Íme az irat, ami csődbe viheti a görögöket

Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta az utolsó ajánlatot, amelyet Görögországnak tettek a hitelezői a június 30-án lejáró mentőprogram meghosszabbítására. A dokumentumot június 26-án este nyolc órára dátumozták.

Életképtelen vagy fenntartható?

Nem sokkal ezután siklott ki az alkudozás, amelynek a tétje a görög csőd és euróövezeti tagság. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök élesen elutasította a javaslatokat, amelyek szerinte „világosan megsértik az európai szabályokat és a munkához, az egyenlőséghez és a méltósághoz való alapvető jogokat”. Úgy látta, hogy ezzel „az egyes partnerek és intézmények célja nem a minden fél számára életképes megegyezés volt, hanem feltehetően egy egész nép megalázása”.

Ehhez képest az Európai Bizottság közölte, hogy a megállapodással gondoskodtak volna a jövőbeni finanszírozási igényekről és a görög adósság fenntarthatóságáról. Egy olyan csomag is járt volna mellé, amely felpörgette volna a befektetéseket és a gazdaság helyreállítását.

Népszavazás a semmiről, úgy, hogy nincs is rá pénz

A Bizottság „az átláthatóság és a görög nép tájékoztatása érdekében” tette fel az iratot az internetre. Ez kelleni is fog, mert a görögök július 5-én népszavazáson dönthetnek az ajánlatról. A beterjesztést nagy többséggel megszavazta a görög parlament, a szélsőbaloldali – populista jobboldali kormánykoalíció mellett a szélsőjobboldali Arany Hajnal támogatta.

Persze az egy remek kérdés, mi értelme az egésznek, ha már napokkal előtte lejár a mentőprogram, és az euróövezeti pénzgyminiszterek elutasították a hosszabbítás lehetőségét, vagyis már nem is lesz az asztalon az ajánlat. Így legfeljebb utólag fejthetik ki a véleményüket a választók, akik egy felmérés alapján inkább alkut szeretnének és több mint kétharmaduk ragaszkodik az euróhoz. Csakhogy a kérdés alkotmányellenes lehet, mert pénzügyekről nem lehet referendumot tartani. További bökkenő, hogy a görög államkassza kong az ürességtől, és még a referendum 110 millió euróra taksált költségeire is hiányozhat a fedezet, írja a Politico.

Korlátozták a pénzfelvételt

Azért nem mindenki zárta be a kaput a görög kormány előtt. Manuel Valls francia miniszterelnök még vasárnap is arról győzködte őket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, mert „van esély a megegyezésre”.

Nem volt ilyen derűlátó kedvében Németország és Hollandia külügyminisztériuma, amelyek hivatalosan is azt tanácsolták az állampolgáraiknak, hogy sok készpénzt vigyenek magukkal, ha a hellén partokra utaznának.

A figyelmeztetések máris célba értek, mert hétfőtől zárva lesznek a görög bankok és a tőzsde, valamint korlátozzák a készpénzfelvételt, jelentette be június 28-án a görög vezetés. Ezzel Ciprus után ők a másodikok az euróövezetben, akik ilyen intézkedéseket vezettek be.

A lépésre azért volt szükség, mert az Európai Központi Bank egy felemás döntéssel ugyan fenntartotta a likviditási segítségét, amely eddig lélegeztetőgépen tartotta a pénzintézeteket, de nem bővítette tovább, miközben menekült a tőke a pénzintézetekből.

Az EKB még februárban indította a programot, amelynek folyamatosan emelgette a korlátját, de csak addig tehet így, amíg Athén fizetőképesnek számít. Kérdés, mit lép majd, ha június 30-án tényleg leereszt a görögök mentőöve, és nem tudják kifizetni a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) az akkor lejáró 1,6 milliárd eurós hitelrészletet, amire már így is kaptak haladékot (bár még mindig lehet trükközni). Törlesztés híján ugorhat az EKB segítsége is, onnantól pedig az egyetlen kiút, a drachmanyomtatás maradna a görögöknek, tehát gyakorlatilag kilépnének az euróövezetből.

Viszlát és kösz a halakat?

Bonyolítja a helyzetet, hogy jogilag sehogy sem lehet ezt megtenni. Hiába nem túl vonzó az euró mostanában, az uniós alapszerződések szerint az EU hivatalos pénzneme, elvileg csak Dániának és az Egyesült Királyságnak nem kell bevezetnie. Egy rakás feltétel van arra, hogyan lehet belépni az euróövezetbe, de azt el sem tudták képzelni, hogy fordítva is megtörténhet a folyamat, ezért egy árva mukkot nem írtak erről a szerződésekbe.

Mivel az euró bevezetése az uniós tagsággal együtt jár, van olyan értelmezés, amely drasztikus megoldást javasol az ellentmondás feloldására: a kilépést a teljes EU-ból. Ehhez első lépésben az adott tagállamnak kellene jeleznie a többieknek, hogy válna, vagyis az égvilágon semmi nem kötelezi a görög kormányt az EU-tól való búcsúra – még az sem, ha gyakorlatilag kénytelen feladni az eurót.

(A cikket az EUrologus Facebook-oldalán kommentálhatja.)