Megint a görögök miatt fő Brüsszel feje

2015.01.25. 14:25 Módosítva: 2015-01-25 15:54:08
A szélsőbaloldal nyerheti a görög parlamenti választást. Feltámadtak a találgatások, hogy Görögország kiléphet az eurózónából vagy akár az egész EU-ból.

A vasárnapi görögországi választás favoritja a szélsőbaloldali Sziriza, amelyik ugyan nem szeretne búcsút inteni az eurónak, de tárgyalna a görög adósságról, valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöveiért cserébe elvárt reformokról és megszorításokról.

Most megint mi a baj?

Már-már úgy tűnt, Görögország kifelé araszol a bizonytalanságból. Ha lassan is, de tavaly végre elkezdett növekedni a bruttó nemzeti össztermék (GDP), legutóbb a görögöknél csökkent leginkább a munkanélküliségi arány, a költségvetés pedig stabil elsődleges többletet mutat, így sikerült elkezdeni az adóssághegy lefaragását. Az összkép viszont továbbra is siralmas:

  • a gazdaság nagyjából negyedével kisebb, mint a válság előtt,
  • Görögország vezeti az uniós munkanélküliségi statisztikát több mint 25 százalékos eredménnyel,
  • az állami tartozások a GDP 176 százalékára rúgnak,
  • a kivándorlás, a szegénység vagy az öngyilkosságok megugrása is elkeserítő.

A görög kormány tavaly áprilisban elkezdett visszatipegni a piacra az adóssága finanszírozásához, hogy ne szoruljon az EU-IMF mentőövekre. A kezdeti sikerek után októberre Athén már azt pedzegette, hogy

megszabadulna az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank „trojkájától”, amely a reformok végrehajtását felügyeli.

A piac idegesen fogadta az ötletet, és a görögök megint csak elviselhetetlenül magas kamattal tudtak volna vevőt találni a kötvényeikre, miközben többször is vitába keveredtek a trojkával. Ebben a helyzetben fogyott el a kormány türelme, és decemberre hozta előre az elnökválasztást. A kormány jelöltje Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos volt. 300-ből 180 képviselőt kellett volna melléállítania a 155 fős kormánykoalíciónak, hogy megválasszák, de ez az utolsó körben nem sikerült. Ezután parlamenti voksolást kellett kiírni.

Lesz, aki visszafogja a Szirizát?

Cipraszéknak van hol körülnézni, ha koalíciós partnert akarnak. Az Új Demokrácia eddigi társa a kormányban, az egykori váltópárt Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) 4,5 százalékra csúszott le. A harmadik helyre a balközép, EU-barát To Potami (A folyó) futhat be, ők lehetnek a királycsinálók. Öt százalék környékén állnak a kommunisták, akikkel Cipraszék összefognának, de a másik oldalon nemigen van erre fogadókészség. A PASZOK alapítójának fia és egykori erős embere vadonatúj párttal indul, amelyik feltételekkel hajlandó lenne koalícióra lépni a Szirizával, de kérdés, hogy megugorja-e a három százalékos parlamenti küszöböt. Maradtak még a megszorításellenes jobbközép Független Görögök és a szélsőjobboldali Arany Hajnal, bár utóbbival senki sem közösködne..

A szélsőbalnak áll a zászló

Az Alekszisz Ciprasz vezette Sziriza a legutóbbi felmérések alapján a választási hajrában növelni tudta a támogatottságát (33,1 – 33,5 százalék), és ezzel jobban elhúzott a kormány fő erejét adó jobbközép Új Demokráciától (27 – 28,5 százalék). A parlamenti többséghez a görög rendszerben hagyományosan 35-40 százalék kell, így erről a Sziriza épp lemaradhat.

Felforgatnák a szabályokat

Az Európai Bizottság hagyományosan igyekszik távol tartani magát tagállamok belpolitikájától, de Brüsszelből is aggódva nézik a fejleményeket (Sztavrosz Dimasz mellett például már a határokat feszegető módon álltak ki). Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke kijelentette, hogy bárki is győzzön a parlamenti választáson, az új kormánynak tiszteletben kell tartania a korábbi kötelezettségeket és folytatnia kell a gazdasági reformokat. „Európa továbbra is támogatni fogja Görögországot, de elvárás, hogy Athén ragaszkodjon az ígéretekhez, amelyeket a partnereinek tett” – mondta Jean-Claude Junkcer.

Pontosan ez az, amihez a Szirizának nem fűlik a foga. Újratárgyalná az EU-IMF mentőövek feltételeit, és szeretné, ha a görög adósság felét elengednék. Görögországot

többé nem másodrangú EU-alkalmazottak e-mailjei kormányoznák

– ígérte Alekszisz Ciprasz. „Meg fogjuk változtatni a szabályokat, hogy megmentsük az eurózónát és az eurót. Mindent meg fogunk tenni, hogy megmentsük a népünk méltóságát” – szögezte le a Sziriza vezetője, akit 2014-ben az európai szélsőbaloldal az Európai Bizottság élére jelölt.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az esetleges engedékenységtől lökést kaphatnak más szélsőbaloldali pártok. Különösen Spanyolországnak izgalmas a görög helyzet: ott idén év vége felé tartanak választásokat, egyes közvélemény-kutatások az alig több mint egy éve alapított szélsőbaloldali Podemost tették az első helyre.

Nem lehet kirakni a görögöket

A helyzet felélesztette azokat a találgatásokat, hogy Görögország kiléphet az euróövezetből vagy akár az EU-ból is. Az uniós alapszerződések szerint az euró bevezetése kötelező (ez alól csak az Egyesült Királyság és Dánia kapott kivételt), arról viszont nincs szó bennük, hogy utólag ott lehetne hagyni a közös valutát, pláne nem arról, hogy hogyan. Még az EU-ból való kilépésre is csak 2009 óta van hivatalos út, és ezt is az adott tagállamnak kell kezdeményeznie, azaz nem lehet senkit csak úgy „kirakni”, legfeljebb bizonyos jogait felfüggeszteni, ha az EU alapértékeit sérti.

Vége lehet a trojkának

Bizonyos szempontból már el is kezdődött a szabályok módosítása. Az Európai Bizottság január 13-án bejelentette, kicsit lazábban fogja értelmezni az EU költségvetési előírásait, hogy ösztönözze a befektetéseket. Napokkal később az uniós gazdasági biztos arról beszélt, hogy a trojkát egy demokratikusabb testületre kellene cserélni, és egy európai bírósági szakvélemény is megkérdőjelezte, hogy tovább működhet-e a mostani formájában.

A görög adósságelengedés ötletére nyitott a francia pénzügyminiszter és támogatnák az írek is, akik korábban szintén mentőövet kaptak az EU-tól. Alexander Stubb finn miniszterelnök viszont kizárta az adósságleírást, és a németek is csikorgatják a fogukat a gondolattól, miközben a Sziriza azzal példálózik, hogy 1953-ban Nyugat-Németországról egy konferencián már született hasonló döntés.

Sürget az idő

Akárki kerüljön kormányra, minél gyorsabban ki kell egyeznie a trojkával, mert a hármasfogat a legutóbbi döntésével is csak február végéig terjesztette ki a mentőprogramot és a piacra való visszatérés esélytelennek tűnik. Az eurózóna pénzügyminiszterei épp a választások másnapján ülnek majd össze. 

Pierre Moscovici pénzügyi biztos mindenesetre január 19-én leszögezte: nem fenyeget a görögök kilépése az EU-ból és „bármi is legyen a görög nép döntése, vannak válaszaink”. Mostanra más a helyzet, mint korábban, és több olyan lépést tett Brüsszel (például a bankunió terén), amelyek csökkentik a görög veszélyt a többi tagállamra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyengélkedő gazdaságú EU-nak ne kellene mielőbb lezárnia az ügyet.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?