Magyarok Európában: már megint vitatkoztak rólunk

További Eurologus cikkek

Az Európai Parlamentben kedden este meddő vitát folytattak az EU-s alapjogok magyarországi helyzetéről. A Fidesz frakcióján kívül szinte mindenki arról beszélt, hogy a magyar törvényhozás az elmúlt években sokszor nem követte az Európai Unió által képviselt szellemiséget. A néppárti képviselők azzal válaszoltak, hogy Magyarországon minden intézkedés a jogszabályoknak megfelelően történik, melyeket egy demokratikusan, nagy többséggel megválasztott országgyűlés hagy jóvá. Morvai Krisztina összecsapott liberális kolléganőjével.

Kedd este az Európai Parlament újból kísérletet tett rá, hogy megvitassa, a magyar kormány intézkedései összhangban vannak-e az Európai Unió alapvető értékeivel. Sajnos a vitázó felek megint tökéletesen elbeszéltek egymás mellett.

Rajz: Medvey Johanna

A szociáldemokrata (S&D), a liberális (ALDE), a konzervatív és reformista (ECR), az EU-ellenes (EFDD) frakcióból, és a független képviselők soraiból is kritizálták a magyar kormány elmúlt évekbeli intézkedéseit. Többször szóba került a reklámadó, a magyar civil szervezetekre való nyomásgyakorlás, az oktatási reform, az igazságügyi reform, és Orbán Viktor mára már elhíresült kijelentése, miszerint Magyarországon – bizonyos értelemben – „illiberális állam” épül.

Több képviselő is kihangsúlyozta: a vita nem Magyarországról szól, hanem arról, hogy az Európai Unió által fontosnak tartott társadalmi értékek: a jogállamiság, a demokrácia, a szolidaritás, a sokszínűség, az egyén központba helyezése visszaköszönnek-e a tagállamok irányításában, illetve arról, hogy az EU-s intézmények mit tehetnek azért, hogy megerősítsék ezeket az értékeket.

Demokráciaféltés vagy támadás?

A Fidesz delegációja támadásként kezelte, hogy az EP a napirendjére tűzte a kérdést. Múlt heti közleményükben arról írtak, hogy „a baloldal Strasbourgban akar elégtételt venni a választási vereségért”. Kijelentették: képviselőik „készen állnak arra, hogy kiálljanak a nemzeti érdekekért”. Ugyanakkor rámutattak, hogy a rendezés nem volt fair, mert „a kormány képviselője nem kapott meghívást a vitára”.

Hét fideszes képviselő is felszólalt az este folyamán. Beszédeikben visszatérő elemként szerepelt, hogy Magyarországon minden a törvényi előírásoknak megfelelően történik, és hogy a kormányzó pártok három idei demokratikus választáson is fölényes győzelmet arattak.

A magyar demokrácia köszöni, jól van

– mondta Szájer József. „Eddig trükkökkel kibújt az RTL Klub az adóztatás alól. Civil szervezetek nem tartják be a pénzügyi előírásokat” – sorolta a helyzeteket, ahol elmondása szerint a kormány részéről jogszerű beavatkozások történtek.

„Itt nem a magyar választási eredményekről van szó” – vágott vissza a DK-s Niedermüller Péter, „hanem többek között arról, hogy a kormány állandóan konfliktusokat szít az európai uniós intézményekkel”.

Jávor Benedek a PM-től a civil szervezetek ügyében pontosított. „Hamis vádakkal illették a civil szervezeteket” – mondta. „A gyanúsítás hétről hétre változik, a KEHI vizsgálat, amit elindítottak, jogszerűtlen volt. Ebben az ügyben eddig kizárólag a magyar kormány jogsértése bizonyosodott be” – jelentette ki.

Technikailag demokrácia

Morvai—in 't Veld—Szájer

A vita üde színfoltját a Morvai Krisztina—Sophie in ’t Veld—Szájer József hármas csörte adta.

A jobbikos Morvai Krisztina arról beszélt, hogy a valódi demokráciának a lényege nemcsak a szabad választás, hanem az, hogy „nem az állam ellenőrzi a polgárát, hanem a polgár ellenőrzi az államát”, ez az elv pedig sérül Magyarországon.

Felszólalása végén a magyar kormány tevékenységét hevesen kritizáló liberális Sophia in ’t Veldnek szegezte a kérdést: „Miről beszélgetett az ülés előtt a fideszes Szájer Józseffel és Gál Kingával tíz percen keresztül olyan jó hangulatban?”

„Bármelyik kollégával beszélgethetek” – válaszolt in t’ Veld. „Igen, lehet békés megbeszéléseket folytatni, még akkor is, ha nem értünk egyet. Ez a demokrácia.”

Végül Szájer József csapta le a magas labdát: „Krisztina, veled is jókat szoktunk beszélgetni, holott szinte semmiben nem értünk egyet.”

„Nem arról van szó, hogy a magyar kormány nem tartaná be az európai szerződéseket” – magyarázta a holland liberális képviselő Sophia in ’t Veld. „Több olyan intézkedést hoztak, amelyek egyenként nem sértik az európai jogot, de összességükben mégis az alapértékek ellen hatnak.”

Az Európai Bizottság nevében Martine Reicherts igazságügyi biztos ismertette álláspontját: „nincsenek olyan jogszabályi elemek, amelyek diszfunkciót mutatnának nemzeti szinten.” A civil szervezetek fellebbezésesel élhetnek. A kormány elvégezte a kért változtatásokat a médiatörvényben. Az adatvédelem területén a magyar hatóságok elismerték, hogy megsérült az európai jog, és kártalanították az érintett felet. A reklámadó jelenleg tanulmányozás alatt áll. Ugyanakkor hozzátette: „attól érezzük magunkat európainak, hogy egy értékközösséghez tartozunk. Alapjogok és alapevelvek szerepelnek a Chartában. Ezek adják meg a keretet ahhoz, hogy az Unió megerősíthesse a jogállamiságot.”

Majd jön Timmermans

Több képviselő is várakozással említette az Európai Bizottság leendő első alelnöke, Frans Timmermans nevét. A holland politikus feladata lesz többek között, hogy felügyelje az EU-s kívánalmak tagállami végrehajtását. Nem vesztegeti az időt: már két héttel ezelőtti parlamenti meghallgatásán kijelentette: „Nem fogok habozni, minden rendelkezésünkre álló eszközt bevetek majd, hogy betartassam Magyarországgal az Európai Unió Szerződésében foglalt kötelezettségeit.”

Az olasz elnökség kilátásba helyezte, hogy a közeljövőben a tagállami kormányokat összefogó Tanács is napirendjére tűz majd egy megbeszélést az EU-s alapjogok magyarországi helyzetéről.