Katonák is vigyáznak Szijjártóékra Brüsszelben

További Eurologus cikkek

A terrorizmus elleni harcról és az Oroszországgal szembeni szankciókról vitáznak az uniós külügyminiszterek.

A terrorizmussal szembeni fellépés az egyik fő téma az uniós külügyminiszterek január 19-i ülésén. Brüsszelben katonák és megerősített védelem fogadja a vendégeket, köztük Szijjártó Pétert, miután január 16-án Belgiumban öt embert letartóztattak, a német határhoz közeli Verviers-ben pedig egy tűzharcban két embert lelőttek és egy harmadikat megsebesítettek. Őket azzal gyanúsítják, hogy rendőröket akartak ölni.

Görögországból irányíthattak

Az eset jól mutatja, miért van szükség a tagállamok közötti együttműködésre a terrorizmus elleni harcban: a hírek szerint a sejt vezetője, Abdelhamid Abaaoud Görögországban bujkált. Franciaország és Németország mellett itt is többeket letartóztattak a Charlie Hebdo elleni támadás óta. Hivatalosan cáfolták, hogy Abdelhamid Abaaoudot kapták volna el, ugyanakkor egy embert még mindig keresnek, aki ő is lehet.

Így véd minket az EU

Az EU három szinten foglalkozik a terrorizmussal. Először a fiatalok radikalizálódását próbálják megelőzni, ezért 2011-ben létrehoztak egy hálózatot velük foglalkozó intézményekkel (pl. sportklubok, iskolák, helyi rendőrségek). Ha a fiatalok már elutaztak, hogy kiképzést kapjanak, a határellenőrzésen és a repülésbiztonságon a sor. Ha visszatérnek Európába, a hatóságok igyekeznek megakadályozni, hogy fegyverekhez jussanak (különösen tömegpusztítóakhoz). Próbálják elvágni a terroristákat az anyagi forrásoktól, a pénzmozgások megfigyelését pedig egy 2010-es adatcsere-megállapodás könnyíti az USA-val, ami a párizsi támadásoknál is segített.

Brüsszelben több száz katonát katonát vezényeltek az utcákra, akik többek között az EU-intézményekre is vigyáznak. A belgiumi letartóztatások napján este a New Europe szerint az Európai Bizottság elnöke és a témával foglalkozó biztosai hajnalba nyúló megbeszélést tartottak az uniós intézmények biztonságáról, megerősítve a védelmüket. Konkrét fenyegetésről ugyanakkor nem tudnak.

Szigor a lőfegyverekkel szemben

A külső határok védelmének megerősítése, az információcsere és a fegyvercsempészet elleni harc fontos szerepet kap az EU terrorellenes lépéseiben. Utóbbi azért is fontos, mert a terroristák egyre gyakrabban használnak lőfegyvereket Európában, és a Charlie Hebdo elleni támadók a legutóbbi információk alapján

Brüsszel déli pályaudvara környékén vették a fegyvereik nagy részét

– pár kilométerre onnan, ahol az uniós miniszterek üléseznek.

Több tagállamban tervezik vagy már be is vezették, hogy visszavonják azoknak az útlevelét és más utazási dokumentumait, akik veszélyeztetik a közbiztonságot. A közelmúltban akár ötezren is elmehettek az EU-ból szélsőséges iszlamista szervezetek oldalán harcolni.

Az EU még decemberben állapodott meg nyugat-balkáni országokkal egy fegyvercsempészet elleni akciótervben, amit az EUobserver szerint most kiterjesztenék Észak-Afrikára is. Főleg ebből a két térségből érkeznek fegyverek illegálisan a jugoszláv háború, illetve Moammer Kadhafi megbuktatása és az utána kialakult anarchia miatt. A lap arra számít, hogy azt a fegyverekről szóló jogszabályjavaslatot is szigorítják, amelyet idén júliusban tervez kiadni az Európai Bizottság.

Örményekkel is lehet barátkozni

A külügyminiszteri találkozó margóján rendezik meg az EU-Örményország Fejlesztési Tanácsot. Ez nem valószínű, hogy Magyarország asztala lenne, mert az azeri barátkozással az örményeknél elástuk magunkat, de az EU-örmény viszony sem rózsás, miután Jereván az EU helyett a moszkvai vezetésű Eurázsiai Uniót választotta. Most arról vitatkoznak a miniszterek, hogy innen merre mehetnek tovább.

Jön az uniós keleti nyitás?

A másik fontos téma a külügyminiszterek asztalán Oroszország. Miközben a donyecki helyzet még mindig nem nyugodt, Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképviselő egy olyan dokumentumot küldött szét az ülés előtt a tagállamoknak, amivel

felélesztette a túlzott oroszbarátságáról szóló vádakat.

A Wall Street Journal által megszerzett papír az együttműködés lehetőségeit vázolta és azokat a feltételeket boncolgatta, amelyekkel ejthetik a szankciókat. Eközben egy szót nem ejtett arról, hogy a helyzet elmérgesedésével akár szigoríthatnak is – holott korábban ezt rendszeresen hangsúlyt kapott. Federica Mogherininek az Európai Parlamentben kellett bizonygatnia, hogy ennek ellenére nem lesznek „puhák” Oroszországgal.

Az EUrologus diplomáciai körökből úgy értesült, hogy a dokumentum szövegezése közben Mogherini nézeteltérésbe keveredett Donald Tuskkal, az Európai Tanács kimondottan oroszellenes lengyel elnökével is. Nem ez volt az első alkalom, hogy Oroszország kapcsán nem értettek egyet. Forrásunk úgy vélekedett, hogy Mogherini elsősorban a saját karrierjét és a saját presztízsét építi: hivatalos mandátummal szeretne Moszkvába utazni, hogy az EU nevében lényegi tárgyalásokat folytathasson Putyinnal.

A március és július között lejáró szankciók ügyében várhatóan az állam- és kormányfők döntenek majd.

Tévével vágnának vissza Moszkvának

A Kreml a médián keresztül próbálja – akár hamis hírekkel – befolyásolni az orosz anyanyelvűeket más országokban. Ez főleg Lettországot és Észtországot aggasztja, ahol jelentős orosz kisebbség él. A két balti állam az Egyesült Királysággal és Svédországgal egy orosz nyelvű tévécsatornán keresztül vágna vissza. Edgars Rinkevics lett külügyminiszter erről váltig igyekezett állítani: nem orosz típusú ellenpropagandáról lenne szó, hanem a tények elferdítés nélküli ismertetéséről. Emellett többek között azt javasolják, a külügyminiszterek és nagykövetek rendszeresen vitassák meg a hamis orosz információk ügyét.