Börleszkké válik az EU külpolitikája?

További Eurologus cikkek

Egyre siralmasabb az ukrán helyzet, de csak nehezen sikerült összezárnia az Európai Uniónak.

Békülnénk. De nem. Bekeményítünk. Nem feltétlenül. Elítéljük az oroszokat. Nem mind. Vagy mégis.

Ez nagyjából két hét rövid összefoglalása az EU közös külpolitikájában. Miközben egyre elkeserítőbbek a kelet-ukrajnai állapotok, szerencsétlenkedés kíséri az uniós erőfeszítéseket a helyzet megoldására.

Bemelegítésnek az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Federica Mogherini skiccelt fel egy tervezetet, amely lazítani akart az orosz szankciókon. Mint kiderült, nem volt mindenki barátkozós kedvében: a Moszkvával szembeni keménykedés hívei balhézni kezdtek, miután a sajtóból tudták meg, mit tenne eléjük az EU közös kül- és biztonságpolitikájáért felelős biztosa.

Így trollkodik a Kreml

Moszkva egy ügyes húzással repesztette tovább az EU egységét. Korábban bosszúból számos uniós élelmiszerfajtát kitiltott a saját piacáról, a disznóhúst pedig az afrikai sertéslázra hivatkozva zárta ki. Egy megszellőztetett levél szerint azonban a Kreml feloldaná a korlátozások egy részét: állítólag Magyarországnak is belengették az enyhítést, de például az oroszellenes baltiaknak és lengyeleknek nem.

A francia agrárminiszter, valamint az Európai Bizottság és a miniszteri Tanács soros elnöke, Lettország még abban is ellentmondásba keveredett, hogy egyáltalán létezik-e ilyen megállapodás. Tovább rontotta a helyzetet az ukrán harcok felerősödése, és a mariupoli rakétatámadás.

Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke kikelt a Twitteren: „A megbékélés megint csak arra biztatja az agresszort, hogy még súlyosabb erőszakos tetteket kövessen el. Ideje szigorítani a politikánkon” – írta. Később a szóvivőknek kellett puhítaniuk az üzeneten: mindez nem jelenti, hogy az EU feltétlenül bekeményítene a szankciókkal – jelentették ki.

...és akkor jöttek a görögök

Az igazi szerencsétlenkedés még csak ezután kezdődött. Csütörtökön ismét összeültek a külügyminiszterek az eldurvuló ukrán helyzet miatt. Ráhangolódásként közleményben ítélték el a mariupoli támadást, Oroszország szerepét is felemlegetve, és jelezték, hogy további lépések jöhetnek.

Aztán kiderült, hogy mégsem minden tagállam nevében ment ki a dokumentum. A frissen megalakult radikális baloldali görög kormány kijelentette, hogy erre nem bólintott rá. Az EUobserver szerint

három másik tagállam is megpróbálta felvizezni a szöveget, köztük Magyarország.

A szankciók kérdése nem csak az EU-n, hanem a sokszínű görög kormánypárton, a Szirizán belüli törésvonalakat is felszínre hozta. A pénzügyminiszter szerint egyszerűen csak az volt a gond, hogy az ő beleegyezésüket nem kérték, míg az energiaügyi és a helyettes külügyminiszter magukat a szankciókat kifogásolta.

Csak sikerült megegyezni

Minden találgatás ellenére a görögök végül többé-kevésbé beálltak a sorba, mert a Tanács nem nagyon finomkodott a végkövetkeztetéseiben. Ugyanakkor nem hoztak új szankciókat, és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a BruxInfo szerint jelezte, hogy puhult a szöveg az eredetileg tervezetthez képest. Állítólag a britek akartak vétózni, ha nincsenek új korlátozó intézkedések.

A Tanács tudomásul vette „a bizonyítékát a folyamatos és növekvő támogatásnak, amelyet Oroszország nyújt a szeparatistáknak”, és felemlegette a Kreml felelősségét. Ezen kívül:

felszólította Moszkvát, hogy ítélje el a szeparatisták akcióit, és vesse latba a befolyását „az ellenséges akciók haladéktalan befejezéséhez”,
előkerült az a korábbi ötlet, hogy egy EU-s kommunikációs csapattal meg kellene próbálni ellensúlyozni az orosz propagandát,
Moszkva a krími tatárok tévéadójának lerohanásáért is kapott fejmosást,
2015 szeptemberéig meghosszabbították az orosz személyekre és cégekre vonatkozó szankciókat. Február 9-én bővíthetik a listát.

Ukrajnától államigazgatási reformokat várnak. Szijjártó Péter elmondta: magyar javaslatra került be a szövegbe, hogy a reformoknál a nemzeti kisebbségek jogait is vegyék figyelembe.

Esetleges további, keményebb szankciókról a tagállamok vezetői egyezhetnek meg február 12-én vagy egy későbbi ülésükön. Legalábbis ha Alekszisz Ciprasz és a többi miniszterelnök is úgy akarja.