További Eurologus cikkek
- Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Ukrajnában kinyílt Pandora szelencéje, bizonyos egységek „egyszerűen elb*szták”
- Bevethetik a Nemzeti Gárdát, egyre súlyosabb a helyzet Amerikában
- Ilaria Salis újabb nyílt levelet írt magyarországi börtönéből
- Magyarország tizenhét másik állammal üzent a Hamásznak
- Döntenek Trump sorsáról, örökre megváltozhat az elnöki intézmény
- A fizetős belépés ellenére is özönlöttek a turisták Velencébe
- Létfontosságú volt Ukrajnának, most mégis sarokba állítják a csodafegyvert
- Betiltották Amerikában a TikTokot, eltűnik 170 millió felhasználó?
- Emmanuel Macron: Európa haldoklik és elpusztulhat
- Szijjártó Péter: Minden adott a magyar-azeri kapcsolatok továbbfejlesztéséhez
Fokozódó harcok és csődveszély adta meg az alaphangot az Európai Unió és Ukrajna csúcstalálkozójának április 27-én, Kijevben. Ez volt Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének első hivatalos útja az EU-n kívül. Vele tartott Donald Tusk, az EU másik fő vezetője, hogy együtt demonstrálják: nem hagyják magára a nagyon nehéz helyzetbe került országot.
Ukrajna tavaly kötött társulási egyezményt az EU-val, amit Viktor Janukovics elnök először végigtárgyalt, majd nem akart aláírni. Ezzel sikerült is kirobbantania a Majdan tüntetéseit, amibe végül belebukott.
Ukrajna EU-tagságot akar
Az új, nyugatbarát vezetés nem állna meg az egyezménynél. Petro Poroshenko mostani elnök a csúcstalálkozón kijelentette: Ukrajna megérdemli, hogy az EU szerves része legyen, és a kormánya egyik kulcsfontosságú célja a tagság elnyerése. Szerinte az ország öt éven belül készen áll rá, hogy megkezdje a tárgyalásokat.
Jean-Claude Juncker azzal ütötte el az ukrán elnök kijelentését, hogy az ország „az európai család tagja”, és „meghatározott időn belül meg kell erősítenie pozícióit az európai intézményekben”. Ukrajna még az előszobában is csak fél lábbal van bent. A társulási egyezmény részeként mindkét fél kölcsönösen megnyitotta volna a piacát a másik előtt, de ezt Brüsszel a maga oldaláról jövő év elejéig felfüggesztette. Az ukrán áruk így korlátozás nélkül érkezhetnek a huszonnyolcak piacára, de fordítva nem. A felállás tulajdonképpen nagyon előnyös Ukrajnának, de a – Moszkva bevonása után született – döntésről az EU is elismerte, hogy „remélhetőleg egyes orosz aggodalmakat is kezelni fog”. A Kreml korábban többször is reklamált az EU-s–ukrán társulási egyezmény miatt.
Plusz 70 millió euró Csernobilra
Az Európai Bizottság a csúcs napján döntött további 70 millió euró kifizetéséről Ukrajnának az eddigi 360 millió mellé, hogy biztonságosabbá tegye a csernobili katasztrófa környékét. A nukleáris baleset egy nap híján épp 29 évvel korábban történt. Az akkor sebtében emelt védőburkolat siralmas állapotban van, ezért most új szarkofágot építenek, amire további 615 millió eurót akarnak összekalapozni április 29-én, egy nemzetközi adománykonferencián.
A további elodázást valószínűsíti, hogy Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter egy, a napokban kiszivárgott levélben „rugalmasságot” és „pragmatikus hozzáállást” sürgetett az egyezménnyel kapcsolatban. A szocialista politikus azt fejtegette, hogy „Ukrajna gazdasági stabilitása aligha lehet sikeres Oroszország részvétele nélkül”.
Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök próbált tudomást sem venni a hasonló hangokról. „A megbeszéléseink után szerintem senkinek sem lehet kétsége afelől, hogy az Ukrajna és az EU közti átfogó és teljes értékű szabadkereskedelmi övezet 2016. január 1-jén működésbe lép” – nyilatkozta a csúcstalálkozón.
Békefenntartók helyett „igényfelmérés”
A tagság mellett Petro Porosenko elnök megismételte az ukrán diplomácia többször hangoztatott kérését, hogy az EU küldjön békefenntartókat a Donyec-medencébe. Itt az orosz támogatású fegyveresek úgy tűnik, megint megsértették a minszki tűzszünetet. Az egyezményt februárban kellett megerősíteni, mert egyik fél sem tartotta be. Egy nappal Junckerék látogatása előtt azonban olyan ágyúkból lőttek a kormányerők területeire, amelyek a dokumentum értelmében ott sem lehettek volna.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csak egy polgári missziót tudott felajánlani, hogy amint lehet, felmérje a lehetőségeket és az igényeket „egyéb biztonság- és védelempolitikai tevékenységekre”. Uniós tisztviselők ugyanakkor a Wall Street Journalnek elismerték,
nincs napirenden békefenntartó küldetés, a minszki tűzszünet ellenőrzése az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet dolga
(ennek többek között Oroszország és Ukrajna is a tagja).
Rovataink a Facebookon