Állva tapsolták a pápát az Európai Parlamentben

További Eurologus cikkek

Nagyívű és megható beszédet tartott Ferenc pápa kedden az Európai Parlamentben. Mondandóját arra fűzte föl, hogy a kontinens problémáira az ember méltóságának helyreállítása jelenthet megoldást. Az Európai Unió elmerült a technikai részletekben, és szem elől tévesztette magát az embert, mondta.

Schulz: Eredetileg könyvkereskedő vagyok

Soha nem látott biztonsági felkészültség mellett várták a katolikus egyházfőt az Európai Parlamentben, Strasbourgban.

Amikor megérkezett az épületbe, először is kezet fogott egy húszfős vigyorgó sorfallal. Nigel Farage, a brit függetlenségi párt elnöke jelentőségteljesen fejet hajtott előtte, aztán nem volt rest, rögtön kitweetelte a róluk készült fényképet.

Nem mindenki kap idegenvezetést az Európai Parlamentben az elnöktől, Martin Schulztól, de a pápának ez kijár. Schulz kedvesen, hol franciául, hol németül tartotta szóval a hosszú úton a bejárattól az ülésteremig. Megmutatta neki a parlament növényzetét is.

Ferenc pápa bejegyzést tett az EP „arany könyvébe”, majd ajándékot vett át Martin Schulztól. Jean Monnet, az Európai Unió „atyjának” emlékirataiból kapott egy díszpéldányt. „Az eredeti szakmám szerint könyvkereskedő vagyok – mondta Schulz franciául. – Mindig könyveket adok ajándékba.”

A parlamentben egy meglepetés is várta a pápát: a folyosón a kilencvenéves Schmidt asszony is köszöntötte, akinél Bergoglio egy éven keresztül lakott németországi tanulmányai alatt.

Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke köszöntötte a pápát a plénum előtt kedd délelőtt. „Az ön szavainak hatalmas súlya van – mondta. – Nemcsak azért, mert ön több mint egymilliárd hívő szellemi vezetője […], hanem mert

a témák, amelyekről ön beszél, mindenkihez szólnak, egyetemesek, és mindannyiunkra érvényesek.

Tanácsot adnak és irányt mutatnak a felfordulásban.”

„Az ön története nagyon is európai történet – emlékeztetett Schulz az argentin pápa családjának olaszországi gyökereire. – A világ másik végéről tért vissza, hogy megreformálja az egyházát.”

Az ember legyen a középpontban

I. Ferenc beszédében körképet adott Európa és az Európai Unió legégetőbb problémáiról, és kiemelte, hogy csak az emberi méltóság helyreállítása és tisztelete nyújthat rájuk gyógyírt. Az ember középpontba helyezése az, ami kiutat mutathat a válságból.

„Annak ellenére, hogy az unió nagyobb és erősebb, mint valaha, Európa egy idősödő, elgyötört kontinens képét mutatja – szögezte le már a beszéd elején. – Az [uniónak, mint] ambiciózus politikai kezdeményezésnek a lelke az emberbe vetett bizalom volt. Az emberbe, aki nem gazdasági szereplő, hanem felsőbbrendű méltóság.” Az Európai Uniónak ez az eredeti központi értéke elhalványult, véli az egyházfő.

A nagy eszmék, amelyek egykor inspirálták Európát, úgy látszik, elvesztették a vonzerejüket, és az intézményeinek a bürokratikus részletei léptek a helyükbe.

Sérelmezte, hogy a politikai vitát technikai és gazdasági kérdések határozzák meg, és sokkal kevesebb szó esik az emberek lelki szükségleteiről. „Fennáll a veszély, hogy férfiak és nők egyszerű alkatrészekké válnak egy gépezetben, amelyik fogyasztási eszközöknek tekinti őket, akiket ki lehet használni” – mondta.

Jog a zsarnoksággal szemben

Ugyanakkor méltatta az uniónak az emberi méltóság védelmében tett évtizedes erőfeszítéseit. „Hiszen hogyan létezhet a méltóság, ha valaki nem fejezheti ki szabadon a gondolatait, vagy nem gyakorolhatja a vallását?

Hogyan létezhet a méltóság egyértelmű törvénykezési keret nélkül, amely korlátot szab a hatalomnak, és a jognak szerez érvényt a zsarnoksággal szemben?

– kérdezte.

Kihasználják a szabadságjogokat

Európa mindkét tüdeje

Egyházfőként legutóbb II. János Pál pápa járt az Európai Parlamentben, aki 1988. október 11-én mondott beszédet a képviselők előtt Strasbourgban.

„Európának mély lélegzetet kell vennie mindkét tüdejébe – a keletibe és a nyugatiba is” – mondta akkor az egyházfő.

A modern Európa egyik legnagyobb betegségének azt tartja, hogy az emberek magányosak. Ezért egyrészt a szertelen fogyasztási hajszát okolja, másrészt azt, hogy az emberi jogoknak egy olyan értelmezése terjedt el a modern világban, amelyik kiragadja az egyént a társadalmi környezetéből.

Ha az egyén jogai nem illeszkednek harmonikusan a közös érdekhez, ezeket a jogokat végül sokan határtalannak fogják képzelni, ami viszályhoz és erőszakhoz vezet

– magyarázta. Az unió azonban megoldást is nyújthat erre a problémára, ha nem törekszik arra, hogy mindenkit ugyanolyanra formáljon. Az EU „olyan, mint egy család. Akkor lesz igazán egységes, ha minden tagja szabadon válhat azzá, akivé akar.” Hosszan beszélt az erőszakos uniformizálás ellen, amely megfojtja a demokratikus rendszert, és gyengíti az intézmények és politikai pártok gyümölcsöző együttműködését.

A kereszténység ezután is segíthet Európának

A hivatalos program

I. Ferenc a beszéde után találkozott az európai intézmények vezetőivel: Martin Schulzcal (Európai Parlament), Herman Van Rompuyjel (Európai Tanács), Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel (a Tanács olasz elnöksége) és Jean-Claude Junckerrel (Európai Bizottság).

Egyelőre nem tudjuk, hogy Juncker és az egyházfő miről tárgyal, de meg lennénk lepve, ha a „szegények pápája” nem hozná szóba a luxemburgi politikus körül nemrég kirobbant adóelkerülési botrányt. Juncker miniszterelnöksége alatt több száz nemzetközi vállalat kötött kedvező adózási megállapodásokat a miniállam kormányával.

Ferenc pápa egyik első intézkedésével hadat üzent a pénzmosásnak és új ellenőrzés alá vonta a Vatikán pénzügyeit.

Rámutatott, hogy a kereszténység nagy segítséget nyújthat abban, hogy az unió megtalálja a hangot a saját polgáraival, és felajánlotta a katolikus egyház segítségét.

A kereszténység szerepvállalása nem veszélyezteti az államok világi berendezkedését, vagy az Európai Unió intézményeinek függetlenségét

– nyugtatta meg a hallgatóságot. „Inkább gazdagítja őket. Bizonyíték erre az összes közös eszme, amelyek Európát a kezdetektől fogva formálták: a béke, a kölcsönös szolidaritás és a humanizmus, amelynek központjában az ember méltósága áll.”

„Abban is biztos vagyok – tette hozzá –, hogy

egy olyan Európa, amelyik értékeli a vallásos gyökereit […], sokkal könnyebben ellenáll a szélsőséges eszméknek.

Nem felejtette el megjegyezni, hogy az eszmei kiüresedés az, amelyik a nyugati világban teret ad a szélsőségeknek. Ezután megemlékezett a vallási kisebbségeket, és különösen a keresztényeket világszerte érő atrocitásokról.

A megújuló energia fontosságáról is beszélt

Az ember kiteljesedésének ugyanúgy része a saját tehetségünk gondozása, a családon és az oktatáson keresztül, mint a körülöttünk lévő természet védelme, hangsúlyozta. Európa mindig az környezetvédelem élharcosa volt, jelentette ki büszkén. „Mindannyian személyesen felelősek vagyunk azért, hogy megóvjuk a teremtést, ezt az értékes ajándékot, amit Isten ránk bízott” – mondta. Külön kiemelte az alternatív energiaforrások fejlesztésének fontosságát, amiben Európa tudósai szintén élen járnak.

Szót ejtett a munka jelentőségéről, aminek nem az emberek kihasználásáról kell szólnia, hanem valódi lehetőséget kell teremtenie a családalapításra. Felszólalt a kirekesztő migrációs politika ellen is, elsősorban Európa déli határaira gondolva. „Nem engedhetjük meg, hogy a Földközi-tenger egy hatalmas temetővé váljon!” – mondta.

Olyan Európára van szükség, amelyik törődik az emberrel, minden férfival és minden nővel, mondta végezetül.