A kormány ezúttal elé mehetett a botránynak

Tavaly május óta tart a tárgyalás a magyar hatóságok és az Európai Bizottság (EB) között a Gazdasági Operatív Program hiányosságai és szabálytalanságai miatt. Majdnem egy évbe telt, mire Brüsszelben megszületett a döntés: fel kell függeszteni a kifizetéseket egészen addig, amíg a magyar kormány nem számolja föl a visszaéléseket, és nem fizet korrekciót a megkérdőjelezhető módon kiosztott támogatások után.

Ez úgy lehetséges, hogy az Európai Bizottság talán az indokoltnál is jóval körültekintőbben és türelmesebben jár el a tagállamokkal szemben. Egyáltalán nem olyan szigorú, mint amilyennek a nemzeti kormányok gyakran beállítják.

Fotó: Patrick Seeger

Miért nem veszi túl szigorúan az ellenőrzést a Bizottság?

• Eleve ő adja a pénzt, cserébe elvár bizonyos ellenőrzéseket és egy jól működő rendszert, de csak a keretet szabja meg hozzá, a részleteket a tagállamra bízza;
• saját hatáskörben csak akkor ellenőriz, ha már nagyon kilóg a lóláb. Akkor is szúrópróbaszerűen teszi — ki tudja, mennyi mindenre nem jön rá!
• a Bizottságnak is érdeke, hogy minél több pénzt lehívjanak a tagállamok — különben megkérdőjelezhető az egész támogatáspolitika haszna;
• nehogy a nyakán maradjon egy csomó pénz a 2007—2013-as ciklusban, saját embereit is beveti azokban a tagállamokban, például Magyarországon, ahol eddig nem költekeztek elég gyorsan. Az úgynevezett „task force” segíti a magyar hatóságokat, hogy felgyorsítsák a projektek elszámolását;
• állandó levelezés és tárgyalás megy a bizottsági alkalmazottak és a kormány fejlesztéspolitkai szakértői között — van, hogy az EB utazik Budapestre, van, hogy a kormány küld tárgyalókat Brüsszelbe;
• úgy tudjuk, amióta Lázár János kéziirányításúra állította a rendszert, sokkal gyorsabban megy az egyeztetés, mint korábban;
• állítólag nincs is panasz a magyar szervek működésére — jól muzsikál a magyar ellenőrző hatóság — legalábbis például azokban az esetekben, mint amikor a Bizottság konkrétan rákérdezett, hogy egy bizonyos présgépet miért a piaci ár négyszereséért szereztek be az egyik pályázat keretében.

Mit tesz a Bizottság, hogy kikényszerítse: ne lopják szét a támogatási alapokat?

Úgy gondoljuk, tehetne többet is.

• Az ellenőrzés alapvetően a tagállam dolga, az Európai Bizottságnak ideális esetben nem is kell Magyarországra jönnie vizsgálódni, csak ha egyes programokban hiányosságokat sejt. Ha mégis kiszáll a brüsszeli tesület, legalább 10 nappal előre szólnak róla, kivéve ha nagyon sürgős az eset. A vizsgálaton, ahol a könyvelést és egyéb, a projektekhez kapcsolódó elszámolásokat nézhetnek át, minden esetben ott lehet a magyar kormány megbízottja is.
• Ha a bizottsági auditorok hibákat találnak, akkor nem rögtön büntetnek, hanem elindul egy egyeztetési folyamat, ahol a tagállam magyarázkodhat.
• Ha nem tud fölhozni meggyőző érveket a tagállam, akkor a Bizottság maximum fél évre megszakíthatja a kifizetéseket — ez történt Magyarországon tavaly tavasszal. Közben arra kéri a tagállamot, hogy nézzen utána, mit csinált rosszul. Nem írja le pontosan, hogy mit tegyen a nemzeti hatóság, mindössze általános kívánalmakat fogalmaz meg, mint például: tegyék átláthatóbbá és diszkrimináció-mentessé a projektkiválasztási folyamatot, vagy ellenőrizzék szigorúbban az egyes kiadási tételeket.
• Közben a két fél folyamatosan kapcsolatban áll egymással. Ha hat hónap alatt a tagállam még mindig nem tesz semmit, a Bizottság küld egy felszólító levelet, hogy „vigyázz, mert lehet, hogy végleg kizárunk a támogatásból” — október 21-én kapta meg ezt a levelet a magyar kormány.
• Utóbbira is van két hónapnyi  reagálási ideje a kormánynak — december 23-án ezt meg is tette.
• Közben jött a karácsony, a január eleji közigazgatási langyos állóvíz, majd újból megindultak a tárgyalások.
• Eltelt három hónap, mire jól meghányták-vetették az érveket és az ellenérveket. A Bizottság április 10-ére jutott el odáig, hogy kijelentse: addig nem fizetünk, amíg nem mutattok föl eredményt. A pénz legnagyobb részét persze már kifizették. Az operatív program teljes, 700 milliárd forintos támogatási összegéből csak azt a nagyjából 150 milliárdot tarthatják vissza, amit még nem utaltak át Magyarországnak.

• A következő lépésben megint van két hónapja a magyar kormánynak, hogy szigorítson az ellenőrzésen, és előálljon egy javaslattal, hogy mennyi pénzügyi korrekciót tart elfogadhatónak a meghekkelt pályázatokért.

Információink szerint a tárgyalások eddig is elég jól haladtak, hamarosan meg fognak egyezni a brüsszeli testülettel. Akkor viszont miért volt szükség arra, hogy Csepreghy Nándor szerdán bejelentse: Brüsszelből visszatartják az uniós kifizetéseket? Arra tippelünk, hogy azért, mert hamarosan szeretne egy győzelmi bejelentéssel kontrázni a mostani kényelmetlen hírekre.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!