Beletörik a közvetlen demokráciába az EU bicskája?

Szeretné, ha az Európai Unió többet tenne a szegénység felszámolásáért? Még csatlakozhat az európai polgári kezdeményezéshez, amely szeretné rávenni az Európai Bizottságot (EB), hogy foglalkozzon az üggyel. Ha sikerül hét EU-s országból egymillió aláírást összegyűjteni, az EB a programjára tűzheti a kérdést.

Sajnos ez nem egyszerű. Három éve lehet azzal a kéréssel fordulni az Európai Bizottsághoz, hogy vegyen a napirendjére égető európai ügyeket. Az eddig beadott 51 polgári kezdeményezésből 20 már az első körben elhasalt, mert az EB kijelentette, hogy nem kompetens a kérdésben. A kérvényt, hogy a Bizottság azonnal állítsa le az Egyesült Államokkal a szabadkereskedelmi tárgyalásokat, élből visszautasították. A válaszában arra hivatkozott az EU javaslattevő-végrehajtó szerve, hogy az kívül esik a hatáskörén. A kezdeményezőknek azt javasolták, hogy az Európai Ombudsmanhoz vagy az Európai Bírósághoz forduljanak.

Hasonló sorsra jutott az a kezdeményezés, hogy az Európai Unió himnuszát hivatalosan eszperantó szöveggel énekeljék.

Tizenkét kezdeményezés esetében úgy ért véget a gyűjtési időszak, hogy nem sikerült elérni a küszöbértéket: egymillió aláírást, vagy a tagállamonként megkövetelt minimumot.

Olyan ötletek nem kaptak elég támogatást, mint hogy legyen 30 km/h a sebességkorlátozás lakott területen belül, vagy hogy az Európai Bizottság indítson párbeszédet a "feltétel nélküli alapjövedelem" bevezetéséről. Úgy látszik, hogy a könnyűdrogok legalizálásért indult kampány sem tudott elég támogatót mozgósítani. Csak Lengyelországban sikerült összegyűjteni a megfelelő számú aláírást, ahogy ezen a térképen látszik.

Mi sikerült?

Az 51-ből háromnak sikerült egymilliós támogatást szerezni:

• a magzatvédelmi előírások szigorítását kérők,
• az az indítvány, hogy a víz és szennyvízelvezetés mindenki számára közszolgáltatás legyen
• és az állatkísérletek megszüntetéséért küzdő petíció.

Az első kettőre meg is érkezett a válasz a Bizottságtól: részletes leírások formájában, hogy eddig is már mit tett le az asztalra az érintett ügyekben. A magzatvédelem kérdésében nem foglalt állást a testület, csak a kutatás fontosságát hangsúlyozta, valamint kijelentette, hogy az EU-finanszírozás nem használható fel új őssejtvonalak létrehozására, sem olyan kutatásra, amely embriók elpusztításával jár – akkor sem, ha ez őssejtekhez jutás céljából történik.

A polgári kezdeményezések népszerűtlensége éppen abban rejlik, hogy nem kötelezi jogalkotásra az EU-s intézményeket. Mindössze az írja elő, hogy a Bizottságnak hivatalosan meg kell vitatnia a kérdést, és bizottsági közlemény formájában közzé kell tennie erre vonatkozó válaszát.

Carsten Berg, az EU-s petíciók reformjáért küzdő aktivista egy februári beszédében keményen kritizálta a rendszert:

"A polgári kezdeményezés szabályainak felhasználóbarátoknak kellene lenniük, és arányban kellene állniuk azzal, hogy milyen jogi hatást fejtenek ki. Egyik elvárás sem teljesül. A polgári kezdeményezés nem változtatja me a jogot. Nem hoz döntéseket. A Bizottságnak még cselekednie sem kell" - mutatott rá. Eltántorító lépésnek nevezte azt, hogy túl sok személyes adatot kér el a rendszer. Semmi szükség nincs rá, hogy az aláírók személyi igazolvány számát is meg kelljen adni, ami a szabály néhány tagállamban, mondta.

Az Európai Bizottságban is látják, hogy az ötlet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: a szakadék továbbra is tátong az állampolgárok és az EU-s intézmények között. A rendszer megújítását ígérik, és első lépésként egy kérdőív kitöltésére kérik a polgári kezdeményezés weboldalára látogatókat.