Orbán válaszra sem méltatta a brüsszeli sajtót

Valahol az EUrologus is azonosulni tud Orbán Viktor hallgatásával, aki a csütörtöki informális uniós csúcstalálkozó végén faképnél hagyta a magyar sajtót, mondván:

nem nyilatkozom, mert reggel úgyis megyek a rádióba.

A láthatóan hullafáradt Donald Tusk elnök legsommásabb kijelentése is csak színt vitt a találkozó utáni sajtótájékoztatóba, amikor azt mondta: „Korlátozott a bizalmunk Putyin elnök jóhiszeműségét illetően.” Az orosz–ukrán béketárgyalások újabb köre kapcsán megköszönte nélkülözhetetlen törekvéseit François Holland francia elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak. Utóbbiak egyenesen a minszki béketárgyalásról repültek a brüsszeli mítingre, mely ezért késve is kezdődött.

Tusk szerint amúgy az 1989 utáni európai béke forog kockán az ukrán–orosz harcok kapcsán, ezért a csúcson a legfontosabb megfogalmazott üzenet szerinte az volt: amennyiben a tűzszünetet nem tartják tiszteletben az oroszok, az uniós vezetők sem fognak hezitálni, és megteszik a szükséges lépéseket, ha kell.

Ennek ellenére az állam- és kormányfők nem döntöttek újabb orosz szankciókról, viszont jövő hétfőtől életbe lép egy szankciós lista, melyen 19 új név szerepel még korábbról.

Merkel kancellár a csúcs után azt mondta, ő egy föderális berendezkedést szorgalmazott Minszkben, mely azonban vörös posztónak hatott az ukránok szemében, ezért került a tűzszüneti megállapodásba a decentralizált kifejezés.

Ciprasz bemutatkozása Brüsszelben

A görög hitelprogram sorsáról nem született döntés. Jeroen Dijsselbloem, az euróövezet pénzügyminisztereit összefogó testület elnöke technikai tárgyalásokba kezd Görögországgal már holnap, hogy a jövő hétfői eurócsoport ülésre lefektessék egy új megállapodás alapjait. Van némi remény, hogy megegyeznek a mostani hitelprogram folytatásáról. Utóbbit Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök úgy kommentálta, hogy a görögök számára az uniós feltételek 70 százalékban elfogadhatóak, a kérdés, hogy a fennmaradó 30 százalékról sikerül-e közelíteni az álláspontokat.

Németország hajlandónak mutatkozik a kompromisszumra. Korábban már írtunk róla, hogy a gazdag EU-s országoknak nincs más választásuk: ha engedik csődbe menni Görögországot, annak a közös valuta, az euró látja kárát. A holland miniszterelnök, Mark Rutte kevésbé volt adakozó kedvében. „Európa eddig is nagyon sok pénzügyi segítséget nyújtott Görögországnak” – mondta. – Cserébe a görögöknek be kell tartaniuk a megegyezést.”

A görög kormányfő, Alekszisz Ciprasz az ülés végén győzedelmesen bejelentette, hogy a régi hitelfeltételeknek vége, és az EU–EKB–IMF trojkának is befellegzett.

Terror mumus és Schengen

A csúcstalálkozó harmadik nagyobb témáját a párizsi terrortámadások nyomán felmerült közös lépések adták. Juncker azonban lehűtötte a kedélyeket, és a sokat hangoztatott schengeni határvédelmi szabályok szigorítása helyett mindössze a meglévő lehetőségek maximális kihasználásáról beszélt. Az EB elnök szerint a kormányfők egyetértettek abban, hogy nem érdemes ujjal mutogatni a közös határvédelmi megállapodásra.

Eszerint a franciák kérése ellenére sem szigorít a schengeni határvédelem szabályozásán az Európai Tanács. Párizs azt szerette volna, ha a terrorelhárítás jegyében szigorúbb ellenőrzésen esnének át a schengeni határokat elhagyó uniós állampolgárok. A mostani törvényi keret szúrópróbaszerű kontrollra ad lehetőséget. A franciák ezt a kitételt cserélték volna rendszeres ellenőrzésre.