Nem ismerik el országként, mégis elindulhat az EU felé Koszovó

Október 27-én aláírták a Koszovó és az Európai Unió közötti stabilitási és társulási egyezményt. Az egyezmény értelmében Pristinának meg kell reformálnia az igazságszolgáltatását, jobban kell ügyelnie az emberi jogok védelmére. Ezzel egyidőben fokozatosan szabaddá teszik a kereskedelmet az EU és Koszovó között, és megerősítik az együttműködést a belügyek és az energiapolitika terén.

A lépés fontos mérföldkő: megkönnyíti a reformokat, kereskedelmi és befektetési lehetőségeket hoz létre, valamint munkahelyeket hoz létre, amelyekre különösen a koszovói fiataloknak nagy szüksége van, mondta Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítési tárgyalásokért felelős biztos.

A jugoszláv utódállam Európa egyik legszegényebb országa: a munkanélküliség 30 százalék feletti, míg a fiataloknál az 55 százalékot is meghaladhatja. A sokaknak kilátástalan életkörülmények miatt év elején nagy migránshullám indult innen Magyarországon keresztül, ami aztán tavaszra lecsillapodott.

Az EU békíti Belgrádot és Pristinát

Az uniós külpolitika elkönyvelhetett néhány sikert a függetlenségét 2008-ban egyoldalúan kikiáltó országban. Ide küldte az EU a legnagyobb civil kül- és biztonságpolitikai küldetését, amely stabilizálta a forrongó országot. Az EULEX Kosovo egyik fő feladata, hogy megakadályozza az albán többség és az önállósodással kisebbségbe került, leginkább Észak-Koszovóban élő szerbek egymásnak ugrását. A kezdeti összecsapások halálos áldozatot is követeltek az EULEX-ből, de mostanra viszonylag nyugodtak a kedélyek.

A rendfenntartás mellett az EU diplomáciai erőfeszítéseire is szükség volt, hogy a belgrádi és pristinai kormány alapvető kérdésekben együttműködjön. Augusztusban olyan megállapodást hoztak tető alá Brüsszelben, amely a koszovói szerbeknek széles körű autonómiát nyújt. Cserébe Belgrád finom lépéseket tett a koszovói függetlenség elfogadása felé: Koszovónak azóta saját telefonos előhívó száma van.

Az EU rendfenntartó küldetése is korrupcióba keveredett

Az EULEX Kosovo helyi rendőrök, bírák, ügyészek és vámosok segítségével próbálja visszaszorítani a friss államot behálózó korrupciót és szervezett bűnözést. A küldetés honlapja büszkén sorolja, hogy miniszterek, politikusok, valamint a Koszovói Felszabadítási Hadsereg volt tisztjei ellen is eljárásokat indított, ezzel lerombolva „az érinthetetlenség látszatát”.

Ehhez képest még maga az EULEX is korrupciós botrányba keveredett. A hivatalos vizsgálat felmentette a fő vád alól a küldetést, de súlyos problémákra derített fényt. Az áprilisi jelentés szerint még mindig akkora a korrupció, hogy nem szabad a probléma kezelését átadni a helyi hatóságoknak.

A szervezett bűnözés az egyik fő gátja Koszovó fejlődésének, és

A most aláírt megállapodás viszont újabb érv lehet amellett, hogy Koszovót biztonságos származási országgá nyilvánítsák. Egy biztonságosnak tekintett ország lakói általában nem jogosultak nemzetközi védelemre.

A koszovói miniszterelnök, Isa Mustafa az egyezmény aláírásakor arra utalt, hogy a következő céljuk, hogy eltöröjék a vízumkötelezettséget az EU és Koszovó között. Nem lesz könnyű átpüfölni a migránsok miatt hőzöngő EU-s tagállamokon, hogy koszovói állampolgárok vízum nélkül utazhassanak az unióba.

Nem ismerik el országként

Az EU-csatlakozásig vagy akár csak a jelöltségig még hosszú utat kell megtennie Koszovónak. Az egyik legnagyobb akadály az, hogy Koszovó nem tagja ENSZ-nek, és Szerbia mellett Oroszország és öt EU-tagállam sem hajlandó elismerni:

• Spanyolország az egyoldalúan függetlenedni vágyó katalánok alá nem akar lovat adni Koszovó elismerésével,
• Görögország és Ciprus az 1974-es török invázió után létrehozott észak-ciprusi állam miatt, amelyet csak Ankara ismer el,
• Románia és Szlovákia az ottani magyaroktól tart (bár egyetlen, őket képviselő komoly politikai erő sem akar függetlenséget)

A mostani megállapodást még a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia.