Legfőbb menekültügyi szövetségesét bírálta az EU

2015.11.10. 14:24 Módosítva: 2015-11-10 15:44:54
Az EU bővítési jelentésében bőven kapott kritikát Törökország. Szerbiában a menekültrendszerben látják az egyik fő hiányosságot.

Az Európai Bizottság november 10-én adta ki az éves jelentését arról, hol tartanak jelenleg a Nyugat-Balkán országai és Törökország az uniós tagság követelményeinek teljesítésében. A térség most a migráció miatt különösen fontos az EU-nak, mert az országok egy része a fő bevándorlási útvonalon fekszik. A nagy terv az, hogy támogatóközpontokat létesítsenek, lassítva a migránsok haladását és segítve azoknak az országoknak a hatóságait, amelyeken a menedékkérők legnagyobb tömege áthalad. Az együttműködés fenntartásához az uniós csatlakozási tárgyalások jelenthetik az egyik fő mézesmadzagot.

Ejnyebejnye Törökországnak

A menekültügy szempontjából legfontosabb állam a térségben Törökország, mert az EU szeretné elérni, hogy ott tartsák a Szíriából menekülők többségét. Ezt az előnyt Recep Tayyip Erdoğan elnök és pártja igyekszik is kihasználni, és egyre feljebb srófolják a segítségük árát. Ankara pénzt, a csigatempóban haladó uniós csatlakozási tárgyalások felpörgetését és a vízumkényszer eltörlését szeretné elérni. 

Törökország 1987-ben adta be csatlakozási kérelmét az Európai Gazdasági Közösséghez, de csak 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások, amelyek a mai napig nem vezettek eredményre. Az Európai Unió vonakodik tagjai közé venni a kis-ázsiai országot, melynek vezetői az elmúlt évtizedekben nem riadtak vissza az autoriter kormányzási technikáktól.

Ciprus is ütőkártya lehet a Brüsszel–Ankara tárgyalásokban

Diplomáciai források szerint az évtizedek óta rendezetlen ciprusi helyzet kezelése is a megállapodási csomag része lehet. A földközi-tengeri sziget északi részét Törökország 1974-ben megszállta, és a területen létrehozott egy köztársaságot, amelyet csak Ankara ismer el. A közelmúltban felgyorsultak a tárgyalások a sziget két felének egyesítésére, és brüsszeli diplomaták jelentős előrelépésre számítanak a következő hetekben. 

A jelentéseket eredetileg hamarabb nyilvánosságra hozták volna Brüsszelben. Egyesek szerint az volt a halasztás oka, hogy nem akarták kritizálni a szabadságjogokkal hadilábon álló kormányzatot a november 1-i parlamenti választás előtt, nehogy a törökök begorombuljanak és megvonják a további együttműködést.

A biztató jelek közé sorolták az energiaügyi és terrorizmus elleni együttműködést. Nagy-nagy váll-lapogatás járt a sok iraki és a több mint kétmillió szíriai menekült befogadásáért és támogatásáért.

Ettől függetlenül

elmeszelték Törökországot a romló jogállami és alapjogi folyamatok miatt.

Jelentős problémákat láttak a bíróságoknál, a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságában. Johannes Hahn bővítési tárgyalásokért felelős biztos külön kiemelte az újságírók megfélemlítését, de amikor arról kérdezték, hogy a választások előtt megszálltak több szerkesztőséget, hosszú, de semmitmondó választ adott.

Az EU figyelmeztetett, hogy az európai értékekkel szembe menő török intézkedések megakaszthatják a csatlakozási folyamatokat. Felrótta azt is, hogy elakadt a kurd kisebbséggel a békefolyamat és romlott az ország biztonsági helyzete.

Szerbia javítsa a menekültügyi rendszerét

Szerbia szintén kulcsfontosságú pontja a migránsútvonalnak, mert az EU-ba igyekvők túlnyomó többsége áthalad rajtuk. Az ország 2013 óta tagjelölt, és Johannes Hahn reményei szerint idén megnyithatják az első csatlakozási fejezetet.

Az uniós jelentés szerint Szerbiának javítania kell a menekültügyi rendszerét és az ellátási kapacitásait. Magyar szempontból azért érdekes a kérdés, mert

a kormány biztonságos harmadik országnak nyilvánította Szerbiát. Ez azt jelenti, hogy a menedékkérők minden további nélkül visszatoloncolhatóak oda,

mert ott meg tudják adni nekik a szükséges ellátást.

A jelentés alapján Szerbiának továbbra is elkötelezettnek kell lennie kapcsolatai rendezése iránt a térségbeli országokkal, így Koszovóval. Johannes Hahn annak ellenére viszonylag rózsás képet festett erről, hogy Belgrád akadályozni igyekszik Pristinát a csatlakozásban az ENSZ szervezeteihez, nehogy ezzel is közelebb kerüljön az ország a hivatalos elismeréséhez. Amikor ezt koszovói újságírók felemlegették, Johannes Hahn azzal mismásolt, hogy legyünk egyszerre türelmesek és ambiciózusak.