Orbán: A végén nekünk is be kell szállni a közösbe

További Eurologus cikkek

Magyar hozzájárulásra is szükség lesz, hogy elindulhasson a 315 milliárd eurós gazdaságélénkítő csomag. Az EU továbbra is támogatja Ukrajnát, de szigorúbb feltételek mellett. Ez történt a csütörtöki csúcstalálkozón.

Ahogy megígérte, Donald Tusk elnök rövidre zárta az Európai Tanácsot, az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját csütörtök este. Hétkor leültek vacsorázni, hogy a legkínzóbb kérdéseket megtárgyalják, és este 11-kor már meg is született a döntés:

Elindulhat az európai New Deal.

Mi az az Európai Tanács?

Az Európai Tanács ülései csúcstalálkozók, ahol az uniós tagállamok vezetői a legégetőbb kérdésekről döntenek, és politikai iránymutatást adnak az EU-nak.

Magyarországot a miniszterelnök képviseli az ülésen, azonban vannak olyan tagállamok is, például Franciaország és Litvánia, ahol a köztársasági elnök vállalja ezt a szerepet. A félelnöki rendszerben működő Romániában volt már rá példa, hogy a miniszterelnök és az államelnök összevesztek rajta, hogy melyikük vegyen részt a toppolitikusok dzsemboriján.

Évente általában körülbelül négy ülésre kerül sor, az állandó elnök vezetése mellett. A jelenlegi elnök a volt lengyel kormányfő, Donald Tusk.

Az EU „kormányaként” működő Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy a mellényzsebéből előhúzott, és sokak által vitatott gazdaságélénkítő csomag talpra állítja majd az európai gazdaságot. Azt ígérte, hogy 21 milliárd eurónyi EU-s garancia 315 milliárdos befektetést fog fialni a következő három évben. A befektetési csomag által fölvetett kritikus kérdések közül azonban nem mindre született meg a válasz.

Honnan jön majd például a pénz?

„Tusk elnök világossá tette, hogy

nemzeti borítékból nem lehet áttenni forrásokat egy új beruházási alapba

– nyilatkozta Orbán Viktor a találkozó után. Aztán a Bruxinfo kérdésére, hogy más forrásból viszont szükség lesz-e magyar hozzájárulásra, megjegyezte:

nem tudjuk megúszni, hogy a végén valamit bedobjunk mi is a közösbe,

de ennek a mértékéről még korai nyilatkozni.”

A Bizottság várja a tagállami költségvetések befizetéseit is a csomagba, és jelezte, hogy amelyik ország részt vesz a közös erőfeszítésben, kedvezményre számíthat a hiány- és államadósság-számításnál.

A magyar miniszterelnök megkérdőjelezte, hogy szabad-e bármire hivatkozva eltekinteni az EU által megszabott kötelező költségvetési hiány mértékétől. „Ha nincs fegyelmezett költségvetési gazdálkodás, kétséges, hogy maradhat-e közös pénz” – magyarázta.

És mire költik majd?

Nagyjából kétezer potenciális ötlet már összegyűlt tagállami és EU-s javaslatokból. Ezekből az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank (EBB) közös „munkacsoportja” válogat majd. Angela Merkel német kancellár ezt úgy értelmezte, hogy így a beruházásoknak meg kell felelnie az EBB szabályainak, így gazdaságilag életképesek lesznek a projektek, és

nem politikai szempontok alapján választanak.

Magyarországról is számos ötlet érkezett, hogy mire lenne jó extra eurómilliókat költeni:

M44-es autópálya Békéscsabára,
a Csepel Művek telepének szanálása,
algákból származó biodízellel működő erőmű építése,
román–magyar–osztrák gázvezeték,

és még sok más. A teljes listát itt olvashatják, a magyar szekció a 255. oldalon kezdődik.

Az Európai Bizottság jövő januárban tesz az asztalra egy részletes tervet, amin a törvényalkotók: az Európai Parlament és a kormányokat összefogó Tanács hónapokig elrágódhatnak. Júniusra remélik felállítani a rendszert, ekkor meg is indulhatnának a projektek.

Pápá, uniós luxushajók az orosz vizeken!

Bekeményítettek az EU-tagállamok kormányai Oroszországgal szemben. Közvetlenül a csúcstalálkozó előtt abban állapodtak meg, hogy betiltanak gyakorlatilag mindenféle befektetést az Ukrajnától elorozott Krím-félszigeten az uniós cégeknek és magánszemélyeknek. Rossz hírünk van azoknak is, akik luxushajóval mennének a térségbe: az EU-zászlóval közlekedő luxushajóknak sem engedik a kikötést március 20-tól a Krímnél, hacsak nincs vészhelyzet.

Az Európai Tanács erős aggodalmát fejezte ki a kelet-ukrajnai helyzet miatt is. Leszögezte, hogy ha kell, további lépéseket tesz és minden felet – köztük Oroszországot is – arra szólított fel, hogy teljes mértékben hajtsa végre a Minszkben született tűzszüneti megállapodást, ami eddig egyébként olyan nagyon nem sikerült.

Angela Merkel szerint nem kisebb a tét, mint hogy a nemzeteknek joga van-e az önrendelkezéshez, vagy ismét eljön az érdekszférák ideje.

Ha az ukránok többsége az oroszok vezette Eurázsiai Uniót választaná, azt senki nem vitatná Európában

– mondta.

Azt is aláhúzta, hogy habár az EU továbbra is segíteni fogja Ukrajnát, szeretnék a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) is bevonni a programba. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a további támogatás az IMF feltételei (magyarán megszorítások) mellett folytatódhat.

Az összeroskadni látszó orosz pénzügyi helyzet kapcsán Orbán Viktor megfontoltságra intett:

Az orosz devizatartalékok rendkívül erősek, az orosz katonai potenciál rendkívül erős, az orosz gazdaság újjászervezhető, Oroszország egy komoly ország, nem szabad úgy tekinteni rá, mint egy végzetesen legyengült országra

– mondta a tanácskozás után.

Ez történt még:

A luxemburgi kormány ígéretet tett, hogy kiadják az adóelkerülő cégekkel kötött megállapodások részleteit.
A tárgyaló felek felszólították az Európai Bizottságot, hogy márciusig álljon elő egy átfogó javaslattal az európai Energia Unió megvalósítására. A lelkesedést az orosz gazdasági mélyrepülésnek, és a Déli Áramlat projekt bukásának is köszönhetjük.
Még nagyobb erővel vetik majd bele magukat a szabadkereskedelmi tárgyalásokba, elsősorban az Egyesült Államokkal. A vita egyik kritikus kérdése a mezőgazdasági termékek szabad cseréje, különös tekintettel a genetikailag módosított növényekre. Szeretnék, ha 2015 végére meg tudnának egyezni. Rázós tárgyalások jönnek.

Az Európai Tanács végkövetkeztetéseit tartalmazó dokumentumot itt olvashatja.