölgyre, ne számítsanak kulcspozícióra az új Bizottságban. A még határozatlan országokat pedig arra ösztönzi, hogy rukkoljanak elő női jelöltekkel. Hálaképpen zsírosabb állásokat helyezett kilátásba a kérését meghallgató tagállamoknak. Belgium, Hollandia, Dánia és Szlovénia nem állított még hivatalos jelöltet.

Magyarország esetében Navracsics Tibor hivatalos jelölését megelőzően egyébként a pletykák szintjén felmerült Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkárának neve is, őt azonban nemrég nevezték ki madridi nagykövetnek.

Ha minden jól alakul, három héten belül előáll a végső lista, szeptemberben megkezdődnek a biztosjelöltek meghallgatásai az Európai Parlament szakbizottságai előtt, októberben a plenáris ülésen megszavazzák az új testületet, november elsején pedig beiktatják az Európai Unió új “kormányát”.