A menekültkvótákat és Schengent is kikezdi a terror

Vasárnap este rendkívüli találkozót tartott a francia belügyminiszter az uniós belügyekért és migrációért felelős EU-biztossal, valamint a a tagállamokat képviselő Tanács soros elnökségét adó Luxemburg miniszterelnök-helyettesével. Megállapodtak, hogy péntekre összehívják az összes uniós bel- és igazságügyi minisztert. A külső határőrizet megerősítéséről, közös légiutas-nyilvántartásról és a lőfegyverek miatti biztonsági intézkedésekről fognak tárgyalni.

A belügyi együttműködést azért szorosabbra kell fűzni, mert két támadó Brüsszelből érkezett, és egy Németországban, a napokban elfogott gyanúsítottat is vizsgálnak, hogy kapcsolatba hozható-e a merényletekkel. A kalasnyikovokkal furikázó férfi GPS-ébe egy párizsi cím volt beállítva. Manuel Valls francia belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy terroristák további támadásokat terveznek Franciországban és Európában.

A menekülteken verhetik el a port

Nagy felzúdulást keltett, hogy egy görög kormánytag korábban azt állította, az egyik merénylő Görögországon keresztül ment Franciaországba szír útlevéllel a menedékkérők között (későbbi információk szerint Magyarországon is áthaladva). A görög hatóságok azóta már tagadták ezt. Vasárnap este a francia rendőrség arról szivárogtatott, hogy biztosak benne, a párizsi merényletek egyik helyszínén talált szíriai útlevél tulajdonosa nem azonos azzal a merénylővel, aki felrobbantotta magát, de hivatalos megerősítés nincs erről.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint a támadás nem szabad összemosni a terroristákat a menekültekkel.

Vagyis nincs szükség arra, hogy az európai menekültügyi kérdéseket általánosságában felülvizsgáljuk” – hangsúlyozta. Szerinte Európának nincs oka változtatnia a menekültpolitikáján.

Keleti össztűz a menedékkérők elosztására

Nem így látják a keleti tagállamokból. „Mondtuk, hogy óriási biztonsági kockázatok vannak a migrációval kapcsolatban. Remélhetőleg néhányan most kinyitják a szemüket” – mondta Robert Fico szlovák miniszterelnök, aki pert indít a menedékkérők egy részének EU-n belüli újraosztása ellen.

A már megszavazott intézkedés újabb rúgást kapott a frissen hatalomra került lengyel Jog és Igazságosságtól, amely már a választási győzelme előtt is ellenezte az ötletet. Konrad Szymański Európa-ügyi miniszter kijelentette, nem értenek egyet az előző kabinet döntésével, amivel (egy képlettel meghatározott „kvóta” alapján) több ezer menedékkérőt vennének át. A tragikus párizsi események fényében nem látják a „politikai lehetőségeit”, hogy végrehajtsák a több mint kétharmados tagállami többséggel elfogadott döntést. A lépésből kötelezettségszegési eljárás lehetne, és a lengyelek végül visszatáncoltak az ellenkezéstől. Helyette emigráns hadsereget gyúrnának a szíriai menekültekből.

Traian Băsescu volt román elnök – aki a Fideszhez hasonlóan a jobbközép Európai Néppárt tagja – Facebookon füstölgött a kvóták és a menekültek ellen.

A magyar kormány ellenzi a menedékkérők újraelosztását, Szlovákiával, Csehországgal és Romániával együtt ellene szavazott és a szlovákok oldalán is perelne. A Fidesz jelenleg aláírásokat gyűjt a kvótákkal szemben.

Jean-Claude Juncker nem zárta ki a párbeszédet a lázongókkal. „Meghívnám azokat Európából, akik szeretnék megváltoztatni az elfogadott migrációs stratégiát” – nyilatkozta. Arra azért emlékeztette őket, hogy „legyenek komolyak ezzel kapcsolatban, és

amelyeket nem szeretek”.

Schengen is veszélybe kerülhet

Az amerikai Stratfor think-tank arra számít, hogy a támadások után megerősödnek a bevándorlás és a belső határellenőrzések nélküli schengeni övezet elleni pártok. Máris megindultak a támadások, Marine Le Pen, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke szerint például

A bajor miniszterelnök, Horst Seehofer szintén a határellenőrzések fontosságát hangoztatta.

Beálljunk-e a Damaszkusz-Moszkva tengelybe?

Külügyi szempontból is komoly dilemmát okoz a párizsi támadás az EU-nak: összeálljanak-e az Iszlám Állam ellen Szíriában az oroszokkal Bassár al-Aszad elnök támogatására? Nicolas Sarkozy, a francia jobbközép Republikánusok vezetője szerint igen, de a tagállamok vonakodnak beállni a lakosságot hordóbombákkal hajigáltató és elsősorban direkt a mérsékelt ellenzéket támadó Aszad mögé. Hétfőn már rögtön foglalkozhatnak a kérdéssel, mert uniós külügyminiszteri találkozót tartanak Brüsszelben.