Idén mások állják a közel-keleti számlát

Orbán Viktor arról beszélt csütörtökön este Brüsszelben, hogy a menekültválság kezelésének csak az lehet a célja, hogy a Közel-Keleten tartsuk a menekülteket. Ezért pénzzel kell támogatni Törökországot, Jordániát, Libanont, és azokat az államokat, ahol menekültek vannak, és ott kell megoldani az emberhez méltó ellátásukat. Hozzátette, hogy ebből az erőfeszítésből természetesen Magyarország is kiveszi a részét.

Idén azonban nem tárta szélesre a zsebeit Magyarország. Az ENSZ négy éve gyűjti az adományokat és a felajánlásokat a menekültek ellátására Szíriában és a szomszédos országokban. 2012 óta 14 milliárd dollárt gyűjtöttek. Ennek az összegnek a legnagyobb részét, több, mint négymilliárd dollárt az Egyesült Államok ajánlotta föl, a második legnagyobb hozzájárulást, másfél milliárd dollárt pedig az Európai Bizottság nyújtotta. A gazdag közel-keleti országok: Kuvait, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is bőségesen adakoznak. Magyarország 735 ezer dollárnál jár, ami kicsivel több, mint amennyit Bulgária, és Románia dobott be a közösbe.

Az idén tavasszal rendezett kuvaiti donor konferencián Magyarország nem tett felajánlást. Itt lehet szemezgetni, hogy melyik ország mennyi pénzt adományozott. A 2013 óta évente szervezett összejöveteleken eddig 7,5 milliárd dollár gyűlt össze, ennek a nagyobbik részét azonban még nem mobilizálták. Erre az elmaradásra utalt csütörtöki nyilatkozatában az európai parlament elnöke, Martin Schulz.

Sokba lesz ez még

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is arról beszélt, hogy a konfliktuszónákhoz közelebb, ott kell felállítani befogadóközpontokat a már létező menekülttáborok közelében. „Az EU-nak fokoznia kellene a konfliktuszónákkal szomszédos országok támogatását, biztosítani kellene a védelmet azoknak, akik veszélyben vannak. Törökországról, Jordániáról, Libanonról, Marokkóról beszélünk” – mondta.

Recep Tayyip Erdogan török elnök közömbösséggel vádolta a nyugati országokat a menekültek áramlatára, szerinte együtt felelnek a Törökország partjainál meghalt migránsok haláláért. „Törökország közel kétmillió menekültnek ad helyet, szemben azzal a közel 200 ezerrel, amennyien a sokkal gazdagabb nyugati országokban vannak.

Afrikai programba is beszáll az EU

A kiszivárgott Juncker-csomag szerint, amit az EB elnöke szerdai évértékelő beszédében jelent be, az EU külön forrásokat fordítana arra is, hogy Afrikában próbálják visszafogni a menekültek hullámát. A kiegészítő alap várhatóan egymilliárd eurós lesz, de Jean Asselborn luxemburgi miniszterelnök szerint még vita van a pontos összegről, lehet több, és kevesebb is. Erről azonban novemberben lehet majd szó az EU-Afrika-csúcson Máltán. 

Az EU-n belül is többet költenek majd menekültekre

Görögország közben bejelentette csütörtökön, hogy több mint egymilliárd eurós támogatásra lenne szüksége, hogy kezelni tudja a menekültválságot. Görögország szerint idén már 230 ezer menekült érkezett az országba, ezért kilenc különböző európai alapból próbálnak támogatásokat szerezni. A görög rendőrség külön is hatmillió eurós gyorssegélyért folyamodott.

Közben a német munkaügyi miniszter, Andrea Nahles arról beszélt kedden, hogy 1,8-3,3 milliárd euróba kerülnek majd 2016-ban a menekültek, és integrálásuk a társadalomba. Viszont a német költségvetéshez képest augusztus 25-ig 21,1 milliárd eurós többlet jött össze, ebből pedig valószínűleg kijönnek ezek a költségek is.

Hétfőn a német kormány bejelentette, hogy extra hatmilliárd eurót fognak arra fordítani, hogy ellássák a Németországba érkező menedékkérőket, akiknek a számát most már év végéig 800 ezerre becsülik. Hárommilliárd eurót a német szövetségi költségvetésből különítenek el, a másik hárommilliárdot pedig a szövetségi államok és az önkormányzatok adnak majd. A német kormánypártok vasárnap késő estig tartó megbeszélésén született meg a döntés. Németország majdnem egymilliárd eurós támogatással vesz részt a közel-keleti ENSZ-menekültprogramokban 2012 óta.