Trollkodnak a katalánokkal az Európai Bizottságnál

Furcsa botránnyal sodródott bele az Európai Bizottság a népszavazásnak is beillő katalán választás kampányába, írja az EUobserver. A Spanyolországon belüli autonóm közösség szeptember 27-én szavaz, és a pártok lényegében a függetlenség kérdése mentén osztottak meg. Ha a Madridtól elszakadni vágyó pártok kerülnek többségbe, szabad katalán államot akarnak létrehozni.

A felmérések alapján hajszálon múlhat, hogy a függetlenségi összefogás, az Együtt az Igenért (Junts pel Sí) egyedül szerezhessen többséget.

A skótok cipőjében

Santiago Fisas európai parlamenti képviselő ezért arról érdeklődött a Bizottságnál, vajon a brüsszeli testület elismerné-e a függetlenség egyoldalú kikiáltását, holott az sértené Spanyolország területi integritását és alkotmányát. A válasz persze uniósan semmitmondó lett: mindössze négy sor arról, hogy nem dolguk ilyen ügyekbe beleszólni, bár egy korábbi levélre hivatkoztak, amely szintén régebbi dokumentumokra utal vissza. Ezekből már egy kicsit többet lehet kihámozni: ha a katalánok faképnél hagyják az anyaországot, azzal együtt az EU-tól is búcsúznának, új államként pedig ismét végig kellene menniük a csatlakozási tárgyalásokon.

A bökkenő: 

Egy teljes új bekezdéssel azt taglalta, hogy a katalán parlament nem is próbálkozhat egyoldalúan a függetlenedéssel, mert az sértené Spanyolország területi egységét.

„Emberi hiba”

Az Európai Bizottság részéről Mina Andreeva szóvivő már leszögezte, hogy az angol változat a helyes, arra viszont nem tudott válaszolni, hogy mi történt. Szerinte egy 35 ezer fős szervezetben előfordulnak „emberi hibák”. Ilyen esetekben „megvizsgáljuk a rendszert, a működési módját és megpróbáljuk megállapítani a tényeket” - mondta. Azzal nyugtatott mindenkit, hogy „senki sem tudja manipulálni a Bizottságot”, de hiába, mert épp erre gyanakszik például a függetlenségpárti Katalán Demokratikus Konvergencia európai parlamenti képviselője, Ramon Tremosa. Szerinte Madridból nyúltak bele a szövegbe.

Az EU is kampánytéma

A spanyol vezetés valóban igyekszik buktatni az elszakadási kísérletet. A skótokhoz hasonlóan a katalánoknak is rendszeresen az orra alá dörgöli a központi kormány, hogy a függetlenség bizony az EU-ból való kilépéssel járna. Csakhogy míg előbbi esetben London hajlandó volt együttműködni és engedte a népszavazás megtartását, Madrid folyamatosan akadályozza a referendumot az alkotmányra mutogatva. Persze itt az alapállás is más: míg a skótoknál kezdetben valószínűtlennek tűnt az igenek győzelme és az országon belül egy gazdaságilag kevésbé fejlett, kisebb súlyú területről volt szó, Katalónia a spanyol bruttó nemzeti össztermék ötödével az ország egyik leggazdagabb, legiparosodottabb területe, és sokkal nagyobb eséllyel voksolnának az elszakadásra.

amelyek egészen megszokott részei lettek az utcaképnek.

Nem csoda, hogy többek között az EU-tagság esetleges elveszítésének következményeivel is próbálják bent tartani a katalánokat Madridból. „Mi történne a nyugdíjakkal, a pénzintézetekkel, a bankbetétekkel, a pénzzel?” – adott a héten fenyegetéssel felérő figyelmeztetést Mariano Rajoy jobbközép miniszterelnök. A régió fejlettségét is megpróbálják ellenérvnek használni, hiszen így kevesebb támogatást kaphatnak Brüsszelből, Isabel García Tejerina mezőgazdasági miniszter például évi 430 millió euró elveszítéséről beszélt.

A 29. tagállam?

Egy tavalyi dokumentum alapján a katalán vezetés azzal is bepróbálkozna, hogy megszakítás nélkül uniós tag maradjon, hiszen már amúgy is az EU területén vannak és uniós állampolgárok. Általában azzal érvelnek, hogy csak nem hagynának ki egy ennyire erős gazdaságú országot a nem éppen szárnyaló EU-ból. „Életképes gazdaságunk van az átlagos uniós gazdasági kibocsájtás 112 százalékával, és rendszeresen hozzájárulunk az EU-alapokhoz” – emelte ki például Amadeu Altafaj, Katalónia brüsszeli állandó képviselője a Politicónak.

Ha ez nem jön be, még szóba jöhet valamilyen eseti megállapodás egy átmeneti időszakkal, de azzal is számolnak, hogy a spanyol ellenkezés miatt „határozatlan időre” az EU-n kívül rekednek. Ekkor még mindig ott van példának Svájc (kétoldalú egyezmény az EU-val) vagy Norvégia (tagság az Európai Gazdasági Térségben).

Mi lesz az euróval?

Egy fokkal bonyolultabb az euró megtartása, hiszen ahhoz kemény makrogazdasági feltételeket kell teljesíteni. A katalánok ragaszkodnának a közös fizetőeszközhöz, akár egyoldalúan is bevezetnék, ha arra lenne szükség (Koszovóban így fizetnek euróval). Spanyolországban viszont nem túl népszerű az euró, főleg a fiataloknál, mert a szorult helyzetbe került bankok uniós mentőcsomagra szorultak, ezért nekik is megszorításokat kellett vállalniuk. Az euróövezeti válság miatt sokáig még a görögökénél is magasabb volt a munkanélküliségi arány.

Különösen a kemény szélsőbaloldali és függetlenségi Népi Egység Listája, valamint a náluk mérsékeltebb Podemos szavazói rühellik a közös uniós pénzt (utóbbi párt annak a görög Szirizának a szövetségese, amelynek Brüsszelből kiherélték a választási programját).

Decemberben jöhet az áttörés

A végén még jól is jöhet a függetlenségieknek, hogy a brüsszeli megszorítások miatt a Podemos nagyon népszerű lett Spanyolországban. Decemberben országos választást tartanak, és Pablo Iglesias, a párt főtitkára korábban arról beszélt, elismerné a katalánok önrendelkezési jogát. Csakhogy az utóbbi időben meggyengült a Podemos, miközben felkapaszkodtak az EU-barát Polgárok (Ciudadanos), akik épp a katalán nacionalizmussal szemben jöttek létre. A Néppárt a balközép szocialistákkal együtt pedig visszaerősödött, így egyelőre nem sok esély látszik Katalónia rendezett kilépésére Spanyolországból.