307 menekült jönne Magyarországra 2017-ig

000 DV2017811
2015.05.13. 15:07 Módosítva: 2015-05-22 12:10:48
20 ezer menekült befogadása lenne kötelező 2017-ig, Magyarországra 307-en jutnának.

Az április 19-i földközi-tengeri, több száz észak-afrikai menekült halálát követelő katasztrófa elég hajtóerőnek bizonyult ahhoz, hogy az Európai Bizottság (EB) menekültügyi szükséghelyzetet hirdessen, és kevesebb mint egy hónapra rá bejelentse: az EU-s tagállamoknak szolidaritást kell vállalniuk egymással szemben. Úgy kell irányítani az Európába érkező menedékkérőket, hogy minden tagállam a gazdasági erejéhez mérten vegye ki a részét a letelepítésükből.

Már régen meg kellett volna lépni

Régi mulasztását kezdi el bepótolni az európai uniós jogalkotás azzal, hogy az elmúlt hetekben elindult a gondolkodás egy közös EU-s menekültügyi politikáról. Az EU működéséről szóló szerződés már 2009-es életbe lépésekor arra szólított föl, hogy az EU hozzon létre „közös politikát [...] azzal a céllal, hogy a nemzetközi védelmet igénylő harmadik országbeli állampolgárok mind­egyike számára megfelelő jogállást kínáljon és biztosítsa a visszaküldés tilalma elvének tiszteletben tartását.” (78. cikk 1. bekezdés)

A szerződés ratifikálásával Magyarország is beleegyezett, hogy részt vesz ennek a közös politikának a kidolgozásában. Csak Nagy-Britannia, Írország és Dánia maradhat ki, egy korábbi megegyezés értelmében.

A szerződés arra is lehetőséget ad, hogy „ha egy vagy több tagállam olyan szükséghelyzettel szembesül, amelyet harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása jellemez” (78. cikk 3. bekezdés), az EU-s kormányokat összefogó Tanács átmeneti intézkedéseket fogadhat el. Ennek szellemében javasolja az Európai Bizottság a „kvótarendszer” kipróbálását.

Jöhetnek a kvóták

Ha az EU-s kormányokat összefogó Tanács is rábólint, már idén életbe léphetne egy új elosztó mechanizmus, egyelőre ideiglenesen. 2015 végéig pedig megterveznének egy rendszert, amely automatikusan elosztaná az Európai Unióba érkező„egyértelműen nemzetközi védelemre szoruló menedékkérőket” az EU-s tagállamok között. Minden tagállamnak kötelező lenne részt venni benne, kivéve Nagy-Britanniát, Írországot és Dániát, amelyek az EU-s alapszerződés korábbi felülvizsgálatánál feltételül szabták, hogy dönthessenek a bel- és igazságügyi együttműködés új elemeiben való részvételükről.

Az EU-s tagállamokra jutó kvóták
Az EU-s tagállamokra jutó kvóták
Fotó: Európai Bizottság

Az elosztás figyelembe venné a nemzeti össztermék nagyságát, a lakosság számát, a munkanélküliséget, és hogy korábban hányan igényeltek menekültstátuszt. A szerda délelőtt közzétett útmutatás alapján Magyarországnak a menedékkérők 1,79 százalékáról kellene gondoskodnia, Csehországnak 2,98 százalékáról, Németországnak 18,42 százalékáról.

Orbán Viktor korábban őrültségnek nevezte a Bizottság tervét. Szerinte őrült ötlet, amely szerint „valaki beengedi a menekülteket a saját országába”, majd utána „szétosztja” a többi tagállam között. Hétfőn egy parlamenti tájékoztatóján jelezte, hogy a magyar parlament elé terjeszti az Európai Bizottság javaslatát a bevándorlás szabályozásáról, hogy megvitassák, mivel értenek egyet belőle, és mely részek ellentétesek Magyarország érdekeivel.

A rendszer felállásáig az EB arra szólítja fel az európai kormányokat, hogy segítsék a bevándorlásnak leginkább kitett országokat.

A jelenlegi szabályozás szerint az első olyan országban kell elbírálni a bevándorlók menedékkérelmét, ahol belépnek az Európai Unióba – például Magyarországon. A többi tagállamot – Németországot, Svédországot – semmi sem kötelezi arra, hogy átvállalja a menekültek letelepítését. Ez változna meg a kvótarendszer bevezetésével. Adott számú menekült letelepítése után a magyar kormány feltarthatná a kezét, és azt mondhatná: erre az évre betelt a keretünk, kérjük a gazdagabb országokat, hogy vállalják át a feladatot.

Magyarországnak azonban inkább abból adódhatnak problémái, hogy egyáltalán föl tudja-e tölteni a saját kvótáját, hiszen a bevándorlók legnagyobb részét eddig sem sikerült maradásra bírnia. A nyugat-európai országok kedveltebb célpontnak számítanak.

Csepp a tengerben

Az EB azt is javasolja, hogy a következő két évben segítség 20 ezer menekült áttelepítését az EU-n kívüli menekülttáborokból (például Törökországból, Jordániából vagy Libanonból) EU-s országokba. Ebből a nagyon óvatos, a rendszer kipróbálására szóló keretből 307 ember jutna Magyarországra.

Az áprilisi csúcstalálkozón még csak ötezer ember közös befogadására mertek javaslatot tenni. Összehasonlításképpen: 2013 óta Németország egyedül 30 ezer szíriai menekült befogadásáról döntött. És még ez a szám is eltörpül amellett, hogy csak tavaly 625 ezer menedékkérelmet adtak le az Eurostat adatai szerint. 200 ezret Németországban és 42 ezret Magyarországon. Magyarországra Koszovóból, Afganisztánból és Szíriából érkeznek a legtöbben. Részletes adatok itt.

50 millió euróval támogatják a betelepítési rendszer fölállítását az EU-s költségvetésből.

Az EB 30 millió eurót fordítana fejlesztési programokra Észak-Afrikában és Szomália térségében. Még az év végéig létrehoznak – kísérleti jelleggel – egy menekültfogadó központot Nigerben. Itt halad keresztül a menedékkérők legnagyobb része, ezért esett a választás a nyugat-afrikai országra. A központba érkezők védelmet kapnának, és menedékkérelmet nyújthatnának be. Ugyanakkor a központ személyzetének az lenne a másik fontos feladata, hogy lebeszélje a kivándorolni vágyókat az utazásról. Akiknek a kérelmét nem fogadják el, segítséget kapna a visszatéréshez. Az uniós végrehajtó testület abban bízik, hogy ilyen központok felállításával alternatívát kínálhat a kivándorlóknak a veszélyes földközi-tengeri útra.

Gyorsabb elbírálás kell

Az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, a határőrizeti szervek együttműködését segítő Frontex és az Europol a bevándorlásnak leginkább kitett országokban saját személyzettel is segítene.

„Ne legyen félreértés: aki nem jogosult menekültstátuszra, akinek nincs szüksége védelemre, azt minél gyorsabban visszaküldjük – nyilatkozta az EB első alelnöke, Frans Timmermans. – Ehhez viszont az kell, hogy hatékonyan regisztráljuk a menedékkérőket.”

60 millió eurós extra támogatást is kilátásba helyeznének azoknak az EU-s országoknak, amelyeknek az egészségügyi ellátórendszerére különösen nagy terhet ró a bevándorlók magas száma.

A valódi gondokat is meg kellene oldani

Abban mindenki egyetért Brüsszelben, hogy a valódi megoldás a menekültek tömegeinek segítésére az lenne, ha minél előbb lezárulna a szíriai és a líbiai polgárháború. Az EU-s vezetők azonban azzal is küszködnek, hogy nemzetközi jóváhagyást kapjanak az embercsempészek hajóinak megsemmisítésére. Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője hétvégén New Yorkban járt, és az ENSZ Biztonsági Tanácsánál lobbizott az engedélyért. Diplomaták szerint Oroszország és Kína is megakaszthatja egy ilyen határozat megszületését.

Mogherini szerdán kijelentette: szárazföldi akciókról szó sincsen, kizárólag tengeri műveletekben gondolkodnak, amely az embercsempészek „üzleti modelljének” megakasztására irányul. A konkrétumokról hétfőn döntenek majd a tagállami külügyminiszterek, és a júniusi Európai Tanács adhatja a végső felhatalmazást.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?