Baltával a Google-nek?

105461347
2014.12.29. 10:43
Az EU lehet, hogy nekiesik a világ második legnagyobb vállalatának.

December közepén az Európai Parlament lényegében azt javasolta, hogy az Európai Bizottság darabolja fel a Google-t. A Bizottságnak megvannak ehhez az eszközei: 15 évvel ezelőtt a Microsoft ellen indított hadjáratot, amit meg is nyert, és csaknem kétmilliárd euró büntetést szabott ki a redmondi szoftvercégre. 

Egy óriást már elintézett az EU

Sok a hasonlóság a Microsoft akkori és a Google mostani helyzete között. A 90-es évek végén, a személyi számítógépek korában a Microsoft egyértelműen uralta az informatika világát. 1996 és 2005 között a világon működő összes személyi számítógép 96 százalékán a cég valamelyik operációs rendszere futott. 

A gazdasági verseny fogalmait használva a Microsoft monopol helyzetben volt a személyi számítógépekre gyártott operációs rendszerek piacán. Egy ilyen erős cég felülárazhatja a termékeit, és nincs megfelelően ösztönözve arra, hogy az ügyfelei igényeinek megfelelően fejlesszen. Ezeket a problémákat mindenki tapasztalhatta, aki ekkoriban bekapcsolt egy PC-t, a Microsoft mégis rendületlenül növelte piaci részesedését.

Az ilyen piaci kudarcok (market failure) megoldására találták ki a versenyjogot, amelyet az állam akkor vethet be, ha úgy látja, hogy egy piacon nincs rendes verseny a vállalatok között, és ez a vásárlóknak kárt okoz. A Microsoft ellen az Európai Bizottság 1998-ban indított vizsgálatot, amely több mint 10 éven át tartott, és több lépcsőben összesen 1,8 milliárd euró, azaz 560 milliárd forint bírságot eredményezett. 

Amikor Vágási Feri beszállt az Internetbe

Az Európai Bizottság legnagyobb aggálya nem a Microsoft operációs rendszerek terén élvezett monopóliuma volt. Hanem az, hogy a cég telerakta a Windowst a saját szoftvereivel, a többi szoftverfejlesztő számára pedig megnehezítette a fejlesztést. A 90-es évek végén tömegessé váló internethasználatot az Explorer, a 2000-es évek elején elterjedő zene- és videónézegetést a Media Player beépítésével próbálta monopolizálni a Microsoft. A cég nem titkolt célja ezzel az volt, hogy az operációs rendszerek piacán élvezett erőfölényét átmentse az akkoriban felfutó új piacokra.

Az Európai Bizottság szerint ez súlyos károkat okozott volna a fogyasztónak, ezért egyrészt megtiltotta az Explorer és a Media Player alapértelmezett telepítését, másrészt amikor a cég ezt nem volt hajlandó betartani, akkor jelentős bírságokat szabott ki rá. Az Explorer leválasztása nyitotta meg az utat az alternatív böngészők, például a Mozilla Firefox, vagy később a Google Chrome előtt, és ha belegondolunk, hogy ma az internetes tartalom legnagyobb részét a böngészőn keresztül érjük el, ez igen lényeges fejlemény volt.

A Microsoft időközben lemaradt a mobil-, és app-forradalomról, a keresőpiacon agyonverte a Google, a tartalomszolgáltatás terén pedig a Windows Media Player bukása után lényegében jelentéktelenné vált. Szerepét sok tekintetben a Google vette át, amely Európában a keresőpiac 95 százalékát uralja, világszerte minden második mobileszközön a cég operációs rendszere fut, ráadásul a szolgáltatásaival kapcsolatba lépő emberekről minden információmorzsát felszedeget és feldolgoz.

Magyarországnyi pénzük van

A Google 15 év alatt vált a világ második legértékesebb vállalatává. A 400 milliárdra tartott vállalatnak 2014 elején körülbelül 60 milliárd dollár készpénze volt, tehát majdnem annyi, mint a teljes magyar költségvetésnek. A Google tehát nagy, gazdag és befolyásos, és mint ilyen, jópár politikusnak csípi a szemét. 

A Google jelenlegi és a Microsoft másfél évtizeddel korábbi helyzete között vannak más párhuzamok is. A keresőóriás most valami olyat próbál tenni, amiért annak idején a redmondi céget rettenetesen megbírságolta az EU. Ennek lényege röviden így foglalható össze: amikor beírunk egy keresőkifejezést a Google keresőjébe, kétfajta találatot kapunk. Az organikus találatokat a Google keresőalgoritmusa a relevanciájuk szerint rangsorolja, a fizetett találatokat viszont az alapján, hogy az adott keresőkifejezésre ki licitált a legtöbbet. Ezzel önmagában nincs probléma, a Google világosan megkülönbözteti a fizetett és az ingyenes találatokat. Viszont versenytársai szerint

a Google nemrég elkezdett variálni a találatokkal,

méghozzá úgy, hogy a saját szolgáltatásait a többiek elé helyezi bizonyos keresési kategóriákban. Így hiába adja egy versenytárs a leghasznosabb információt arról például, hogy hol lehet megvenni a legolcsóbban a karácsonyra kinézett ruhát/fényképezőgépet/utazást/satöbbit, ha a Google-nek van saját ajánlata, azt mindig a versenytárs elé fogja rakni.

A Google azzal védekezik, hogy az emberek szeretnék minél gyorsabban, egyszerűbben és kevesebb kattintás árán megtalálni azt, amit keresnek. Csakhogy ha tényleg igaz az, amivel a versenytársak vádolják, akkor a cég pontosan ugyanazt teszi, mint a Microsoft korábban: az internetes keresések terén élvezett erőfölényét megpróbálja kiterjeszteni más piacokra, például az elektronikus kereskedelemre.

Az EU nem ma kezdte

Az Európai Bizottság nem ma kezdte el a Google vizsgálgatását. A versenyjoggal foglalkozó részlegen öt éve gyűjtögetik az információkat, és készítik elő az ügyet. Az elmúlt két évben a Google három kiegyezési ajánlatot is tett a Bizottságnak, de az végül egyiket sem fogadta el. Ha 2015-ben, vagy az elkövetkező években a Bizottság úgy dönt, hogy nekimegy a keresőóriásnak, azzal lehet, hogy megint földcsuszamlásszerű változásokat indít meg a számítástechnikában. Persze a változáshoz más tényezők is kellenek. A Microsoft azért jelentéktelenedett el, mert rosszul mérte fel az informatikai fejlődés irányát, és új cégek jelentek meg, amelyek egyszerűen jobbak voltak nála. Az Európai Bizottság által hozott döntések csak felgyorsították ezt a folyamatot. Kérdés, hogy a Google esetében megérett-e a helyzet, vagy továbbra is ez a cég hivatott arra, hogy „rendszerezze, hasznossá és elérhetővé tegye a világ összes információját”.

15%
4999 Ft
4250 Ft
15%
5999 Ft
5100 Ft