Nők elleni erőszak: van miért szégyenkeznünk

A nemek közti egyenlőséggel, ennek részeként a nők elleni erőszakkal is foglalkozik az Európai Unió legutóbbi, a témával foglalkozó közvélemény-kutatása . A márciusban közzétett felmérésnek szomorú aktualitást ad, hogy a TV2 Éden Hotel című valóságshow-jában hosszasan próbálta szexre kényszeríteni az egyik szereplő az új párját, majd utána szóban alázta. Mindezért a műsorban – ahonnan korábban egy lányt kizártak, mert felpofozott egy őt lekurvázó fiút – nem járt szankció. A csatornánál elsőre letagadták , hogy erőszak lett volna, amit leadtak, majd vizsgálatot indítottak , de a következő részből kivágták azokat a jeleneteket, amelyekben az áldozat elpanaszolja, mi történt.

Nem tartjuk olyan sürgetőnek

Az uniós felmérésben többek között arra kérdeztek rá, hogy a nemek közötti egyenlőtlenségnél milyen területekkel kell a legsürgősebben foglalkozni. A válaszadók hét előre megadott lehetőségből jelölhettek meg hármat. A magyaroknál az uniós helyzethez hasonlóan a nők elleni erőszak kapta a legnagyobb arányt, de a hazai válaszadók az EU-átlag alatti arányban, 59 helyett 51 százalékban rangsorolták a legfontosabbak közé a problémát.

Ezzel az alsó negyedbe tartozunk: mindössze hat tagállamban lett rosszabb az eredmény. Köztük van a visegrádi négyek másik három tagja (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), két balti állam (Észtország és Lettország) és Ausztria.

Nők elleni erőszakról hallva jóval inkább a szexuális formájára gondolunk, mint a többire. A magyar megkérdezettek említették ezt a tagállamok közül a negyedik legnagyobb arányban (71 százalék).

A felmérés nem részletezi, hogy a válaszadók konkrétan mit soroltak ide: csak azt, ha az eset közösüléssel végződik, vagy azt is, ami az Éden Hotelben történt. Az eredményeket felsoroló táblázat szerint a szexuális erőszak minden formáját beleértették, de a felmérésben részt vevőknek itt már nem mutatták meg vagy olvasták fel a lehetőségeket, csak a spontán válaszaikat ömlesztették kategóriákba.

A magyarok a nők elleni erőszak fajtáinál a közeli, például párkapcsolaton belüliről nagyobb arányban feledkeztek meg, mint bármelyik másik tagállamban (47 százalék). Az érzelmi vagy pszichológiai bántalmazást szinte pontosan az uniós átlagnak megfelelően, 36 százalékban említették.

Minden második nőt molesztáltak

Uniós szinten is nagyok a bajok. Az EU alapjogi ügynöksége tavaly készült el egy jelentéssel , amely szerint megdöbbentően elterjedt az EU-ban a szexuális zaklatás. A két éves felmérés alapján a nők 45-55 százaléka szenvedte el ezt 15 éves kora óta, ami 83-102 millió érintettet jelent. Ha valaki azt hinné, főleg ostoba beszólások és viccek miatt jött ki ez az arány, téved: a molesztálás leggyakoribb formája a fizikai zaklatás volt.

Nem mernek beszélni róla

Magyarország még 33-42 százalékkal is csak a huszadik helyen áll attól függően, hogy 6 vagy 11 elemből álló listát néztek (ugyanis a zaklatás olyan konkrét fajtáira kérdeztek rá, mint például kéretlen fogdosás, ölelés vagy csók). Csakhogy az eredmény nem feltétlenül a megtörtént esetek számának tudható be, az első helyeken ugyanis olyan országok vannak, mint Svédország vagy Dánia.

Nagyjából minden tizedik nőt ért már 15 éves kora óta szexuális erőszak – például valaki le akarta fogni őket, hogy így kényszerítse, esetleg az áldozat csak azért egyezett bele a szexbe, mert félt nemet mondani. Minden huszadikukat megerőszakolták. A jelentés csak a fizikai erőszakkal együtt és elkövető szerint bontásban ad meg tagállami adatokat. Magyarország ezek alapján a középső-alsó harmadban van, a számok alapján ismét a skandinávoknál a legmagasabbak az arányok.

Hogy mi az országok közti különbség oka, arról a tanulmány csak feltűnő óvatoskodással írt, de a lehetőségek között sorolta fel, hogy elfogadott-e az adott országban beszélni a témáról vagy hogy milyen a nemi egyenlőség szintje. Utóbbiról annyit azért meg mert állapítani, hogy minél magasabb, annál nagyobb az esély az esetek jelentésére.