Másodszor is félbeszakadt a görög válságcsúcs
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban - 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Hosszú évek után végre pont kerülhet a 28 évvel ezelőtt megölt JonBené Ramsay ügyének végére
- Dél-Koreában tetőfokára hágott a belpolitikai krízis, a megbízott elnököt is felelősségre vonják
- A szemünk előtt hullik darabokra Irán szövetségi rendszere
- Ketten meghaltak a tradicionális ausztrál vitorlásversenyen
- Vásáry István professzor a Török Tudományos Akadémia Nagydíjában részesült
- Megtalálták a második feketedobozt: kiderülhet, hogy tényleg az orosz légvédelem lőtte-e le az azeri utasszállítót
- Az amerikaiak többsége már nem bízik a hagyományos hírforrásokban
- Elon Musk megépíti a saját csillagbázisát, amelynek már most 500 lakosa van
- Kínai repülőgépek és hajók megközelítették tajvan
- Meghalt Manmohan Szingh volt indiai kormányfő
Miközben a Twitter népe Paul Krugman baloldali közgazdász New York Times blogbejegyzése nyomán a görögök eurózóna általi megalázásától hangos, a brüsszeli tanácsülésen délután öt óta folyamatosan zajlanak a plenáris, két- és többoldalú találkozók.
A leglényegesebb még vitás kérdések:
- Milyen reformokat kell szerdáig elfogadnia a görög parlamentnek, és melyek várhatnak még néhány hetet?
- Visszaengedi-e a Nemzetközi Valutaalapot az országba az athéni kormány?
- Ki ad pénzt átmenetileg (maximum két-három hétig) a görög kormánynak, amíg sikerül kialkudni és elfogadni a harmadik nemzetközi hitelprogramját az országnak?
Egy további a twitteren széles körben tárgyalt kritikus pont, hogy az eurózóna 50 milliárd eurónyi biztosítékot szeretne a görögöktől a további segítségnyújtáért cserébe, privatizálandó állami vagyon formájában. Európai bizottsági források szerint azonban az ötven milliardra vonatkozó szövegezés várhatóan "maximum ötven milliárdra módosul". Ugyanezen forrás állítja nem megalapozott az a híresztelés sem, amely szerint az athéni kormány azt szeretné, ha a Valutaalap nem térne vissza az országba.
Tanácsi források szerint az átmeneti úgynevezett áthidaló hitel (kb 7,5 milliárd euró) kockázatát, a tárgyalások mellett mindvégig a görögök mellett álló francia kormány vállalná, melyet azonban a párizsi vezetés egyelőre cáfol.
A tárgyalóasztalnál ádáz vita zajlott továbbá a hollandok vesszőparipája körül, mely arra kényszerítené a görög kormányt, hogy minden a 2012-es második hitelprogramhoz kialkudott reform óta véghezvitt változást vissza kellene csinálnia. Egy bizottsági forrás szerint ez azonban nem vonatkozna olyan kérdésekre, mint a görög közmédia bezárása, csak a pluszban felvett közalkalmazottakra és kiadásokra lenne érvényes.
Teljesen lekerült viszont a diplomaták szerint a tárgyalóasztalról az a német javaslat, mely öt évre átmenetileg kizárná az eurózónából a görögöket. Ezzel a javaslattal sokáig riogatták a pénzügyminiszterek a görögöket, de már az eurózóna vezetőinek indulásakor sem volt a tárgyalási alap része.
Újságírók azon kérdésére, hogy van e arra vonatkozó számítás, meddig húzhatja Görögország anélkül, hogy végleg csődbe menjenek a bankjai egy diplomata úgy fogalmazott: nagyon kevés az idő, de pár napig még túlélhetik a bankok az áthidaló hitel rendelkezésükre bocsátása nélkül is.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon