Berlin kezében a közös menekültpolitika

Az elmúlt hónapok menekültekről szóló vitáiban volt egy szereplő, amelyik meglepően türelmesen és visszafogottan állt a problémához, pedig alighanem neki lett volna oka a leghangosabban verni az asztalt Brüsszelben: a német kormány. Nem panaszkodtak, nem kértek különleges elbánást, csak megtették a felajánlásaikat, amelyek messze a legnagyobbak az EU-s államok között. Úgy, hogy kétség sem fér hozzá, hogy Németország az Európába áramló bevándorlás fő célpontja. A német kancellár bevándorló-ellenes tüntetésekkel néz szembe saját hazájában, ennek ellenére tartja magát a befogadó politikához, és keményen elítél bármilyen agresszív fellépést a migránsokkal szemben. Becslések szerint az év végéig 800 ezer menedékkérő érkezhet hozzájuk.

Angela Merkel végül csütörtökön kijelentette: „a Dublin rendszer nem működik”. Bécsben, az EU-Balkán csúcstalálkozón nyilatkozott, miközben a német kancellár-helyettes és a külügyminiszter a Le Figaro hasábjain visszhangozta ugyanezt az üzenetet, franciául. Berlin és Párizs közös erővel sürgetik az unió tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy minél előbb állítsanak föl egy működőképes, közös menekültfogadási rendszert. A német-francia javaslat legfontosabb elemei, hogy Brüsszel írja össze a „biztonságos államok” listáját, ahonnan első körben vissza lehetne utasítani a menedékkérelmeket. Fellebbezésre volna lehetősége a menedékkérőnek, de az elgondolás szerint már ez a lépés is kiszűrné az albániai és koszovói bevándorlók nagy részét. A másik lényeges pont, hogy az EU-n kívül állítsanak föl még több fogadóállomást, ahol már azelőtt lehetne menedéket kérni, hogy a bevándorlók elérnék az EU határát. Olaszországban és Görögországban is sokkal több ilyen központra van szükség, mondta a hét elején a francia államfő és a német kancellár.

Az az igazság, hogy valóban Németország kezében a megoldás. Ha ugyanis becsukja a határait, ahogy azt már elkezdték rebesgetni német kormánykörökben, az EU keleti és déli része hirtelen két oldalról fogja érezni a bevándorlók nyomását. Akkor jöhet majd csak igazán a toporzékolás és a követelőzés, hogy közösen lépjen föl az unió.

Dublin a végét járja

Az osztrák külügyminiszter, Sebastian Kurz szerint félő, hogy a Dublin menekült-fogadási rendszer összeomlik. „Az egész rendszerre kell gyors megoldást találnunk, különben minden ország egyedül fog próbálkozni, és nem európai szellemben fogja azt tenni.”

Az olasz külügyminiszter, Paolo Gentiloni a Corriere della Serának azt nyilatkozta, hogy ha így folytatódnak a dolgok, vissza kell térni a Schengen előtti határvédelmi rendszerre az EU-n belül.

Mit tesz az EU?

Az unió külpolitikai főképviselője elégedetlen hangot ütött meg csütörtökön. „Nem folytathatjuk így tovább, egyperces néma felállással minden alkalommal, amikor látjuk, hogy emberek halnak meg” – mondta Federica Mogherini, arra célozva, hogy az EU enyhén szólva tehetne többet annál, mint amennyivel most kiveszi a részét a megoldásból

Az Európai Bizottság kezd észbekapni, csak a nyári szünet után egy kicsit lassan reagál az intézményrendszer. Csütörtökön az EB szóvivője azt mondta, hogy „strukturális változtatásokat” kell foganatosítani a Dublin rendszerben. Ezek a változások többek között még több menedékkérő elosztását és biztonságos betelepítését jelenti.

Erőből kell majd átvinni a közös EU-s rendszert

Az Európai Tanácsban éles ellenállást válthat ki egy közös menekült-fogadási rendszer. Abban mindenki egyetért, hogy a mostani felállás nem működik. Viszont ha visszaemlékezünk, milyen kínkeservesen fogadták el a tagállami kormányok annak a hatvanezer embernek a befogadását és elosztását, amivel a görögországi és olaszországi helyzetet szerette volna enyhíteni Brüsszel, akkor borítékolhatjuk:

És csak úgy, ha Németország és Franciaország kierőszakolja a többiekből. Ez a munka indulhat el szeptembertől.

Az Olaszországra és Görögországra nehezedő nyomást valamelyest enyhíti az a mechanizmus, amely negyvenezer menedékkérőt telepít át más EU-s országokba (Ausztriába és Magyarországra nem!). A nyár eleji ígéret szerint azonban ez csak főpróbája egy átfogó reformnak, amelyet év végéig szeretne bevezetni az EU végrehajtó szerve.

Egymásra mutogatás

A hűtőkamionban megfulladt menekültek halála arra mutat rá, hogy az Európai Unió eddigi bevándorláspolitikája megbukott – írta a Fidesz-frakció csütörtök délutáni közleményében.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint az ilyen, és ehhez hasonló üzenetek nem viszik előrébb az ügyet. Ahelyett, hogy az EU-s államok megegyeznének egy közös megoldásban,

amit látok, az csak az egymásra mutogatás – egy megfáradt játék arról, hogy ki a hibás. Be lehet vele kerülni a hírekbe, talán még szavazatokat is lehet vele szerezni, de valójában nem old meg egyetlen problémát sem.

– nyilatkozta az EB elnöke. Juncker nem akar új csúcstalálkozót összehívni. Mindenki vállaljon szerepet a megoldásban, aztán teljesítse, amit vállalt – ez a hozzáállása.

Merkel viszont a Reuters szerint már pénteken azt nyilatkozta: az EU-s vezetők készen állnak, hogy összeüljenek, és megtárgyalják a menekültválságot. Lehet, hogy
„Mutti” lassan a kezébe veszi a gyeplőt.