Polt Pétert is meghallgatná az EP a KGBéla-ügyben

Nem hozott döntést az Európai Parlament jogi szakbizottsága arról, hogy felfüggesztik-e a kémkedéssel vádolt jobbikos képviselő, Kovács Béla mentelmi jogát. Szerda délelőtt hallgatták meg képviselő kollégái, és miután Kovács kijött a teremből, még húsz percig tárgyaltak zárt ajtók mögött. Az EUrologus úgy tudja, hogy a szakbizottság szeretné meghallgatni személyesen Polt Péter főügyészt is, mielőtt végleges döntést hozna, ezért meg fogják hívni egyik következő ülésükre.

A naptár szerint legközelebb június 15–16-án ülnek össze.

Információink szerint a jogi szakbizottság eddig kizárólag a magyar ügyészség írásbeli tájékoztatása alapján mérlegelte, hogy engedélyezi-e a bírósági eljárás megkezdését Kovács Béla ellen. Legutóbb arról a levélről tárgyaltak, amely tisztázza, hogy a képviselő ellen felhozott vádak Kovács Béla 2014. január 1. utáni tevékenységére is vonatkoznak-e, ugyanis az európai uniós intézmények elleni kémkedés ettől a dátumtól fogva számít bűncselekménynek Magyarországon. Az Európai Parlament jogi szakbizottságának nincsen hozzáférése nyomozati anyagokhoz vagy bizonyítékokhoz, amelyek a vádat alátámasztanák. Államtitkok feloldása nélkül kell döntést hoznia.

Hosszan tárgyalták az ügyet

 „Elég sok kérdést kaptam, teljesen az üggyel kapcsolatban – mondta Kovács a meghallgatása után. – Nem voltak különösebben olyan meglepő kérdések, amelyekre ne számítottam volna. Innentől kezdve én bízom a szakbizottságnak az objektív és a valóságtartalom alapján meghozandó döntésére.” Hangsúlyozta: nem akar a mentelmi joga mögé bújni, és mindenben együttműködik az Európai Parlamenttel. „Nagyon örülnék neki, ha még egyszer meghallgatnának” – mondta. A parlamenti szabályzat szűkszavúan csak annyit tartalmaz, hogy a jogi szakbizottság elnöke dönthet úgy, hogy meghallgatja az érintett képviselőt. Azt nem köti ki, hogy hány alkalommal adhat erre lehetőséget.

A legutóbbi alkalommal, április 15-én betegség miatt a politikus meghallgatása halasztását kérte, amit a bizottság elnöke jóváhagyott.

„Nekem nem volt az a benyomásom, hogy Kovács Béla közel tízperces beszéde meggyőzte volna a bizottságot, nem volt az a benyomásom, hogy a bizottság megosztott lenne az ügynek a megítélésében – mondta Niedermüller Péter, a DK képviselője, aki részt vett az ülésen. – Ugyanakkor azt kell mondanom, hogy a bizottság rendkívül körültekintően vizsgálja az ügyet. Nagyon nyomatékosan hangsúlyozza, hogy nem politikai megfontolások alapján tárgyalja az ügyet, hanem elsősorban a jogi környezetet igyekszik megvilágosítani.”

Szükség van a körültekintésre. Az általunk megkérdezett parlamenti szakértők nem emlékeznek rá, hogy korábban kémkedés vádja miatt kérte volna egy tagállami hatóság egy EP-képviselő mentelmi jogának felfüggesztését.

Politikai támadás vagy nem?

A parlament két körülményt vizsgál:  

•     Áll-e politikai támadás a gyanúsítás mögött?
•     A mentelmi jog felfüggesztését a képviselő valamelyik korábbi véleménynyilvánítására alapozva kérvényezik-e?
  

Ha a kettő közül valamelyiket igazolva látják, nem függesztik fel a mentelmi jogot.

Az ügy már régóta húzódik: Kovács ellen 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal. Azóta parlamenti források többször jelezték, hogy több információra és több bizonyítékra van szüksége a magyar hatóságtól, hogy döntést hozhasson.

Morvai Krisztina, Kovács Béla párttársa április 14-én szakmai elemzést tartalmazó levéllel fordult a jogi bizottság tagjaihoz, és rámutatott: „az irányadó jog alapján nem függeszthető fel a képviselő mentelmi joga akkor, ha az ún . »fumus persecutionis« esete forog fenn, azaz alapos a gyanú arra, hogy a képviselő elleni büntetőeljárás indításnak nem az igazságszolgáltatás a valódi célja, hanem a politikus (vagy pártja) politikai tönkretétele”.  Morvai úgy gondolja, Kovács Béla esetében pontosan erről van szó.

Szájer József, a jogi szakbizottság fideszes alelnöke az EUrologusnak azt mondta: „Csodálkozom, hogy a Jobbik, ahhoz képest, hogy ötször kezdeményezte a magyar Országgyűlésben a mentelmi jog intézményének eltörlését, a saját képviselőjének mentelmi jogát ilyen erővel védi.”

Az Index korábban hosszan foglalkozott Kovács Béla és orosz felesége múltjával, az  A nagy Oroszország kovácsolta frigy  című cikkünket itt olvashatja el. Azt a cikket pedig, amely a kémügy tavaly májusi kirobbanása óta eltelt időt elemzi,  itt találja.