Közös hadsereget akar az EU-nak Juncker

További Eurologus cikkek

És az megvan, hogy papíron már létezik uniós gyorsreagálású erő? Pedig nem is vicc!

Az Európai Uniónak saját hadseregre van szüksége, jelentette ki az Európai Bizottság elnöke a Welt am Sonntagnak. Jean-Claude Juncker szerint így az EU hitelesebben tudna reagálni a békét fenyegető veszélyekre egy tagállamban vagy egy szomszédos országban – az ukrajnai konfliktusban is.

Egy közös európai hadsereg azt a világos üzenetet közvetítené Oroszországnak, hogy komolyan gondoljuk az európai értékeink védelmét

– vitt be egy szájkarateütést.

Elvben már van hasonló

Az ötlettel van egy-két gond. Az egyik, hogy a legtöbb EU-tagállam már része egy évtizedek óta működő katonai szövetségnek, a NATO-nak. A szövetség éppen gyorsreagálású erőket rak össze a keleti tagállamai védelmére, így kérdés, mi szükség lenne ugyanezt csinálni, az USA nélkül. Jean-Claude Juncker azzal próbált érvelni, hogy a NATO-be nem minden EU-tag lépett be, ami jogos, csak ezek az országok főleg épp azért maradtak ki, mert semlegesek akarnak maradni.

A másik probléma, hogy elvben már létezik valami, ami hasonlít egy uniós hadsereghez, de az se nagyon akar működni. A tagállamok 1998-ban kezdtek el kacérkodni a közös biztonság- és védelempolitikával, 2007 óta pedig papíron létezik egy 60 ezer fős gyorsreagálású erő. (Ne röhögjön, tényleg nem viccelünk.) Ebbe a tagállamok ajánlottak fel már létező egységeket, hogy szükség esetén rendelkezésre álljanak, de még a harcképessé nyilvánítás után is rengeteg hiányosság maradt, hogy uniós színekben együtt vessék be őket. Talán nem csoda, hogy ennek eddig a lehetősége se nagyon merült fel.

A német miniszter szerint ez a jövő

A német védelmi miniszter, Ursula von der Leyen üdvözölte Jean-Claude Juncker bejelentését, bár csak annyit mert mondani, hogy a közös hadsereg „a jövő egy pontján” esélyes. Nem így gondolja Norbert Röttgen, a német alsóház külügyi bizottságának elnöke. „Egy közös hadsereg egy olyan európai vízió, aminek eljött az ideje– mondta. – Az európaiak összességében hatalmas összegeket költenek hadseregre, a sokszorosát, mint Oroszország” – mutatott rá.

Csakhogy a briteknek semmi kedve Jean-Claude Juncker javaslatához. Hiába ők voltak az uniós biztonság- és védelempolitika kezdeményezői a franciákkal együtt, egy közös hadsereg mindig is túl sok volt nekik, különösen a mostani euroszkeptikus konzervatív vezetésnek. „Az álláspontunk kristálytiszta abban, hogy a védelem nemzeti, és nem EU-hatáskör”, és

nincs kilátásban egy európai hadsereg

szögezte le egy kormányszóvivő.

1954-ben már majdnem sikerült

Ha azt hiszi, hogy csak egy piás eurokrata kósza ötletéről van szó, megnyugtatjuk: az ötlet nagyjából egyidős az EU legelső elődjével. Winston Churchill már 1950-ben beszélt arról, hogy szükség lenne egy európai hadseregre. Még abban az évben megszületett a Pleven-terv, és 1952-ben aláírták az Európai Védelmi Közösség létrehozásáról szóló szerződést. Az elképzelés 1954-ben bukott el azzal, hogy a francia parlament nem ratifikálta, mert nem akarták feladni a saját hadseregüket azért cserébe, hogy ne jelenjen meg az önálló német haderő. Gyenge pótlékul még abban az évben összerakták a Nyugat-európai Uniót, ami évtizedekig fantomszervezetként működött, és 2011-ben szűnt meg. A feladatait az EU vette át.