Ettől félti a rezsicsökkentést Orbán

Biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia – ezekkel az ígéretekkel próbálja az Európai Bizottság eladni az energiaunió tervét a tagállamoknak. Ennek ellenére nem mindenki a rajongója az ötletnek: Orbán Viktor az idei évértékelőjében például arról beszélt, hogy a rezsicsökkentést meg kell védeni „a még oly körmönfont brüsszeli szándékoktól, mint amilyenek most éppen az energiaunió tervében vannak elrejtve”.

Csökkentenék az orosz függést

Az energiaunió valóban szembemegy a magyar kormány egyes törekvéseivel. Például kivezettetné a hatósági árat, ha az kisebb, mint az előállítás költsége, de nem kötelező jelleggel. Szabott árak helyett inkább a valós költségeket faragná le:

• az energia szabad mozgásának biztosításával,
• hatékonyabb energiafelhasználással,
• a források számának növelésén keresztül a verseny növelésével. 

Utóbbi különösen fontos a kelet-ukrajnai helyzet miatt, hiszen az importnak 53 százalékban kiszolgáltatott Európai Unió keleti része főleg Oroszországtól szerzi be a földgázt. Magyarország is ide tartozik, bár nincs a legrosszabb helyzetben: hat tagállamba kizárólag Oroszországból érkezik a gáz. Az energiaunió több intézkedéssel segítene a kiszolgáltatottság csökkentésén:

• többet termelnének saját forrásból, megújuló energiából,
• lépéseket tennének a közös beszerzés felé,
• határokon átívelő vezetékeket építenének.

Mindehhez persze pénz is kell. Ennek az előteremtésében a már meglévő EU-alapok mellett az Európai Bizottság új, 315 milliárd eurósra taksált befektetési csomagja is segíthet. Nagy kérdés, hogy ez elég lesz-e, mert az Európai Bizottság szerint csak 2020-ig több mint ezermilliárd eurót kellene energetikai beruházásokra költeni.

Brüsszel nélkül nem lenne gázszerződés

Az Európai Bizottság már most is megszorongathatja a piaci erejükkel visszaélő beszállítókat trösztellenes vizsgálatokkal (a Gazprom ellen heteken belül várható egy ilyen), a tagállamokat pedig olyan kötelezettségszegési eljárásokkal, mint amilyet nemrég Magyarország ellen indított. Brüsszel azonban nem elégszik meg ennyivel: izmosabbá tenné az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségét, amely valódi szabályozó hatósággá válhatna. Az Európai Bizottság ráadásul a beszállítói szerződéseknél már a tárgyalásokba is bekapcsolódna, hogy így előre biztossá tegye az ügyletek szabályosságát. Magyarországnak idén év végén jár le a megállapodása a Gazprommal, de a le nem szállított gázmennyiséggel még évekig kibírjuk. Ha egy újat akarnánk kötni, addigra talán már az Európai Bizottságnak is helyet kell majd szorítani az asztalnál.

Beindult az atomlobbi

A másik fontos, magyar szempontból sem mellékes kérdés az atomenergia lett, aminek a támogatásában vagy ellenzésében nagyon megosztottak a tagállamok. Nyolc ország – Franciaország, az Egyesült Királyság és több keleti tagállam, de Magyarország nem – már az energiauniós csomag bemutatása előtt levélben követelte, hogy a dokumentum „erősítse meg a nukleáris energia fontos szerepét”. A másik oldalon a németek a hangadók, akik a fukusimai katasztrófa után megszabadulnának az atomerőműveiktől.

A hírek alapján Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kabinetje sem pártolja a nukleáris energiát, így aztán nem meglepő, hogy feltűnően hallgatag a témában az energiaunióról szóló közlemény. Szinte csak annyit mond, hogy több helyről kell beszerezni a fűtőanyagot, ami még jó hír is lehet a paksi bővítésnek, már ha tényleg az Egyesült Államokból veszik majd bele a hasadóanyagot. A beruházás ugyanakkor már korábbi információink szerint is fennakadhat a rostán, az üzleti és műszaki adatok titkosításának meghosszabbítása pedig biztosan nem segített eloszlatni a brüsszeli aggályokat – különösen, hogy a lépés önmagában EU-jogot sérthet.