Nácizás? Beintés? Csődveszély? Nincs gond!
További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Újabb kínai–magyar együttműködés: összekapcsolják a keleti és a nyugati digitális fizetési rendszereket
- Oroszország és Kína drámai mértékben növeli nukleáris erejét, Trumpnak azonnal lépnie kell
- Előkerült egy videó arról, ahogy becsapódik a teherszállító repülőgép egy litván lakóházba
- Donald Trump máris megpecsételte az importáruk sorsát
- Szijjártó Péter Pekingből üzent, magyar közreműködéssel jöhet a mérföldkő
- Az Egyesült Államok szerint hamarosan tűzszünet jöhet a Közel-Keleten
- Saját állampolgárait is lehallgathatja az amerikai kormány
- Készülnek a legrosszabbra, Németországban elkezdték felmérni az óvóhelyeket
- Tízmilliókkal csábítják az ukrán frontra az orosz adósokat – aki túléli, tiszta lappal indul
- A buddhista királyságban épül meg a Tudatosság városa
Volt miről beszélnie Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek Angela Merkel német kancellárral, amikor március 23-án Berlinbe látogatott. Nem megállapodást tűztek ki célul, csak a kétoldalú kapcsolatok javítását. Erre nagy szükség van: miközben Görögország továbbra is a szakadék szélén táncol, látványosan pocsék Athén és Berlin viszonya.
Nácizás, naplopózás
Görögország és Németország „harca” mostanra legendássá vált Brüsszelben. Az EU-s megszorítások ellen küzdő sanyargatott nép a szívtelen pénzbehajtó ellen – szól a görög narratíva; semmirekellő déli naplopók a szorgos germánokkal szemben – mondja a másik. A szélsőbaloldali Sziriza többek között éppen azzal az üzenettel nyerte meg a januári görög választásokat, hogy a külföldiek kizsigerelik az eladósodott országot, de majd ők fellépnek ez ellen.
A görög pénzügyminiszter, Janusz Varufakisz középső ujja lett a vita szimbóluma. Egy 2013-ból előtúrt felvételen (1:15-től) arról beszél, hogy Görögországnak már rég államcsődöt kellett volna jelentenie, és a középső ujját kellett volna mutatnia Németországnak. Azóta minden, Görögországról szóló beszélgetésben előkerül a sztori Brüsszelben. A pénzügyminisztert „Bruce Willis”-nek becézik és sokan nagyon tökös fickónak tartják.
A dolog ott tart, hogy a görög nagykövetség nemrég hivatalosan panaszt emelt a német pénzügyminiszter megjegyzései miatt, amelyeket állítólag a görög kollégájára tett.
Görögország felmelegítette a második világháborús kártérítés ügyét is, amellyel szerintük Németország a mai napig tartozik nekik. Berlin nemzetközi megállapodásokra mutat, amelyekkel lezártnak tekinti a kérdést, Sigmar Gabriel gazdasági miniszter pedig közölte: annak az esélye, hogy fizessenek, nulla. Cserébe a görög igazságügyi miniszter azzal fenyegetőzött, hogy akkor majd lefoglalnak az országban található német vagyonból.
Nem kellett sokat várni, hogy a vita ráforduljon a náci témára. A Spiegel magazin egy Akropoliszon vigyorgó náci tisztcsoport közepére montázsolta be Angela Merkel kancellárt. A kormányközeli görög Avgi párt karikatúrája pedig a német pénzügyminisztert ábrázolja Wehrmacht-egyenruhában, miközben a görögök zsírjából és hamujából akar szappant és trágyát készíteni.
Egymás szemébe viszont mosolyognak
Ilyen háttérrel ült össze Angela Merkel német kancellár és Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök március 23-án. Igyekeztek rendezni a sorokat. Ciprasz kérte, hogy senki ne üljön föl a provokációnak, ami nem méltányos vele és a német néppel szemben. Kijelentette, hogy „a mai Németországot nem lehet a Harmadik Birodalommal azonosítani”.
Angela Merkel elmondta, hogy ők egy erős Görögországot akarnak növekvő gazdasággal és csökkenő munkanélküliséggel. Kollégája igyekezett egyetérteni a kancellárral. „Hiba lenne egyszerűen a külföldieket hibáztatni” – jelentette ki.
Nem jön a pénz
Kiharcoltak kétmilliárd eurót
A brüsszeli minicsúcs után Jean-Claude Juncker kétmilliárd eurós segélycsomagot jelentett be. A Szirizának jó hír, hogy az Európai Bizottság elnöke őket visszhangozva kijelentette: Görögországban jogosan beszélnek „humanitárius válságról”. A pénzt eredetileg is segélyekre szánták, csak épp fejlődő országoknak, de nem sikerült elkölteni. Ez viszont közvetlenül nem fog enyhíteni a görög kormány államadósság-finanszírozási gondjain, mert a pénzt szociális intézkedésekre szánják.
Egyelőre nem tudni, hogy a politikusok milyen konkrét lépésekkel oldanák meg a görög válságot. Az országnak még mindig pénzügyi segítségre van szüksége a lejáró adósságai újrafinanszírozásához, annak ellenére, hogy már két mentőövvel 240 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt bocsájtottak a rendelkezésére. Hiába hosszabbították meg február végén négy hónappal a második programot, a benne maradt 7,2 milliárd euróhoz a görögök nem férhetnek hozzá, ráadásul a bankrendszert is nyomás alatt tartja az Európai Központi Bank. Így április 8-án Athén kifuthat a pénzből, írja a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung egy uniós vizsgálatra hivatkozva. Maga a görög miniszterelnök is elismerte egy Angela Merkelnek írt, de kiszivárogtatott levélben, hogy a mostani helyzetben „bármelyik kormánynak lehetetlen” lenne az adósságok fizetése.
A német és a görög kormányfő viszont a legutóbbi EU-csúcs margóján tartott találkozón sem értett egyet abban, pontosan mit is kellene tennie Cipraszéknak a pénzcsap megnyitásához. A március 19-20-i „minicsúcson” több uniós tisztviselővel és a francia elnökkel együtt arra jutottak, hogy Athén „a következő napokban” egy részletes reformlistát nyújt be.
Ha mindez nem lenne elég baj, a levél is megerősíti, hogy Görögországnak harmadik mentőövre lesz szüksége június után, és lassan már erről kellene tárgyalni ahelyett, hogy a mostaniról egyezkednek.
Rovataink a Facebookon