A magyar állam is garantálja a görög gyorshitelt

Újabb kő gurulhat le a görögök szívéről: sok vita után megoldódott a nekik szánt áthidaló kölcsön ügye. 7,16 milliárd eurót kapnak gyorshitelként, jelentette be Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság euróért felelős alelnöke. A pénzt három hónapos futamidőre, két részletben kapják meg. A feltételül szabott intézkedéseket szerdán már meg is szavazta a görög parlament.

 

A 28 tagállam egyetértésével született megállapodás tétje nem volt kicsi: a görögök azonnali csődjét akadályozta meg, kommentálta Dombrovskis.

Nem várhattak az új mentőcsomagig 

Még a legutóbbi, maratoni eurócsúcson döntöttek arról, hogy július 20-ra hétmilliárd eurót kell valahonnan összekaparni egy áthidaló kölcsönre, augusztusra pedig további ötmilliárdot, mert az új mentőcsomag részleteiről még hetekig vitatkoznak, miközben Athénban csak gyűlnek a lejárt számlák.

A Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) már július 1. óta 1,6 milliárd eurós hátralékban vannak , amihez azóta egy újabb, közel félmilliárdos elmaradást gyűjtöttek be. Jövő hétfőn az Európai Központi Banknak kell 3,5 (kamatokkal együtt 4,2) milliárdot átutalni. Augusztusban további törlesztők járnak le, és akkor még a rendes állami kiadásokról nem is beszéltünk.

Többek között azért sem várhattak a következő mentőcsomagig, mert abba az IMF-et is szeretnék bevonni. Ez azonban problémás, amíg Athén még a lejárt tartozásait sem rendezte a Valutaalap felé. Másrészt a görög bankokat épp azért kellett bezárni , mert az Európai Központi Bank már június végén begőzölt, ezért más se hiányzott volna, mint nekik is lógni pénzzel.

The Brits say no 

Össze is rántottak egy uniós szakértői csoportot, amely megvizsgálta a lehetőségeket a gyorshitelhez, csakhogy nem találtak olyan hirtelen bevethető megoldást, amellyel ne lett volna valamilyen gond. Végül úgy döntöttek, egy régi eszközhöz, az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmushoz (EFSM) nyúlnak vissza. Ezt még a válság hajnalán, 2010-ben tákolták össze. Az Európai Bizottság összesen 60 milliárd euró hitelt vehet fel vele, amelyet az EU költségvetése, tehát tulajdonképpen minden tagállam – köztük Magyarország – garantál. A pénzt azután továbbpasszolják a bajban lévő országnak.

Így támogatták meg a válság elején megroggyant Írországot és Portugáliát. David Cameron brit miniszterelnök viszont még akkoriban megígértette az uniós tagállamok csúcsvezetőivel, hogy ha az euróövezeten belüli országoknak lesz állandó mentőalapja, az ő kisegítésükre nem nyúlnak többé az EFSM-hez. Ez a feltétel 2012 óta adott.

Ilyen előzménnyel nem csoda, ha már az EFSM felhasználásának lebegtetésére is menetrend szerint érkezett a brit panasz, hogy az ő adófizetőik kockázatára ugyan ne mentsék ki Görögországot. Csatlakoztak hozzájuk a csehek, a dánok és a svédek is. Az EFSM bevetéséhez az összes tagállam minősített többsége kell, azaz a négy tiltakozó nem tudta volna megfúrni a döntést, de a közelgő brit EU-tagsági népszavazás előtt senkinek nem áll érdekében London orrát pöckölni. Az Európai Bizottság mégis ezzel az ötlettel rukkolt elő.

Bejött a ködös ígéret  

Athén persze elvileg úgyis visszafizeti a hitelt a harmadik mentőcsomagból. Arra az esetre, ha ez nem jönne össze, a Bizottság azt találta ki, hogy garantálják a pénzt – igaz, kezdetben nem tudtak rá válaszolni, honnan. Végül az az összeg lett a biztosíték, amit a görög állampapírokon keresett az Európai Központi Bank, és arra is ígéretet tett a Bizottság, hogy az EFSM-ről szóló jogszabályba is beépítik az elvet, miszerint euróövezeten kívüli ország közvetlenül sem bukhat ilyen esetben pénzt.

A megoldással úgy tűnt, a briteket is sikerülhet leszerelni, de komoly viták mehettek a háttérben. Csütörtökön az Európai Bizottság kettes számú szóvivője Twitteren jelentette be , hogy sikerült megegyezni, de fél órával később leszedték az üzenetet. Helyette azt ígérték, másnap délig jön a bejelentés, ám az erről szóló sajtótájékoztató folyamatosan csúszott, végül csak délután háromkor állt a kamerák elé Valdis Dombrovskis.

Egyelőre jól haladnak  

A huzavona végével újabb akadályt tudott le Athén a csőd elleni harcban. Az Európai Központi Bank éltementő 900 millió euróval segített a görög pénzintézeteken, és a hosszú távú mentőprogram ügyében is sokat léptek előre. Szerdán a görög parlament jóváhagyta az első intézkedéscsomagot, amelyet elvártak tőlük, így az euróövezeti  tagállamok  jóváhagyták a tárgyalások hivatalos megnyitását, és ezek után az állandó euróövezeti mentőalap kormányzó tanácsa is beleegyezett ebbe. Egyelőre tehát sínen vannak a görögök, de Valdis Dombrovskis arra figyelmeztetett, még hetekig tart, mire végeznek.