Az USA lehallgatta a görögmentést

Az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége (NSA) „tömegesen célozta meg” vezető német miniszterek és tisztviselők telefonjait a kilencvenes évektől kezdve. Közel két évtizeden át csaknem hetven számot figyeltek. Két jelentést hozott nyilvánosságra július 1-jén a Wikileaks.

Hajnyírás vagy pénzátömlesztés?

Az egyik 2011-es beszélgetésben az akkor is épp válságos görög helyzetről volt szó. Angela Merkel kancellár és asszisztense a kormányon belüli ellentéteket, valamint a francia vezetők és a trojka (az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap) álláspontját taglalta.

A kormányfő azon gondolkodott, hogy vajon mivel járnak jobban: ha a magánhitelezőket ráveszik, hogy engedjék el a görög adósság egy részét („hajvágás”) vagy ha az euróövezetnek létrehoznak egy közös kasszát, amely segít kiegyenlíteni köztük a különbségeket („transzferunió”).

Angela Merkel attól félt, hogy a görögök még az első lehetőséggel sem lesznek képesek felülkerekedni a problémáikon, mert nem tudják kezelni a maradék adósságot.

Végül megnyírták a görög magánhitelezőket, és transzferunió is lett: a görögöknek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközből 2012-ben dobott mentőövre így is lehet tekinteni. Ahhoz képest, hogy tulajdonképp mindkét változatot beizzították, most nem túl rózsás a helyzet.

Feltörekvő országok állják a cechet

Egy másik irat szerint Angela Merkel EU-ügyi főtanácsadója, Nikolaus Meyer-Landrut túl kockázatosnak ítélte, hogy európai államok adjanak kölcsönt a görögöknek. Egy különleges IMF-alap létrehozását javasolta, amelybe az akkor még gazdaságilag pörgő Brazília, Oroszország, India, Kína és a Dél-afrikai Köztársaság (a BRICS) dobott volna össze pénzt a görögöknek.

Erről a fejleményről a britek küldtek jelentést az USA-nak valamikor 2011 októbere után. Az ötlet külpolitikai veszélyei elborzasztották Washingtont, és az amerikaiak közbeléptek. A tervből nem lett semmi.

Többek között itt nyer értelmet, hogy miért olyan fontos Amerikának, hogy Nagy-Britannia bennmaradjon az Európai Unióban: nélkülözhetetlen információforrás, ha az EU-s döntéshozatalt időben szeretnék befolyásolni. Létezik egy angolszász hírszerzési ötösfogat, amely az „Öt szem” névre hallgat. Ennek az Egyesült Királyság oszlopos tagja.

Most is figyelnek?

Azóta az Egyesült Államok korlátozta az adatgyűjtést, és már például nem hallgatják le Angela Merkel telefonját, de a június végi állás alapján egyelőre nem vették be a németeket az „Öt szem” közé, amelyek tagjai nem kémkednek egymás után. (Azért ettől még a németek figyelték többek között az Európai Bizottságot az NSA-nek.)

Washingtonban eléggé aggódnak, hogy Görögország a Kreml ölébe hull, Barack Obama elnök és Jack Lew pénzügyminiszter többször is beszéltek a főbb érintettekkel.