Másodszor is félbeszakadt a görög válságcsúcs
További Eurologus cikkek
-
Majdnem 20 százalékkal csökkent a GDP Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban
- 30 ezer betegnek juttat koronavírus-gyógyszert az EU
- Az EP jelenlegi formájában megvétózza a tagállamok alkuját, az egyik ok a jogállamiság
- EU-s költségvetésről, jogállamiságról vitatkoztak az EP-ben: elégedetlenek a képviselők
- Az EP nem ért egyet a költségvetési alku jogállamisági részével és a forráscsökkentésekkel
Legfrissebb híreink
- Nagyon súlyos tüdőgyulladással kezelik Ferenc pápát
- Vlagyimir Putyin tárgyalna Ukrajnával, de a Kreml megkérdőjelezi Zelenszkij legitimitását
- Csatlakozhat a Fidesz EP-frakciójához az AfD, széteshet a Szuverén Nemzetek Európája
- Szijjártó Péter: Az ENSZ-nek alkalmazkodnia kell a világpolitikai valósághoz
- Tovább dúl a harc a Kongói Demokratikus Köztársaságban
- Rengeteg pénzbe kerül Németországnak a hadsereg újjáépítése
- Nagy rendőrségi akciót indítottak Brüsszelben egy albán drogbandával szemben
- Kitört a pánik, és Donald Trump ezt láthatóan nagyon élvezi
- 18+Folytatódik a túszok elengedése, a Hamász már holttesteket is átad Izraelnek
- Hiába a tűzszünet, nem vonult ki Libanonból az izraeli hadsereg
Miközben a Twitter népe Paul Krugman baloldali közgazdász New York Times blogbejegyzése nyomán a görögök eurózóna általi megalázásától hangos, a brüsszeli tanácsülésen délután öt óta folyamatosan zajlanak a plenáris, két- és többoldalú találkozók.
A leglényegesebb még vitás kérdések:
- Milyen reformokat kell szerdáig elfogadnia a görög parlamentnek, és melyek várhatnak még néhány hetet?
- Visszaengedi-e a Nemzetközi Valutaalapot az országba az athéni kormány?
- Ki ad pénzt átmenetileg (maximum két-három hétig) a görög kormánynak, amíg sikerül kialkudni és elfogadni a harmadik nemzetközi hitelprogramját az országnak?
Egy további a twitteren széles körben tárgyalt kritikus pont, hogy az eurózóna 50 milliárd eurónyi biztosítékot szeretne a görögöktől a további segítségnyújtáért cserébe, privatizálandó állami vagyon formájában. Európai bizottsági források szerint azonban az ötven milliardra vonatkozó szövegezés várhatóan "maximum ötven milliárdra módosul". Ugyanezen forrás állítja nem megalapozott az a híresztelés sem, amely szerint az athéni kormány azt szeretné, ha a Valutaalap nem térne vissza az országba.

Tanácsi források szerint az átmeneti úgynevezett áthidaló hitel (kb 7,5 milliárd euró) kockázatát, a tárgyalások mellett mindvégig a görögök mellett álló francia kormány vállalná, melyet azonban a párizsi vezetés egyelőre cáfol.
A tárgyalóasztalnál ádáz vita zajlott továbbá a hollandok vesszőparipája körül, mely arra kényszerítené a görög kormányt, hogy minden a 2012-es második hitelprogramhoz kialkudott reform óta véghezvitt változást vissza kellene csinálnia. Egy bizottsági forrás szerint ez azonban nem vonatkozna olyan kérdésekre, mint a görög közmédia bezárása, csak a pluszban felvett közalkalmazottakra és kiadásokra lenne érvényes.
Teljesen lekerült viszont a diplomaták szerint a tárgyalóasztalról az a német javaslat, mely öt évre átmenetileg kizárná az eurózónából a görögöket. Ezzel a javaslattal sokáig riogatták a pénzügyminiszterek a görögöket, de már az eurózóna vezetőinek indulásakor sem volt a tárgyalási alap része.
Újságírók azon kérdésére, hogy van e arra vonatkozó számítás, meddig húzhatja Görögország anélkül, hogy végleg csődbe menjenek a bankjai egy diplomata úgy fogalmazott: nagyon kevés az idő, de pár napig még túlélhetik a bankok az áthidaló hitel rendelkezésükre bocsátása nélkül is.
Rovataink a Facebookon