Brüsszel: A menekültek segíthetik az európai gazdaságot

A menedékkérők érkezése alapvetően nem befolyásolja Magyarország makroökonómiai kilátásait – teszi világossá az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett gazdasági prognózisa. Az egész EU növekedésére vetítve sem fejt ki számottevő hatást a bevándorlók érkezése, egyes tagállamok azonban jelentősen profitálhatnak az új munkaerőből.

A menekültek fogadására és beilleszkedése fordított kiadások rövidtávon növelik a nemzeti összterméket, középtávon pedig a felduzzadt munkaerő-kínálat hozhat gazdasági növekedést, vélekedik az EB. Ehhez azonban arra van szükség, hogy állami intézkedésekkel segítsék a menekülteket, hogy valóban beléphessenek a munkaerőpiacra.

EU-s pénzből jön a magyar GDP

A magyar gazdaság akkor növekszik igazán, amikor sok EU-s pénzt tud becsatornázni, mutat rá a prognózis. A magyar nemzeti össztermék (GDP) kiugróan magas, 3,7 százalékos növekedését könyvelhették el 2014-ben, amikor az uniós támogatások jelentősen (11,2 százalékkal) felpörgették a hazai befektetéseket. Ez a növekedési ráta egy „fenntarthatóbb szintre”, 2,9 százalékra csökken 2015-ben, és 2,2 százalékra 2016-ban. Várhatóan 2017-ben indulnak meg a kifizetések a jelenlegi támogatási időszakra szóló keretből, melyek újból feldobják majd a befektetési kedvet. 2017-re 2,5 százalékos növekedést jósolnak Brüsszelből.

A munkanélküliségi ráta csökken, és a trend folytatódni látszik 2017-ig, amikorra 6,2 százalékos értéket prognosztizálnak. Az alacsony olajárak és a „rezsicsökkentés” hozzájárulnak ahhoz, hogy az infláció 2 százalék körülire zsugorodik a jövő évben. A reálgazdaság inflációs nyomása 3 százalékra emeli majd ezt a mutatót 2017 végére.

A Volkswagen kibocsátási botrány hosszútávon visszavetheti a magyarországi termelést, ahogy az egyre lomhább kínai növekedés is negatív hatást fejthet ki hazánkra, Németországon keresztül.

A lakáshitelek forintosításától azt várja az EB előrejelzése, hogy a háztartások csökkentik az óvatosságból felhalmozott megtakarításaikat, és felpörgetik a fogyasztást.

A költségvetési hiány tavaly a GDP 2,5 százalékára rúgott, ez az érték 2017-re 2 százalékra csökkenhet, elsősorban kiadáscsökkentő intézkedések miatt.

Az eurózóna országai között nagy a szakadék

Pierre Moscovici, a gazdaságért és pénzügyekért felelős EU-biztos az előrejelzés közzétételekor arról számolt be, hogy az európai gazdaság továbbra is jó úton halad afelé, hogy felépüljön a válságból. A jövő évre általában véve erősebb növekedést, csökkenő munkanélküliséget és kisebb hiányt jósolnak. A javulás azonban nem egyenletesen oszlik el az EU tagállamai között, figyelmeztetett. „Különösen az eurózónában nem elég gyors a felzárkózás” – mutatott rá. A befektetések hiányával, a tartósan magas lakossági és államadóssággal, valamint azokkal a gazdasági szerkezetekkel magyarázta a trendet, amelyek visszatartják a növekedést, és nem teremtenek elég munkahelyet.