A kormány nagytakarítást tart Brüsszelben

Csütörtöktől új vezetés alá helyezi a kormány Magyarország EU mellett működő Állandó Képviseletét (ÁK) Brüsszelben. A távozó állandó képviselő, Györkös Péter öt évig állt az intézmény élén.

A kedden Brüszelbe látogató Lázár János állománygyűlést hívott össze a képviseleten, ahol „megköszönte Györkös Péter nagykövet munkáját, kiemelve: a leköszönő nagykövetre legalább ilyen fontos feladatok várnak Berlinben, ahol folytatja a munkáját.”

Az ember, aki megmagyarázta Orbánt

Györkös brüsszeli kiküldetése alatt korrekt kapcsolatot tartott fönn a nemzetközi sajtóval, kifejezetten jó volt a híre az EU-s tudósítók között. Logikusnak tűnik, hogy Berlinben szeretné bevetni őt a miniszterelnök, ugyanis a német média az elmúlt években éles kritikával illette a magyar kormány egyes intézkedéseit. Az utóbbi hónapokban a menedékkérők regisztrálása körüli bonyodalmak terhelték a magyar-német diplomáciai kapcsolatokat.

Brüsszeli diplomáciai körökben úgy beszéltek Györkösről, hogy ő volt az, aki le tudta fordítani Orbán Viktor EU-kritikus politikáját a diplomácia brüsszeli nyelvére, és szakpolitikai szintre szorította a vitát a magyar kormány olyan intézkedéseiről, amelyek nagy port vertek föl az EU-s intézmények körül.

A médiatörvény, az új alkotmány, a sarkalatos törvények körüli vita, újabban pedig a halálbüntetés felemlegetése és a menekülteket elosztó kvótarendszer elutasítása kapcsán a magyar állandó képviseleten csapódott le először a nemzetközi figyelem az elmúlt években. És sok budapesti kormánytisztviselővel ellentétben az ÁK nem kerülte a sajtót, hanem igyekezett megmagyarázni a külföldi médiának – több-kevesebb sikerrel –, hogy a kormány mit miért csinál.

Az ÁK korábbi szóvivője, Hajdu Márton idén tavasszal hagyta el a képviseletet. Visszatért az Európai Bizottságba, ahonnan azért „kérték kölcsön” 2011-ben, hogy a  magyar EU tanácsi elnökség brüsszeli kommunikációs feladatait lássa el. Az elnökség után is maradt a pozíciójában.

Kérdés, hogy Györkös Péter és Hajdu Márton távozása után, akik emészthetővé tették a nemzetközi sajtó számára a magyar kormány meredekebb ötleteit, számíthatunk-e arra, hogy a Lázár János felügyelete alá került képviselet hangnemet vált az EU-s intézményekkel és a médiával folytatott párbeszédben.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta: nagy feladat hárul az új nagykövetre és a képviseletre, mert a magyar álláspontot kell képviselniük erőteljesen több kötelezettségszegési eljárásban és az új földtörvényt illetően is.

Lázár új diplomatákat küld

Nem csak a nagykövetek szintjén történnek változások az Állandó Képviseleten. Folyamatosan érkeznek új diplomaták olyan pozíciókba, amelyek részben már az év első felében megüresedtek, és azóta nem töltötték fel őket.

Az ÁK kormányzati felügyelete 2014 végén került át a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól a Lázár János által vezetett Miniszterelnökséghez. A 172/2012. kormányrendelet azóta kimondja, hogy az Állandó Képviselet diplomatái és szakdiplomatái esetében az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter, vagyis Lázár a diplomaták „kihelyező vezetője”. Arra, hogy kit nevezzenek ki szakdiplomatának, a szaktárca – a nemzetgazdasági, igazságügyi, földművelésügyi stb. – tesz javaslatot, de kihelyezés akkor jön, „ha a személyi javaslattal a kihelyező vezető egyetért”. Így valósul meg Lázár János politikai ellenőrzése az ÁK-n.

A váltás nem volt zökkenőmentes. Több forrásból is úgy értesültünk, hogy sok diplomata egészen tavaszig nem tudta, hogy kitöltheti-e a mandátumát Brüsszelben, illetve, hogy meghosszabbítják-e a kiküldetését. A hazahívott munkatársak helyére lassan jön az utánpótlás – év végéig is számítanak még új emberekre.

Az MTI-nél mi történik?

Az átalakítási hullám a Magyar Távirati Irodát (MTI) is elérhette, ugyanis novemberi határidővel váratlanul megszakították mindkét brüsszeli tudósítójuk, Kárpáti János és Konsiczky Zoltán kiküldetését.

Kárpáti János 1981 óta dolgozik az MTI-nek, nyolc éve brüsszeli tudósító. Konsiczky Zoltán 2003-ban kezdett az MTV-ben, a Panoráma című külpolitikai műsort szerkesztette, majd a Híradó külpolitikai szerkesztője volt. 2012 óta tudósít Brüsszelből.

Hirtelen hazahívásuk szakmailag nem látszik megalapozottnak. A hvg.hu arról írt júniusban, hogy Konsiczky a Brüsszelben népszerű privát Twitter-csatornáján hordott le egy jobboldali populista görög EP-képviselőt, amikor az egy haláltáboros fotóval illusztrálta, hogy szerinte gazdasági holokauszt fenyegeti Görögországot Európában.

Úgy tudjuk, egyelőre csak az egyikük utódját találták meg: Gebauer Szabolcs, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének főtitkára kezdhet majd Brüsszelben novembertől.