Az EU díszlet lett Erdoğan választási kampányában

Egy kampány-módba kapcsolt török elnökkel tárgyaltak hétfőn az EU vezetői, abban a reményben, hogy rá tudják venni Törökország első emberét: állja útját az Európába tartó menekültáradatnak. Recep Tayyip Erdoğan odafigyelt, hogy ne tegyen ígéreteket egyik hivatalos megszólalásában sem Brüsszelben. Ugyanakkor nyugtázta, ahogy a tárgyalópartnerei egymásra licitálva biztosították arról, hogy az EU bármilyen kérdést megtárgyal és minden lehetséges segítséget megad Ankarának, hogy kezelni tudja a szíriai-iraki háború által okozott nemzetközi válságot. A saját területén.

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint közel kétmillió regisztrált menekült él jelenleg Törökországban. Ez többszöröse annak a hatszázezres létszámnak, akik menedékkérelmük elbírálására várnak az Európai Unióban. Szíria és Irak szomszédjaként a kis-ázsiai állam kétségtelenül nehéz helyzetben van, ami a menedékkérők rá nehezedő nyomását illeti.

Ugyanakkor az Index helyszíni riportjából is kiderül, hogy a török hatóságok gyakran szemet hunynak az embercsempészet fölött, és hozzájárulnak ahhoz, hogy bevándorlók százezrei jutottak el az Európai Unióba az elmúlt hónapokban.

Többek között ezen a helyzeten szeretne változtatni Brüsszel. Törökország segítsége azonban nem lesz ingyen. Erdoğan pártja ugyanis november 1-jén otthon választásokra készül, és erősnek kell mutatnia magát a választói előtt.

Ezzel a bevásárlólistával érkezett Brüsszelbe:

• Hozzanak létre egy repüléstilalmi zónát és létesítsenek egy „biztonságos területet” Szíria északi részén. A hivatalos magyarázat szerint azért, hogy élhető körülmények között telepedhessenek le a szíriai menekültek, a saját országukon belül. Egyes vélemények szerint viszont Ankarának azért is jól jönne ez a lépés, mert így megakadályozhatná, hogy a kurdok vegyék felügyeletük alá a területet, akik most az Iszlám Állam ellen harcolnak arrafelé.

• Vegyék föl Törökországot a biztonságos országok listájára, ahonnan ha valaki elmenekül, és

  Tavaly még büntettek egy Q betűért

  2014 márciusában hoztak először olyan szabályozást Törökországban, amely lehetővé teszi a politikai pártoknak és választási jelölteknek, hogy a törökön kívül más nyelven is kampányolhassanak. Engedélyezték, hogy gyerekek magánúton tanulhassanak az anyanyelvükön, és többé nem számít bűncselekménynek a török helyesírásban nem ismert kurd betűk: az „x”, a „q” és a „w” használata – derül ki az Európai Parlament 2014. októberi jelentéséből Törökországról.

  mondjuk az EU-ban menedéket kér, a kérvényét első körben vissza lehessen utasítani. Ezt presztízsnövekedést jelentene Törökországnak, ahol a kurd kisebbséget folyamatos atrocitások érik. Azok közül az EU-s tagállamok közül, akiknek van ilyen listájuk, csak Bulgária ismeri el Törökországot biztonságos országként.

• Az EU nézze el, hogy Erdoğan durván támadja a kurd kisebbség jogait védő ellenzéki Demokrata Néppártot (HDP), és hogy háborút visel a Kurd Munkapárt (PKK) ellen. Hétfő délután a török elnök nemtetszését fejezte ki, hogy több európai állam nem terrorszervezetként tekint a PKK-ra.
• Ne emlegessék föl állandóan, hogy Törökországban állami írányítás alatt áll a média, politikai megfontolásokból újságírókat bocsátanak el, állami tisztviselők fenyegetik és öncenzúrára kényszerítik a médiában dolgozókat.
• Pénzügyi segélyt és felszerelést kért az EU-tól. „Mi vagyunk az az állam, amelyik fenyegetés alatt áll, és mégsem zártuk le a kapuinkat azok előtt, akik hozzánk menekültek” – hangsúlyozta a Szíriával és Irakkal határos Törökország elnöke.

Mindezeknél is fontosabb azonban, hogy engedjék, hogy Erdoğan jó színben tűnjön föl az európai porondon. Ezt pedig megkapta hétfő délután.

Bólogató menet Erdoğannak

Az Erdoğannal közös sajtótájékoztatót tartó Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke kihangsúlyozta, hogy az EU minden témát hajlandó megvitatni Törökországgal, akár még egy buffer-zónát is Szíriában. Emlékeztetett, hogy Törökország vámunióban van az EU-val, és hogy Európa nyitott rá, hogy elmélyítse a kapcsolatokat Ankarával. Egymásra találtak abban a kérdésben, hogy a szíriai háborúnak nem lehet az a megoldása, hogy Oroszország a Bassár el-Aszad szíriai diktátor ellen lázadó ellenzéket bombázza.

Az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker a szokásos bolondos-jóságos szerepében is túlteljesített, amikor Erdoğannal a sajtó elé állt a megbeszélésük előtt. Törökország súlyos aggodalmait figyelembe kell venni, és egy új, bizalmi kapcsolatot kell kialakítani Ankarával, mondta. Hozzátette, hogy legszívesebben elkísérné Erdoğant az Europalia Művészeti Fesztivál megnyitójára kedden, de

sajnos az Európai Parlamentben kell beszédet tartania, különben az EP-képviselők megharagszanak.

És grimaszolt egyet. „Mondják meg az olvasóiknak és a nézőiknek, hogy nem azért nem vagyok ott, mert nem akarok, hanem mert az Európai Parlamentben kell lennem” – tette világossá még egyszer az összegyűlt török médiának.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének esett leginkább nehezére, hogy jó képet vágjon az ügyhöz. A megbeszélésük után nehezebben találta a szavakat, mint amikor Orbán Viktor mellett állt egy hónappal ezelőtt. A szíriai biztonsági zónáról kijelentette, hogy arról ENSZ-felhatalmazás nélkül tárgyalni sem érdemes. „Amikor szóba hoztam a törökországi sajtót érő korlátozásokat, nem nagyon figyelt oda a témára” – számolt be keserűen a beszélgetésről.

Törökország sem akar hotspotokat

Azért cserébe, hogy Törökország feltartóztassa az EU-ba tartó menedékkérőket, egymilliárd eurós támogatást ajánlottak az EU-s vezetők. Törökországnak ezen az összegen Jordániával és Libanonnal is osztoznia kellene, de minden bizonnyal a török kormánynak jutna a legnagyobb rész. Ezért cserébe „elvárjuk Törökországtól, hogy hatékonyabban védje a határait, ahogy Európa is ezt teszi” – mondta Donald Tusk.

Azt is szeretné Brüsszel, hogy Törökország területén menekültfogadó-állomásokat hozhassanak létre, ahonnan biztonságosan utazhatnának Európába azok nemzetközi védelemre szorulók, akik beférnek az EU-s áttelepítési programba. A tárgyalásokra rálátó brüsszeli források szerint ez a pont lehet a legproblémásabb az EU–Törökország tárgyalásokban.

A hét második felében az Európai Bizottság magasrangú tisztviselőket küld Törökországba a belügyi, a bővítési és a gazdasági főigazgatóságokból, hogy letárgyalják az együttműködés részleteit.

Török tömeggyűlés Strasbourgban és Brüsszelben

Erdoğan két tömeggyűléssel fejelte meg a nyugat-európai programját. Strasbourgban és Brüsszelben több ezer ember előtt tartott beszédet vasárnap. A strasbourgi esemény iszlamista és anti-európai hangulatban telt az EUobserver beszámolója alapján. Esküt tett, hogy összetöri a kurd szakadár mozgalmat, és az EU-t okolta, amiért alig segít benne, hogy Törökország fogadni tudja a szíriai menekülteket.

A török emberek szíve olyan egységbe forrt ma, mint amikor az Oszmán Birodalom az európai hatalmak ellen harcolt 1915-ben, vagy mint amikor II. Mehmed elfoglalta Konstantinápolyt, mondta. Azt is hozzátette, hogy

Törökország védelmezi a valódi civilizációt, Európa idegengyűlöletével, iszlamofóbiájával és rasszizmusával szemben.