Az EU rendszeresen vizsgálja majd a jogállamiságot
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Szijjártó Péter: Egy közel-keleti háború kirobbanása drámai hatásokkal járna
- A lengyeleknél kiverte a biztosítékot a tusványosi beszéd, Szijjártó Péternél betelt a pohár
- Újabb olajszállító tartályhajó süllyedt el a Fülöp-szigetek partjainál
- Tovább tombol az erdőtűz Kaliforniában
- Soha nem látott videók a World Trade Center tornyainak összeomlásáról
- Nemzetközi sajtó: Orbán Viktor Tusványoson az „önpusztítás” útjára figyelmeztette az EU-t
- A háború legsúlyosabb civilek elleni támadását hajtották végre Izraelben, több gyermek is meghalt
- Lesújtó az elfogadottsága, de hogyan lehet mégis elnök Kamala Harris?
- Putyin nem kertelt, kíméletlenül megfenyegette az Egyesült Államokat
- Óriási sikerről számolt be Thaiföld, de még bőven van miért aggódni
A tagállamok miniszterei kedden egyetértettek abban, hogy az EU-nak nagyobb figyelmet kell fordítania a demokrácia állapotára a saját határain belül is. A megbeszélésen szó esett arról, hogy a Tanácsnak félévente, vagy évente a napirendjére kellene tűznie az egyes tagállamokban a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatos aggályokat. Megállapodtak, hogy decemberig konkrét javaslatot tesznek rá, hogyan nézzen ki pontosan az ellenőrzés.
„Természetesen konstruktívan állunk a vitához, […] amelynek a célja az, hogy ennek a kezdeményezésnek egy megfelelő eljárásjogi keretet adjon” – nyilatkozta az ülés után Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Rámutatott azonban, hogy ha valóban sor kerül ilyen vizsgálatokra, akkor azoknak objektívnek, diszkriminációmentesnek és pártfüggetlennek kell lenniük, ítéletet csak bizonyítékok alapján mondhatnak ki, valamint egyenlő elbánást kell biztosítaniuk minden tagállamnak.
![A Külgazdasági és Külügyminisztérium által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b) és Johannes Hahn az európai szomszédságpolitika és bővítési tárgyalásokért felelős EU-biztos](https://kep.cdn.index.hu/1/0/720/7204/72040/7204051_9e8b3755f40ca2600a17f29fbf6a14db_wm.jpg)
„Fontosnak gondoljuk azt, hogy az információkat elsősorban az arra illetékes szervezetektől és tagállamoktól szerezzük be, és ne percepciókkal, vagy bizonyos sajtótudósításokkal kelljen hadakoznia egy-egy tagországnak az eljárás során” – tette hozzá.
„Koppenhágai szakadék”
Az Európai Unió szigorú feltételeket szab azoknak az országoknak, amelyek csatlakozni szeretnének a közösséghez: szabad piacgazdaság, stabil demokrácia és jogállamiság megléte, valamint hogy a tagállamok elfogadják az uniós jogszabályokat, ideértve az euró bevezetésének kötelezettségét. Ezek az úgynevezett „koppenhágai kritériumok”. Egyes vélemények szerint, mihelyt egy ország elnyeri a tagságot, a koppenhágai kritériumok betartására megszűnik az intézményi felügyelet. Ezt a hiányt szeretné orvosolni az olasz elnökség.
Köztes megoldást keresnek
Az EU intézményei jelenleg két törvényben lefektetett módon regulázhatják meg a tévútra szédelgett tagállamokat:
- „Kötelezettségszegési eljárást” konkrét EU-s jogszabályok megsértése esetén indít a Bizottság, nagyon gyakran amiatt, mert egy tagállam nem ülteti át időben egy-egy uniós irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogba.
- Az Európai Unió Szerződésének hírhedt 7. cikke lehetőséget ad arra, hogy a Bizottság tüzetes vizsgálat alá vonja egy tagállam politikai rendszerét, ha fennáll annak „az egyértelmű veszélye”, hogy az „súlyosan megsértette” az Unió alapjogait: az emberi méltóság tiszteletben tartásának elvét, a szabadságot, a demokráciát, az egyenlőséget, a jogállamiságot, valamint az emberi jogokat. Szélsőséges esetben, ha az érintett ország a tagállami kormányokat összefogó Tanács ajánlásainak dacára sem változtat a kifogásolt ügymenetén, a Tanács megvonhatja tőle az őt illető szavazati jogokat. A „hetes cikk” bevetésére még sohasem került sor.
A Bizottság, nem titkoltan a magyar kormány törvényhozási gyakorlata által megihletve egy köztes ellenőrző mechanizmust javasolt idén márciusban. Az eljárás lényege, hogy nem rontana neki azonnal a jogállamiság megsértésével vádolt tagállamnak, hanem több lépcsőben venné gondjaiba, még mielőtt előállhatna a jogállamiság súlyos megsértésének egyértelmű veszélye. Felszólítás, levelezés, párbeszéd a tagállammal, és csak legvégül a hetes cikk. Az ötlettel Viviane Reding volt igazságügyi biztos állt elő idén márciusban, akit korábban sokan, már mi is kikiáltottunk Orbán Viktor esküdt ellenségének.
Volt már szó Magyarországról
Tavaly májusban az Európai Parlament elhíresült Tavares-jelentése arról számolt be, hogy Magyarországon
a nagy átalakítás, az alkotmánymódosítások nem összeegyeztethetők az uniós szerződés kettes cikkében foglalt alapértékekkel (emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség stb....) és ez a trend a cikk súlyos megsértésének veszélyét eredményezi.
Legutóbb október közepén volt téma Magyarország, akkor az Európai Parlament plenáris ülésén vitatták meg, hogy a magyar törvényhozók az EU-s alapértékek szellemében tevékenykednek-e. A végletekig átpolitizált szóváltás nem hozott döntést a kérdésben, és a képviselők ahhoz sem kerültek közelebb, hogy van-e létjogosultsága egy EU-s szintű ellenőrzésnek.
Az olasz elnökség már akkor kilátásba helyezte, hogy a tagállami kormányokat összefogó Tanács is napirendjére tűz egy megbeszélést a jogállamiság európai védelméről.
Rovataink a Facebookon