Egyelőre nem lő az EU a líbiai hajókra

2015.05.18. 20:33 Módosítva: 2015.05.19. 01:54
EU-s hajókat küldenek a Földközi-tengerre a líbiai embercsempészek ellen, de ENSZ-felhatalmazás nélkül nem kezdhetik el a bevetést.

Az EU-s külügyminiszterek és védelmi miniszterek hétfőn közösen jóváhagyták egy katonai művelet felállítását, amely uniós zászló alatt számolna fel az embercsempészettel a Földközi-tengeren. A misszió az EUNAVFOR MED nevet kapta, a főhadiszállása Rómában lesz, a műveleti parancsnok pedig az olasz Enrico Credendino admirális. A hadieszközök és az állomány az EU-s tagállamok önkéntes felajánlásaiból állnak majd össze. A NATO nem vesz részt az akcióban. Úgy tudjuk, Magyarország öt törzstiszttel járul hozzá az erőfeszítéshez.

Meddig mehetnek el?

A művelet elsődleges célja, hogy véget vessen a líbiai embercsempészetnek. Szeretnék elejét venni annak, hogy hetente több száz ember lélekvesztőkön útra kel a polgárháború sújtotta afrikai országból Európa felé. A kérdés, hogy az európai katonák milyen messzire mehetnek el a feladat teljesítése során. A miniszterek egy olyan művelet tervezését indították el, amely alapján akár tüzet is nyithatnának az embercsempészek hajóira, vagy leginkább azok közelébe. A nemzetközi jog szerint azonban ez csak akkor történhet meg, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) és a líbiai kormány beleegyezését adja.

Fontos a Földközi-tenger, de Magyarországra máshonnan jönnek

Hende Csaba honvédelmi miniszter is részt vett a hétfői tanácskozáson. Nyilatkozatában azt írta: a líbiai partoknál tervezett haditengerészeti fellépés válságkezelési koncepciójáról szóló pozitív döntés „fontos lépés az illegális migrációt segítő bűnözői modell felszámolása irányában.” Kiemelte azt is, hogy a Nyugat-Balkán stabilitása és biztonsága is világos prioritás kell, hogy maradjon az EU számára.

Federica Mogherini, az EU külügyi főképviselője nagyon elszánt, hogy megszerezze az ENSZ BT jóváhagyását. Két héttel ezelőtti New York-i látogatása után úgy nyilatkozott, hogy erre van esély, habár korábban Oroszország, az Egyesült Államok és Kína sem tartozott az ötlet hívei közé. Bármelyikük megvétózhatja az akciót az ENSZ BT-ben. Közben azonban John Kerry amerikai külügyminiszter leült tárgyalni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és sokak szerint ezzel meg is indult valamiféle enyhülés a két ország között. Diplomáciai körökben arról beszélnek, hogy az USA hallgatólagosan beleegyezhet abba, hogy Moszkva annektálta a Krím félszigetet, cserébe Putyin ígéretet tett, hogy betartatja a minszki tűzszünet megállapodásait. Ha ez így lenne, nem feltétlenül lenne rá szükség, hogy az ENSZ BT-ben játsszanak politikai játékokat, és zöld utat kaphat az EU-s akció.

Arról, hogy a líbiai kormánynak is felhatalmazását kellene adnia egy beavatkozásra, kevesebbet beszélnek Brüsszelben. Jelenleg két kormány áll egymással szemben az észak-afrikai országban, az egyik Tobrukban, az Egyiptomi határ közelében van, a másik pedig Tripoliban, Tunézia mellett. A hírek szerint egyiküknek sincs ínyére, hogy véget érjen a jövedelmező embercsempészet. Az EU vezetőinek a tobruki kormánnyal jobb a viszonyuk, amelynek viszont nincs gyakorlati fennhatósága Tripoli környékén, ahol az iszlamista koalíció, a Líbiai Hajnal vetette meg a lábát. Mogherini kijelentette: „Együttműködést keresünk a líbiai hatóságokkal. Tobruk a legitim kormány, amelyik az ENSZ-ben ül, de együtt kell dolgoznunk Tripolival és a többi városi vezetőséggel is, mert nekik kulcsszerepük lehet a rendezésben.”

Ugyanakkor sietett hozzátenni:

Nem a hajók megsemmisítésére koncentrálunk, hanem a semlegesítésükre

– és hangsúlyozta, hogy nagyobb eredményt szeretnének elérni az embercsempész-hálózatok felkutatásával, anyagi forrásaik elzárásával és egyéb műveletekkel, mint tűzharccal.

Júniusra eredményt várnak az ENSZ BT-ből. Ha a testület mégsem adna felhatalmazást, az EU-nak alapvetően titkosszolgálati eszközökre kell hagyatkoznia, hogy szembeszálljon az emberkereskedőkkel, illetve maradnak a békésebb megoldások – az európai hadihajók a puszta jelenlétükkel elrettenthetik, a nyílt tengeren meglökhetik, vagy elvontathatják a csempészek járműveit.

Mogherinivel eggyel keményebb lett az EU

Brüsszeli diplomáciai körökben azt beszélik, hogy az olasz Mogherini tulajdonképpen már teljesítette is a feladatot, amit Rómában a saját kormánya bízott rá. Vagyis, hogy keressen EU-s megoldást az Olaszországba érkező menekültek tömegének kezelésére. Az olasz haditengerészet által működtetett Mare Nostrum programot, amely egy év alatt 150 ezer embert menekített ki a tengerből, tavaly októberben függesztették fel, mert a britek és a németek nem akarták tovább közösségi szinten finanszírozni, mondván csak több embert biztat a kockázatos tengeri út megtételére a túlélés reményében. A most jóváhagyott misszióval Mogherininek tulajdonképpen sikerült visszaállítania a Mare Nostrumot, tisztán EU-s költségből, más név alatt.

A hétfői sajtótájékoztatón azt is elmondta, hogy a mostani misszió tervezésénél „hihetetlenül pozitív az együttműködése” Nagy-Britanniával – aztán gyorsan helyesbített: „talán nem kellene azt mondanom, hogy hihetetlen. Nagyon jó az együttműködésünk Nagy-Britanniával.”

A földközi-tengeri misszióról szóló döntés beleillik abba a hangulatváltásba, ami az Európai Tanács élén álló Donald Tusk és a külpolitikáért felelős Mogherini őszi kinevezésével indult meg az EU élén. A volt lengyel miniszterelnök kérlelhetetlen oroszellenessége, és a volt olasz külügyminiszter elszántsága, hogy keresztülviszi a tagállami minisztereken a földközi-tengeri rendezést, állítólag meghatározó a miniszteri találkozókon.

A Külügyi Tanácsban az előző ciklusban alig volt rá példa, hogy valódi vita alakuljon ki a miniszterek között, mondják a brüsszeli diplomaták. Mogherinivel megváltozott a helyzet: sokkal kevesebbszer fordul elő, hogy az ülés előtt már meglenne a megegyezés. Van, hogy a miniszterek nem kímélik egymást a brüsszeli találkozóikon, és ott helyben hoznak meg fontos döntéseket. Lehet, hogy az új munkamódszernek is köszönhető, hogy az EU Tanácsa erősebben lép föl külügyi kérdésekben, mint korábban.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!