120 ezer menekült szétosztását szavazta meg az EP

Az EU-s döntéshozatalhoz képest szokatlanul gyorsan hagyta jóvá az Európai Parlament (EP) a 120 ezer Olaszországba, Görögországba és Magyarországra érkezett menedékkérő áthelyezésére vonatkozó javaslatot csütörtök délelőtt. Kevesebb, mint nyolc nap telt el azóta, hogy az EU javaslattevő testülete, az Európai Bizottság előállt a művelet tervével szeptember 9-én.

Az EP-képviselők a gyors reagálással a belügyminiszterekre szeretnének nyomást gyakorolni, hogy ideje végre megállapodniuk a második vészhelyzeti mechanizmusról.

A döntés ugyanis a miniszterek kezében van. Mivel egy időszakos, rendkívüli műveletről van szó, amellyel a Bizottság az EU külső határain fekvő országokra nehezedő bevándorlási nyomást igyekszik kezelni, az Európai Parlamentnek nincs döntési jogköre a kérdésben. A minisztereknek azonban konzultálniuk kell az EP-vel, és addig nem hagyhatják jóvá a javaslatot, amíg ki nem kérték a képviselők véleményét.

Az EP legnagyobb frakciói: az Európai Néppárt és a szociáldemokraták kiálltak az eredeti terv mellett, és a menedékkérők kötelező kvótarendszer alapján történő elosztását támogatták. A Fidesz-KDNP képviselői leszavazták a javaslatot, elsősorban azért, mert az Magyarországra róná 54 ezer menedékkérő fogadásával és áthelyezésével járó feladatokat.

„Magyarország tranzit állam, frontállammá minősítése elfogadhatatlan a magyar kormány megkérdezése, előzetes egyeztetés nélkül – áll a Magyar Néppárti Delegáció közleményében. – Ettől függetlenül Magyarország nem kíván elzárkózni egy leendő mechanizmus kidolgozástól.”

Igyekezzetek már

A legtöbb honatya élesen bírálta a tagállamok bel- és igazságügy-minisztereit, amiért hétfőn nem tudtak megegyezni a 120 ezer menedékkérő áttelepítéséről. A kudarc oka az volt, hogy kelet-közép európai országok egy csoportja, köztük Magyarország jelezték, hogy nem kívánnak részt venni a műveletben.

Szeptember 22-ére újabb rendkívüli tanácsülést hívtak össze, ahol megint összecsaphatnak a felek.

A  miniszterek asztalára kerülő javaslatban ugyanakkor lehet egy fontos változás: „Magyarország nem tekinti magát határországnak, és nem kívánja kihasználni az áttelepítési mechanizmust. Az Európai Parlamentnek az álláspontja kialakításakor figyelembe kell vennie ezt a változást” – hívta föl a figyelmet a Tanács elnöksége nevében felszólaló luxemburgi bevándorlás- és menedékügyi miniszter,  Jean Asselborn az EP szerdai plenáris ülésén.

Az EP tovább is menne

Az Európai Parlament szívesen látna egy hosszú távon is működő menedék- és bevándorlási rendszert az Európai Unióban. A Bizottság azt ígérte, hogy az év végéig előáll ennek a rendszernek a tervével. Ennek a tervnek a kidolgozásában a Parlament is egyenrangú félként vesz majd részt az EU-s miniszterek mellett.